2018 decemberében ismét jeles évfordulóhoz érkeztek a kecskeméti hajózók és műszaki katonák. Tíz évvel ezelőtt riasztották először készültségből a magyar JAS–39-eseket, amelyek addig a MiG–29-esekkel felváltva őrizték a magyar légteret. A jubileum kapcsán érdemes részletesen megismerni a fegyveres légtérvédelmi készenléti szolgálatot.
A NATO integrált légvédelmi rendszerének a katonai szövetség tagjaként hazánk is része. Légi rendészeti szempontból Európát két részre osztották: az északi régiót a németországi Uedemből, a déli országokét a spanyolországi Torrejonból koordinálják és irányítják. Ezek a központok (Combined Air Operations Center – CAOC) békehelyzetben az ellenőrzési körzetük feletti repüléseket tartják szemmel, és szükség esetén riasztják az érintett országok légierejének szolgálatot adó vadászgépeit. Az éles rakétákkal felfegyverzett repülőgépek pilótái a nap 24 órájában készenlétben állnak, hogy riasztás esetén, a szükséges eljárások után, a meghatározott légtérbe induljanak. A régebben az olaszországi Poggio Renaticóban települt szervezet – ahol négy magyar tábornok is szolgált parancsnokhelyettesi beosztásban – Spanyolországba költözött, a Ferrara melletti bázis csak minősített helyzetben venné át a harci tevékenység irányítását.
Légtérsértés!
Az irányítóközpontok a hozzájuk tartozó országok lokátorrendszereitől kapott valós idejű légihelyzet-képet követik figyelemmel: tapasztalnak-e eltérést az előre leadott repülési tervektől, és a légi eszközök pilótái betartják-e a kötelező rádióforgalmazás szabályait? Mivel ezeket a légi államhatárokat átlépők sok esetben nem tartják tiszteletben, szükséges a készültségi erők indítása.
Többféleképpen jelentkezhet beavatkozást igénylő probléma. Előfordul, hogy a repülőgép előzetes repülési terv nélkül érkezik a légtérbe – a Földközi-tenger felett gyakorta észlelik a hirtelen ötlettől vezérelve útnak induló közel-keleti üzletemberek, milliárdosok business jetjeit. A másik esetben létezik repülési terv, csak éppen a személyzet elfelejt „kapuzáskor” elköszönni vagy beköszönni rádión a földi irányításnak.
Olyan is előfordulhat, hogy a tervszerűen érkező és kommunikáló gép irányt változtat, vagy speciális berendezései segítségével kódoltan jelzi, vészhelyzet alakult ki a fedélzeten. Ezt az érintett ország ügyeletesei, a mi esetünkben a Veszprémben található MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (hívójele Silver Shark) szakemberei jelzik Torrejonba, ahol az információk mérlegelése alapján (mivel hozzánk már csak több országon átrepülve érkezhet repülőgép) adják ki a riasztási parancsot.
Innen kezdve már a magyarok feladata a szabálysértő repülőgép ellenőrzésének irányítása, a készültségi gépek emelése, majd az érintett légtérbe vezetése. A készültségi géppár megközelíti a célként meghatározott repülőgépet és az előírt protokoll szerint megkezdi az igazoltatást. A kísérő Gripen hátulról biztosítja a géppár parancsnokát, aki először ellenőrzi a légi eszköz külsejét (van-e rajta függesztmény?), majd balról mellé repülve vizuálisan meggyőződik, hogy a pilótafülkében tapasztalható-e a szokásostól eltérő tevékenység. Legtöbbször már ilyenkor helyreáll a rend: az utasszállító pilótája érzékeli felfegyverzett kísérőjét, és azonnal megteszi a korábban elmulasztott intézkedéseket.
Ebben az esetben a légtérsértés „békésen” rendeződik, a szabálysértőt Gripenjeink a határig kísérik, majd visszatérnek Kecskemétre. Teljesen más lenne a helyzet, ha az „elfogott” gép nem engedelmeskedik az utasításoknak. Ilyenkor a kötelék vezére megpróbálja a követési irányra és süllyedésre kényszeríteni a már veszélyesnek minősített repülőgépet – amelynek személyzete tudja, hogy mögöttük ott repül a vezér társa éles fegyverekkel, így jobb engedelmeskedni és leszállni a kijelölt reptéren.
Persze a lehetőségek ezzel nem érnek véget: ha a légtérsértő nem engedelmeskedik a „ráutaló magatartásnak”, végső esetben fegyverhasználatra is sor kerülhet. Az országonként változó, hogy a tűzparancsot ki adhatja ki. A New York-i World Trade Center pusztulása (2001. szeptember 11.) előtt ez nem volt annyira egyértelmű, mint napjainkban. Jó példa erre, hogy az 1970-es években egy orosz MiG–23-as vadászgép – a pilóta katapultálását követően – robot üzemmódban Belgiumig repült, és miután üzemanyaga elfogyott, amerikai vadászok kísérete mellett zuhant egy lakóházra.
164 több mint 70 000?
