2024. 03. 02. szombat
Lujza
: 394 Ft   : 364 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

10 év a harmincból - Gripen évfordulók

10 év a harmincból - Gripen évfordulók
Aranysas - Kővári László  |  2019. 02. 04., 12:07
10 év a harmincból - Gripen évfordulók

2018 decemberében két fontos kerek évforduló érkezett el légierőnk legfontosabb típusával a Saab JAS-39C/D Gripen többfeladatú vadászbombázóval kapcsolatban. A prototípus 30 évvel ezelőtt 1988. december 9-én emelkedett első alkalommal a levegőbe, a magyar gépek pedig tíz éve 2008. december 22-én vették át a fegyveres légtérvédelmi szolgálatot a MiG-29-esektől.

A kettős évforduló kapcsán érdemes röviden áttekinteni a típussal történt fontosabb eseményeket, amelyeket talán „elhomályosítanak” a közelmúltban bejelentett örvendetes haderő fejlesztési lépések.

A svéd repülőgépipar a hidegháború idején a légierejük speciális igényeihez igazodva fejlesztette az egyre újabb és potensebb harci repülőgép típusokat. Az export nem volt elsődleges szempont, csak néhány típus viselte más országok felségjelét és azok is csak szerény mennyiségben. A szovjet fenyegetés diktálta igények alapján a rendelkezésre álló technológia színvonala a nyolcvanas években már lehetővé tette, hogy az addigiaknál kisebb, de mégis komolyabb potenciállal bíró, többfeladatú harci repülőgépet fejlesszenek, amely igazodik a sajátos svéd üzemeltetési rendszerhez. Háború esetén rengeteg (több száz) tartalék repülőtérre, jobbára lezárt autópálya szakaszokra telepítették volna a gépeket, amelyek ismételt előkészítéséhez és felfegyverzéséhez egy tiszthelyettes és négy sorállományú katona szükséges. Ez azonban természetesen csak a tankolásra és az újra felfegyverzésre vonatkozott, a komolyabb hibajavításokhoz és megbontással járó munkákhoz már komolyabb apparátus kell. A Gripen tehát egy kisméretű, könnyű gép lett, ennek megfelelően szerény hatósugárral és fegyverterheléssel. Ugyancsak a helyi igények alapján határozták meg a fegyverzettel szemben támasztott követelményeket, a légi célok ellen kétkategóriájú rakétafegyverzetet rendszeresítettek, a földi célokat pedig, amelyek a konfliktus elemzések alapján legnagyobb valószínűséggel szovjet páncélosok lettek volna, AGM-65 Maverick rakéták hivatottak pusztítani. Akkor még szó sem volt precíziós irányítású bombákról és egyéb fegyverekről. Mivel Svédország jelentős hosszúságú tengeri határral is rendelkezik, ezért a Gripent alkalmassá tették az RBS-15 hajó elleni rakéták bevetésére is.

A prototípusok fejlesztése még javában tartott, amikor a világtörténelem közbeszólt. A Szovjetunió összeomlott, és a várható fenyegetés mértéke és jellege először csökkent, majd módosult. A Gripen eredeti koncepcióján így jelentősen változtatni kellett, ami egy már folyó program esetén nem egyszerű és olcsó folyamat. A JAS-39A/B változat az új követelményeknek már csak korlátozottan felelt meg. A svéd külpolitika változása nyomán módosultak az elvárások, a semlegesség fenntartása mellett a jövőben igényként jelentkezett, hogy a NATO közös akcióiban szükség esetén részt vehessen a svéd légierő. Emellett a svéd hadiipar is nagyobb mértékben lépett ki a nemzetközi fegyverpiacra, hiszen a méregdrága fejlesztések költségeinek egy része így bevételként visszajöhetett.

Az eltérő követelmények alapján fejlesztett JAS-39C/D változat már megfelelt számos a NATO által is elvárt kritériumnak, így jó eséllyel pályázhattak megrendelésre. Európában a cseh és a magyar légierő rendelte meg a típust, pontosabban szólva lízing konstrukcióban folyik az üzemeltetésük, ami nem olcsó, de hatékony megoldás abban a tekintetben, hogy pl. a hazai tapasztalatok alapján így nem került rövid időn belül üzemképtelen állapotba a flotta egy része, hiszen a folyamatos alkatrészellátás a szállító fél dolga.

