„A légierő fejlesztése terén abszolút jó úton járunk, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy 1990 után nem igazán történt modernizáció. Az első komolyabb lépésre csak 2005-ben, a Gripen-beszerzés szerződésének aláírásával került sor. A haderőnem a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül” – nyilatkozta Kilián Nándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Parancsnoksága légierő haderőnemi szemlélője a Spirit FM „Katonadolog” című műsorának január 6-ai, csütörtöki adásában.
Kilián Nándor vezérőrnagy a műsorban részletesen beszélt - többek között - a készenléti szolgálat működéséről. Elmondta, hogy a Magyar Honvédség 1990 előtt is ellátott hasonló szolgálatot és a NATO csatlakozást követően még a MiG-29-es vadászgépekkel kellett elérni a riasztástól számított tizenöt perces készenléti időt.
„Manapság már az év minden napján, 24 órában, két felfegyverzett Gripen áll a kecskeméti hangárban és két pilóta úgymond térdelőrajtban várja a riasztást, és ugyanígy természetesen a vonatkozó kiszolgáló-műszaki állomány is készenlétben van. Noha a készenléti idő valóban tizenöt perc, talán nem titok, hogy az állomány általában nyolc-tizenegy perc között teljesíti a feladatot” – hangsúlyozta a vezérőrnagy, aki részletesen kitért a készenléti szolgálat működésére is. „Amennyiben olyan légijármű jelenik meg a radarokon, amelyik nem adta le a repülési tervét, azt azonosítatlannak kell tekinteni. Először a légiirányítók a hivatalos frekvenciákon megpróbálják felvenni vele a kapcsolatot, mert minden repülőeszköznek kötelessége a nemzetközi vészfrekvenciákon figyelni a rádióforgalmazást. Ha így sem sikerül felvenni a kapcsolatot, akkor indulnak a Gripenek és rávezetéssel, illetve saját radarjuk használatával elfogják ezt a járművet. Az egyik vadászgép meghatározott távolságban mögötte marad – hiszen sosem lehet tudni, még békeidőben sem, a valós szándékokat. Ha például civil utasszállító gépről van szó, akkor a másik felfegyverzett gép mellé repül, hogy fizikailag is látható legyen. Ezután a vadászgép pilótája és a másik gép kapitánya nemzetközi kézjelekkel is tud kommunikálni egymással, ha nincs meg rádiókapcsolata. Ugyanis gyakran csak az okozza a problémát, hogy nem állították be rendesen a megfelelő a frekvenciát” - részletezte a vezérőrnagy.
„Ugyanakkor a 2011 szeptemberében, az Amerikai Egyesült Államokban történt terrortámadások óta minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülnünk. A leglényegesebb az időfaktor – nagyon gyorsan kell döntést hozni, hiszen ezek akár 600-900 kilométer per órás sebességgel is képesek haladni. De ilyen jellegű kritikus helyzettel szerencsére nem találkoztunk. A közelmúltban a legveszélyesebb szituáció akkor adódott, amikor egy eltévedt kisgép Ausztriából berepülve Paks felé közeledett és folyamatosan csökkentette a magasságát. Természetesen azonnal reagálnunk kellett. A repülőgép-vezető végül nagyon örült, hogy megtudta, merre jár, és le tudott szállni egy kisrepülőtéren” – fogalmazott a haderőnemi szemlélő.
A légierő fejlesztésével kapcsolatban Kilián Nándor vezérőrnagy hangsúlyozta: a folyamat abszolút jó úton halad, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy 1990 után jó ideig nem történt modernizáció. „Az első komolyabb lépésre csak 2005-ben, a Gripen-beszerzés szerződésének aláírásával került sor. Aki figyelemmel követte az utóbbi évek történéseit, láthatta, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében rengeteg fejlesztés valósult meg. A Mi-8-as és Mi-17-es forgószárnyas kiszolgálta az idejét, jó konstrukciónak számított az elmúlt évtizedekben, mindenképp váltanunk kellett. Nagyszerűek a H145-ös helikopterek, oktatóval együtt én magam is kipróbáltam és hozza azt, amit vártunk tőlük.
A repülőgép- és helikoptervezetők képzésének terén sem járunk rossz úton. Mindenképpen fontos, hogy a pilótaképzés lehetőségeiről a megfelelő információk, a megfelelő csatornákon keresztül jussanak el a fiatalokhoz. Akik manapság már csak elvétve vesznek a kezükbe újságot. Lehet jelentkezni, folyamatosan várjuk az érdeklődőket! Amennyiben a felsőoktatásban tanuló jelentkezők fizikailag, valamint pszichésen is megfelelnek és legalább középfokon tudnak angolul, kiválasztó programon vesznek részt. Ha ezt sikerrel teljesítik, bekerülnek a NATO kanadai vadászpilóta-képző programba (NFTC). Ezzel kapcsolatosan kiváló tapasztalataink vannak, hiszen, akik ezt elvégezték, azok nyolcvan százaléka Gripen pilóta, és a többiek is rendszerben vannak, mint szállítórepülőgép-vezetők, vagy helikoptervezetők” – tájékoztatta a hallgatókat a vezérőrnagy. Szót ejtett arról is, hogy folyamatosan gondolkodnak, miként lehetne továbbfejleszteni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen néhány éve beindított hazai pilótaképzést.”
Az új radarrendszer beszerzésével kapcsolatban Kilián Nándor vezérőrnagy elmondta: jelenleg a hazai radarrendszer képes ellátni NATO-szintű feladatait, de az eszközök vegyes képet mutatnak. Modern háromdimenziós radarok mellett régi orosz radarok is rendszerben vannak. Utóbbiakat le kell cserélni, hiszen üzemidejük végéhez közelednek, de a Vaskupola-rendszer beszerzésével a Honvédelmi Minisztérium gondoskodik a megfelelő modernizációról.
A Gripen-vadászgépek továbbfejlesztésével (4+ generáció) kapcsolatban elhangzott: a vonatkozó szerződések alapján új szoftvercsomaggal frissülnek a hazai vadászgépek, amely - többek között - megnöveli azok radarfelderítő képességét; fejleszti önvédelmi rendszerüket és egyéb harcászati képességeiket is.
Az interjú a linkre kattintva hallgatható meg!
Forrás: https://honvedelem.hu/
Negyedik alkalommal ad otthont hazánk a Többnemzeti Helikopter Kiképző Központ szakmai útmutatásával az évenkénti helikopterharcászati oktatóképző gyakorlatnak Pápán, a Magyar Honvédség 47. Bázisrepülőtéren.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.