A tűzparancs kiadásának, végrehajtásának dilemmáit remekül érzékelteti a Terror című, egy vadászpilóta bírósági tárgyalásáról szóló színdarab, melyet a Katona József Színház 2016 novemberében tűzött műsorra. Az előadás valóságtartalmáról Ugrik Csaba dandártábornokot, a kecskeméti légibázis parancsnokát kérdeztem.
– A színdarab szerint eltérítik a Berlin–München repülőjáratot, de a gépeltérítő ezúttal nem váltságdíjat kér, hanem bejelenti, hogy a gépet egy zsúfolt futballstadionra vezeti, ahol épp 70 ezer néző előtt játszák egy labdarúgótorna döntőjét. A Luftwaffe légtérbe irányított vadászpilótája igazából nincs döntési helyzetben, mivel a német szabályok nem engedik meg ilyen esetben sem az eltérített gép megsemmisítését. Ő mégis úgy határoz, hogy a 164 utas élete kevesebb, mint a 70 ezer szurkolóé és elindítja a rakétát…
A Katona József Színház kamaratermébe 101 néző fér be; ők az ügyész, a védő, valamint a két tanú beszéde után a bejáratnál kapott, „Elítélem” és „Felmentem” feliratú cédulával szavazhatnak arról, hogy a vadászpilóta bűnös vagy ártatlan. A bíró a többség akaratának megfelelő ítéletet olvassa fel a darab végén. A világ 50 városában van műsoron ez az előadás, az interneten figyelemmel kísérhető a vélemények aktuális megoszlása. (A legutóbbi budapesti előadáson 58 néző felmentette, 43 elítélte az őrnagyot.)
A színház művészei felkeresték a kecskeméti repülőbázist, ahol találkozhattak a pilótákkal, felszállásokat nézhettek meg, tájékozódhattak az őket érdeklő kérdésekről, mi pedig lehetőséget kaptunk a szövegkönyv „szakszerű” módosítására. Vendégként megnézhettük az előadást is, igazi élmény volt a művészek tolmácsolásában szembesülni hivatásunk fény- és árnyoldalával – összegzett a parancsnok.
Alfa vagy tangó?
A Gripen-géppár első, a bevezetőben is említett riasztására 2008. december 22-én 11 óra után került sor. Kilián Nándor ezredes bázisparancsnok-helyettes és Asztalos István alezredes, a Puma-század parancsnoka volt éppen készültségben – minő véletlen –, így ők rohantak ki a 36-os és 40-es oldalszámú JAS–39-esekhez, hogy a miniszter jelenlétében levegőbe emelkedjenek.
Az előbbiekben leírtak is jelzik, hogy vannak „éles” és vannak „gyakorló” – vagy éppen ceremóniákhoz kapcsolódó – riasztások. Az igazi célok észlelésekor az Alfa riasztási parancs értelmében tevékenykednek a szakemberek, gyakorlás esetén pedig a Tangó kódnév használatos. A rádióutasítások alapján meghatározott légtérbe érkezésig ugyanakkor éles és gyakorló riasztás esetében is egyforma az eljárás. A készültséget adó vadászpilóták a „jók közül a legjobbak”, harckész (Combat Ready) minősítéssel rendelkeznek, így éjjel-nappal bármilyen időjárási körülmények között képesek a légtérsértők elfogására.
Hivatásos fogócska
2018 szeptemberében a NATO egy látványos repüléssel kívánta demonstrálni a riasztások rendszerének működését a katonai szövetség 10 országában. Újságírókat és fotósokat hívtak az egész Dél-Európát érintő rendhagyó járőrözésre, megörökítendő, hogy az érintett légierők miként emelik a készültséget és fogják el a „légtérsértőt”, a belgák Airbus A321-esét. A bemutató tökéletesen sikerült, s a vendégek igazi típuskavalkád során győződhettek meg a légtér felfegyverzett őreinek munkájáról.
A sajtó munkatársai az utasszállító mellé csatlakozó vadászgépeken megfigyelhették az alkalmazható légiharc-rakéták teljes arzenálját is, hiszen a szlovákok MiG–29-esének „veterán” R–60-as orosz rakétájától a brit Typhoon AMRAAM-jáig több változat is fotózható volt az indítósíneken.
* * *
A riasztásban részt vevő vadászgépek:
Németország: Eurofighter Typhoon, Neuburg légibázis
Csehország: JAS–39C Gripen, Časlav légibázis
Szlovákia: MiG–29AS Fulcrum, Sliač légibázis
Magyarország: JAS–39EBS HU Gripen, Kecskemét légibázis
Horvátország: MiG–21bisD Fishbed, Pleso légibázis
Olaszország: Eurofighter F–2000A, Grosseto légibázis
Franciaország. Mirage 2000C és Rafale C, Mont-de-Marsan légibázis
Spanyolország: EF–18A+ Hornet, Zaragoza légibázis
Egyesült Királyság: Eurofighter Typhoon, Coningsby légibázis
Belgium: F–16A MLU Falcon, Florennes légibázis
Forrás: https://honvedelem.hu
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Pontosan két évvel ezelőtt bemutatkozó interjút készített Tőrös István dr. Bali Tamás ezredessel, aki akkor vette át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnoki beosztását. Két év után ismét van miről beszélgetniük.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.