A Gripen napjainkra az egyszerű, korlátozott fegyverzetű első verzióhoz képest egy potens, többfeladatú típussá vált, amely tucatnyi korszerű fegyverfajta precíziós alkalmazására képes. A kis méretből adódó korlátokat azonban az eddigi korszerűsítések sem voltak képesek áthágni.

Bebizonyosodott, hogy növelni kell a hatósugár mértékét, az alkalmazható fegyverzet mennyiségét, így megszületett a jelenleg még prototípus stádiumban lévő Gripen NG, vagy más néven a JAS-39E változat. A gép külső méreteinek minimális változása mellett jelentős mértékben sikerült növelni a belső üzemanyag-kapacitást és a fegyverzetet, s természetesen emellett a fedélzeti elektronika is megújul. Az „Erik” becenevű változat a svéd légierőben 60 példányban váltja majd le a jelenlegi JAS-39C gépeket, de a kétüléses D típust megtartják, hiszen az gyakorlási, kiképzési célnak teljes mértékben megfelel. Brazíliában már készülnek a licenc alapján történő összeszerelésre, azzal a különbséggel, hogy a dél-amerikai ország légiereje igényt tart a kétüléses verzióra is, amely a JAS-39F jelzést kapja majd. A típus jövője tehát hosszú távon biztosított, és még további megrendeléseknek is jó az esélye.

Magyarországon 2001 őszén dőlt el, hogy rendszeresítjük a Gripent, amelynek első példányai 2006 tavaszán érkeztek meg Kecskemétre. A kiképzési időszak leteltét követően 2008 végén kezdték meg a 24 órás készenléti szolgálatot, az első „Tango” (gyakorló) éles fegyverzetű felszállásra december 22-én került sor, aminek az „Aranysas” is szemtanúja lehetett.

A békeidős előírásoknak megfelelően ilyenkor 15 percen belül kell felszállnia a géppárnak, a 36-os és 40-es oldalszámú Gripen a szintidőn jóval belül emelkedett a levegőbe szárny­végeiken AIM-9L/I-1-es kis hatótávú légiharc-rakétákkal, amelyek a vonatkozó NATO előírásokkal össz­hangban elegendőek a feladathoz. A rakéták nem csak „dísznek” voltak felszerelve, hanem tüzelésre készen, a biztosító karjuk a piros „Armed” helyzetbe volt állítva.

Az első 24 órás szolgálatot a bázis akkori parancsnok-helyettese Kilián Nándor ezredes és a Puma század első embere Asztalos István alezredes vette át, akik utánégető nélkül szálltak fel közel egy órás feladatukra, ennek során egymásra gyakorolták a befogást. A leszállásra párban került sor, majd a gépek visszagurultak a reptér délkeleti végében lévő helyükre. A MiG-29-eseknek létesített könnyűszerkezetes „hangárokban” kényelmesen elfértek a jóval kisebb Gripenek, az építmények azonban módosításra szorultak. Régen elöl és hátul teljesen nyitottak voltak, így csak az eső ellen nyújtottak védelmet, ami azonban jóval több a semminél. Szeles időben viszont nem sokat értek, télen nem egyszer rá is fagyott a 29-esekre a takaró ponyva, amelyeket csak hőlégfúvók alkalmazásával lehetett szakszerűen eltávolítani. A kifinomult fedélzeti elektronikával rendelkező Gripenek jobban „szeretik”, ha a tárolási hőmérséklet nem süllyed 5 Celsius fok alá, vagyis a hangárokat nyitható nagyméretű ajtókkal kellett ellátni, ezen felül a fűtésről is szükséges gondoskodni. Ez megtörtént, így a „keszi” már komfortosabb körülmények között várhatja a felszállási parancsot. Ami rendszeresen érkezik is: napjainkig 1200 „Tango” felszállásra került sor gyakorlási céllal, de 80 alkalommal éles „Alpha” feladat is adódott. Ezek szerencsére csak kommunikációs problémákkal küzdő, vagy csak egyszerűen feledékeny utasszállító pilóták miatt következtek be, valós vészhelyzet nem állt elő.

A BAP, vagyis a Baltic Air Policing keretében Litvániában 2015 végén négy hónapig a magyar gépek biztosították a légvédelmi feladatokat, ennek során 25 alkalommal rendelték el a felszállást főként az orosz légierő gépei miatt.

