Zajlik a kiképzés a honvédségi Millenniummal

Hol tart jelenleg a honvédség új KC–390-es közepes rámpás katonai szállítógépének a hadrendbe állítása?

Az első Millennium tavaly szeptemberi érkezése óta folyamatos a repülőszemélyzetek, a loadmasterek és a kiszolgáló műszaki személyzet kiképzése a típusra, amely a gép repülésének szinte teljes idejét leköti. Ennek támogatására még itt van Kecskeméten a brazil gyártó szakmai stábja, amelynek a tagjai a hajózó kiképzésben és a műszakiak felkészítésében is segítenek a típus önálló üzemeltetésének elérése érdekében. Emellett eseti jelleggel már egy-egy szállítási feladatot is végrehajtott a kecskeméti szállítórepülő század az új típussal. Összesen nyolc hajózó repüli jelenleg a típust, akik többsége már meg is szerezte időközben a típusjogosító szakszolgálati engedélyét a KC–390-re. Új elemként jelenleg is tart az air drop kiképzés, amely során a hajózók és a fedélzeti „rakománymesterek” – loadmasterek – megtanulják a személy és teherdeszant dobás végrehajtását a KC–390-essel. Ennek a folyamatnak az első fázisaként a pilóták és a loadmasterek kint jártak a gyár oktató központjában, Brazíliában, ahol először szimulátoron tanulták meg és gyakorolták be az air drop feladatok végrehajtásához szükséges szakmai ismereteket, majd hazatérve már végre is hajtották az első ejtőernyős ugratásokat a géppel a kecskeméti repülőbázison. Jelenleg pedig a hajózó és load master állomány Portugáliában, a típust szintén üzemeltető portugál légierő és hadsereg támogatásával a teherdeszant dobást tanulja és gyakorolja.

Miért Portugáliában zajlik a teherdeszant dobási képesség elsajátítása?

A portugál légierő hamarabb rendszeresítette a KC–390-es típust, mint a Magyar Honvédség és már kellő tapasztalattal rendelkezik az air drop feladatok végrehajtása kapcsán. Emellett a portugál szárazföldi erők biztosítják számunkra azt az ejtőernyős felszerelést, teherdeszant ernyőket, speciális palettákat, rögzítő és biztosító eszközöket, amelyek a teherdobás gyakorlásához szükségesek. Ezeknek a speciális ejtőernyős felszereléseknek a beszerzése jelenleg még folyamatban van a Magyar Honvédség számára, amelyek megérkezését követően már idehaza is alkalmassá válik a típus a különféle teherdobási feladatokra.

Fontos része volt a típus honvédségi integrációjának az a MEDEVAC gyakorlat a géppel, amit a közelmúltban tartottak Kecskeméten. Ennek mi volt a célja?

Amikor a Magyar Honvédség megrendelte a két KC–390-es közepes rámpás szállítógépet a brazil gyártótól, első nemzetként vásárolt hozzá olyan speciális betegszállító eszközt is – Intensive Care Unit (ICU) – amelynek köszönhetően intenzív ellátásra szoruló sérülteket is lehet a gép fedélzetén szállítani. Jelenleg a honvédség egészségügyi készenléti szolgálata az Airbus A319-es repülőgépeket használja arra, hogy sürgős riasztás esetén intenzív ellátásra szoruló beteget szállítson, vagy akár műveleti területről hazahozzon. Így egy ilyen berendezés állandó jelleggel az egyik A319-es példányba van beépítve. A nyári MEDEVAC gyakorlat apropóját az adta, hogy az intenzív beteg ellátására és légi szállítására alkalmas berendezést gyártó osztrák Air Ambulance Technology GmbH szakemberei gyártói utánkövetés során ellenőrizni szerették volna, az Embraer és az AAT együttműködésében a KC-390 repülőgépre integrált eszköz valós alkalmazását, működőképességét a repülőgép fedélzetén és egyúttal összegyűjteni a felhasználói tapasztalatokat a további fejlesztések, korrekciók érdekében. A látogatásukat így összehangoltuk a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ egészségügyi készültségi szolgálati feladatára kijelölt szakállományával, vagyis egy MEDEVAC gyakorlat keretében lemodelleztük, hogy miként lehet az ICU egységet telepíteni a KC–390-es deszant terébe, illetve miként tudja az egészségügyi szakszemélyzet az eszközt működtetni a repülőgép fedélzetén, beleértve a sérültek repülőgépbe és abból történő mozgatását.

Ez a gyakorlatban úgy történt, hogy a palettára telepített ICU berendezést elhelyeztük a Millennium fedélzetén a beszerelésre és rögzítésre vonatkozó előírásoknak megfelelően, majd sérült szállítását imitálva egy mentőautó érkezett, amelyből az egészségügyi szakszemélyzet a gép személyzetének támogatásával felvitte a hordágyon fekvő beteget a gép fedélzetére, ahol az intenzív ellátást biztosító betegágyra átemelve rögzítették. Ezt követően a betegre csatlakoztatták a különböző orvosi berendezések és műszerek szenzorait, érzékelőit, hogy azok működését is ellenőrizhessék. A repülést imitálva egy rövid gurulást követően a beteg repülőgépből mentőautóba történő áthelyezését is gyakorolta az egészségügyi csapat.

Milyen tapasztalatokkal zárult ez a speciális gyakorlat?

Elsősorban az volt a legfontosabb kérdés az egészségügyi szakszemélyzet számára, hogy technikailag hogyan valósítható meg a repülőgépen való betegmozgatás, betegellátás, például melyik guruló hordágy típussal lehet a legkönnyebben és legbiztonságosabban mozgatni a beteget a KC–390-es fedélzetén. Szintén fontos ezen gyakorlatok révén kitapasztalni a szakszemélyzet és az orvosi eszközök optimális elhelyezését a repülőgépen, illetve megismerni a típus sajátosságait, amelyek hatással lehetnek a betegellátásra. A deszant tér padlólemeze ugyanis nem egy sík felület, hanem tele van görgőkkel és más kiemelkedő rögzítési pontokkal, így például a betegmozgatás tekintetében olyan gurítható hordágyat kellett választani a beteg fedélzeti mozgatásához, ami nem akad el a gép padlózatában. A gyakorlatot követően azt a visszajelzést kaptuk a Magyar Honvédség Egészségügyi Központtól, hogy a feladatra kijelölt készenléti egészségügyi szakszemélyzet kiemelkedő lehetőségként élte meg a feladatot, mert így megismerhették az új repülőgép típust, az új technikát, kipróbálhatták az új ICU berendezést a KC–390-es fedélzetén, így a próba hozzájárult a szakmai stáb tudásának a bővítéséhez. Az osztrák gyártó pedig első kézből értesülhetett a felhasználói tapasztalatokról, ami mellett hasznos szakmai javaslatokat is kaptak a berendezés további fejlesztése, ezen keresztül a repülőgépen történő minél hatékonyabb alkalmazása érdekében. A gyakorlat emellett annak az eljárásrendnek a kialakítását is elősegítette, ami alapján a jövőben a KC–390-es típus fedélzetén, egészségügyi készenléti repülőgépként történő használat során tevékenykedni tud a szakszemélyzet.

Összesen hány darab ilyen intenzív ellátásra szoruló sérült szállítására alkalmas berendezést lehet a Millennium fedélzetére telepíteni?

A magyar KC–390-be négy palettára szerelt intenzív betegágy számára alakítottak ki elektromos csatlakozásokat. A Magyar Honvédség eddig egy ilyen ICU egységet rendelt meg az osztrák gyártótól a KC–390-es típushoz, amelyet speciális palettára szerelve lehet a gép fedélzetén rögzíteni és használni, de a már rendelkezésre álló, A319-112-es típusban használt eszköz is alkalmassá tehető később a KC–390-be történő beépítésre. A jövőben további eszközök beszerzése is várható. Emellett fontos hangsúlyozni, hogy a típus alkalmas 74, intenzív ellátást nem igénylő beteg egyidejű szállítására, több szintes hordágyak alkalmazásával, illetve szükség esetén a megfelelő orvosi szakszemélyzettel kiegészülve.

A KC–390-es üzemeltetése kapcsán tervbe van-e véve, hogy ez a típus is adjon a jövőben egészségügyi készültségi szolgálatot, hasonlóan a jelenleg használt Airbus A319-es típushoz hasonlóan?

Mivel a palettára szerelt ICU eszközzel, az új brazil rámpás szállítógép teljesen alkalmas erre az egészségügyi készültségi feladatra is, ezért várhatóan a jövőben ilyen szolgálatot is el fog látni az A319-es típushoz hasonlóan.

Milyen további feladatokra van szükség ahhoz, hogy a KC–390-es típus teljes képességével szolgálatba állhason a közeljövőben a Magyar Honvédség légi erejének a kötelékében?

Az elsődleges feladat a szakszemélyzetek teljes körű kiképzettségének elérése és az egyes képességekhez tartozó mozzanatok begyakorlása, fejlesztése. Őszre várjuk a második KC–390-es példány érkezését, amivel teljessé válik a rámpás szállítórepülőgép flotta. Hamarosan elkezdődik az első két honvédségi oktatópilóta kiképzése is, amelyet követően már idehaza a kecskeméti repülőbázison hajtható végre a típushoz kapcsolódó pilótaképzés gyakorlati része. Ha már a képességekről, képzésekről beszélünk, a jövő feladatai között szerepel a légi-utántöltési képesség megszerzése. Ennek is elkezdődtek már az előkészületei és várhatóan a jövő évben ezzel a képesség elemmel is bővül majd a honvédségi Millennium feladatköre. Ez azért nagyon fontos lépés, mert így idehaza is lehetővé válik a Gripen flotta légi-utántöltése, így nem lesz szükség más nemzetek közreműködésére a légi tankolás hazai légtérben történő gyakorlásához.

További fotók a linkre kattintva érhetőek el!

Forrás: https://honvedelem.hu/