A magyar Gripen program nem indult ideális körülmények között. Az első években a lehetségesnél és szükségesnél messze kevesebb repülési lehetősége adódott a Puma századnak, így az jókora lemaradásban volt az alig korábban üzembe állt hasonló mennyiségű cseh géphez viszonyítva. A magyar flotta csak 2013 végén teljesítette a tízezredik repült órát, viszont azóta jelentősen javult a helyzet, hiszen 2018 végére már csaknem elértük a 20 ezret. Az évi kétezer repült óra a 14 gépre és a kb. 20 fős pilóta állományra már jobban hangzik, bár ez még mindig a NATO országok többségében általános repülési lehetőség alatt van.

A rendszeresítés óta eltelt idő alatt a magyar Gripenek képességei jelentősen javultak. Sor kerülhetett (legalábbis a pilóta állomány egy része számára) a légi tankoláshoz szükséges kiképzésre. A svédországi ipari szintű nagyjavítások közben a legkorszerűbbre cserélték a fedélzeti szoftvereket, amelyek további képességek lehetőségét biztosítják. A pilóták használják a sisakra szerelhető éjjellátó készülékeket, a lézeres célmegjelölő konténereket kiegészítették a ROVER kommunikációs rendszerrel, amely biztosítja az együttműködést a földi JTAC egységekkel. A legnagyobb képességbeli előrelépésre jókora késéssel került sor, 2018 folyamán a magyar Gripenek eredményesen bizonyították, hogy képesek a precíziós csapásmérésre a lézervezérlésű GBU-12-es bombákkal.

A fejlődés látványos, de nem elégséges. Újra meg kell említeni, hogy a kis hatótávú rakéták állítólagos üzemidő problémái miatt a fegyveres készenléti szolgálatot ellátó géppár az AIM-120C5 AMRAAM rakétákkal repül, ami felesleges luxus. Szeretnénk remélni, hogy a jelenlegi pozitív beszerzési folyamatok érintik a Gripen flottát is, és sor kerül az ősrégi elavult AIM-9L Sidewinder leváltására. Ehhez rendelkezésre áll a politika által preferált európai megoldás, az IRIS-T nagy manőverező képességű rakéta, és a hozzá tartozó sisakba épített adatmegjelenítő/célmegjelölő rendszer, amely a csapásmérő feladatkör terén is lényegesen javítaná a magyar gépek képességeit.

 

Forrás: http://www.aranysas.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 20., 13:30
2024 nyarán, több mint 60 év szolgálat után nyugdíjazzák a Svéd Légierő ikonikus típusát, az SK 60 kiképző repülőgépet. A haderőnem méltóképpen búcsúzik a típustól, melynek kapcsán az első információk már napvilágra kerültek.
2024. 02. 15., 11:20
A II. világháború vége felé számos olyan konstrukció született, amely már a kelet-nyugati szembenállás során állt hadrendbe. Jó példa erre a kéthajtóműves brit bombázó, amely kortársaitól eltérően hosszú és sikeres karriert futott be.
2024-02-15 10:08:00
Közzétette 2023-as pénzügyi jelentését az Airbus, amely szerint a toulouse-i székhelyű repülőgépgyártó az elmúlt évben 735 repülőgépet adott át az ügyfeleknek, a vállalatcsoport árbevétele 65,4 milliárd euró volt, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 03. 01., 15:47
Mintegy száznyolcvan kadét látogatott el az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárhoz. A csapatlátogatás alkalmával statikus bemutatón és repülés közben is megcsodálhatták a JAS 39 Gripen vadászgépet.
2024. 03. 01., 12:33
A hetvenes évektől a Hughes OH-6-osa és továbbfejlesztett változatai több olyan üzemeltető figyelmét keltették fel szerte a világban, amelyek a dugattyús motoros helikoptereket akarták lecserélni gázturbinás típusra vagy ütőképesebb forgószárnyas képesség létrehozására törekedtek.
2024. 03. 01., 11:56
A Magyar Honvédség jövőjének alappillére.
2024. 02. 29., 13:13
Amióta több mint fél évszázaddal ezelőtt az emberiség meg­hódította a világűrt, egyetlen dolog nem változott az űrrakéták és az űrhajók újabb és újabb generációinak használata során.

  Legfrissebbek most

A Gripen legújabb generációjának számító E változatból Svédország mellett eddig csak Brazília rendelt, ezért a gyártó világszerte új vásárlókat keres: jelenleg európai, ázsiai és dél-amerikai országokkal zajlanak tárgyalások.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Egyik új büszkeségünket, a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművet először a Magyar Honvédségben rendszeresítik – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a tatárszentgyörgyi gyakorló- és lőtéren, február 27-én, kedden.