2024. 05. 20. hétfő
Bernát, Felícia
: 388 Ft   : 358 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Típustestvérek az Amazonas felett

Típustestvérek az Amazonas felett
Trautmann Balázs  |  2023. 04. 19., 10:41
Típustestvérek az Amazonas felett

Nem egyszerű feladat nyomon követni a dél-amerikai légierők fejlesztési programjait. Számos esetben nem találkozik az adott ország elképzelése az anyagi, politikai vagy technikai lehetőségekkel. Igaz, „rendes” háború már évtizedek óta nem dúlt a kontinensen - a Falkland-szigetek körüli csetepaté is 41 éve történt…

A rendszeresen felbukkanó „drogjáratok” elfogására és földre kényszerítésére pedig finoman szólva is túllövésnek tűnik mondjuk a nyugati világ legkedveltebb, ötödik generációs vadászbombázójának megvásárlása - igaz, ennyi pénze jellemzően egyik dél-amerikai országnak sincsen. Az idő vasfoga azonban elrepül az ilyen-olyan gondossággal karbantartott, meglehetősen vegyes hadrafoghatóságú vadászgépek felett. Lépni kell, és ezt a folyamatot kevesen tudták olyan sikeresen levezényelni, mint a földrész meghatározó állama, Brazília. Nem mintha ez a történet egyszerű lett volna…

Nagy ország, nagy gondok

Az alapvető probléma ott kezdődik, hogy Brazília nagy. Nagyon nagy. A 26 szövetségi államból és egy, Brazíliavárost, a fővárost magába foglaló szövetségi kerületből álló ország területe több mint 8,5 millió négyzetkilométer. Viszonyításképp: a teljes európai kontinens 10,5 millió négyzetkilométer. Ehhez az óriási kiterjedéshez finoman szólva is gyér katonai infrastruktúra épült ki: összesen 19 tisztán katonai vagy vegyes felhasználású, polgári gépeket is fogadó repülőtérrel gazdálkodhat a Força Aérea Brasileira, azaz a Brazil Légierő. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok esetben igen nagy, európai szemmel szinte felfoghatatlan országon belüli távolságok vannak egy-egy leszállási lehetőség között, ami bizony határozottan előtérbe helyezi a katonai légi járművek megbízhatóságát.

A másik kihívást a 2000-es évekre alaposan legatyásodott gépállomány jelentette. Valamit tenni kellett, hiszen az öregecske és már eleve használtan - áthidaló megoldásnak, a 12 Dassault Mirage IIIE és a négy Mirage IIID helyére, az F-X projekt összeomlását követően - 2006-ban beszerzett Mirage F-2000-esek (tíz ex-francia 2000C vadász- és két 2000B kiképző) már nem jelentettek értékelhető megoldást a légvédelmet illetően. Őket a még öregebb, igaz, többször modernizált Northrop F-5EM/FM Tiger II-esek igyekeznek segíteni, többek között Anápolisból indulva a főváros, Brasília légterét is védelmezve. A részben saját fejlesztésű AMX International A-1M-ek szubszonikus sebességük miatt inkább a földi célpontok elleni támadásra alkalmasak, mintsem légtérrendészetre.

Emiatt nem lehetett mást tenni, mint ismét nekirugaszkodni a váltótípus keresésének. Az immár F-X2 nevet viselő program 2007-ben indult el, a légierő újrafogalmazott igénylistájának megfelelően. A pályázatra és az elavult gépparkok miatt igen kecsegtetőnek tűnő dél-amerikai piacra nem csak a svédek, de az amerikaiak és a franciák is rárepültek. Ennek megfelelően a katonai, de legfőképp a politikai vezetésnek a Boeing F/A-18E/F Super Hornet, a Dassault Rafale F3 és a vadonatúj Saab JAS 39E/F Gripen NG között kellett választania. Volt idejük gondolkodni, hiszen a meglehetősen hullámzó gazdasági teljesítményt menedzselni igyekvő kormány csak 2014-ben választotta ki a 36 vadászbombázót tartalmazó csomag szállítóját.

A kiválasztott

A várva várt bejelentésre végül 2014. október 24-én került sor. A brazil kormány döntött: mertek kisebbek lenni. Bár a kiválasztott JAS 39 Gripen E és a kétüléses Gripen F mind fizikai méreteiben, mint képességeiben alaposan felülmúlja a Magyar Honvédségnél is repülő elődeit, de azért láthatóan kisebb méretű, mint a két hoppon maradt vetélytársa, a Boeing F/A-18E/F Super Hornet és a Dassault Rafale. A szakértők emellett emlékeztettek arra is: a svéd ajánlat egy, míg az amerikai és a francia vadászbombázó két hajtóműves. Igaz, ez egyrészt növeli az üzemeltetési költségeket, másrészt viszont a repülésbiztonságot is. Mint korábban már említettük, a szinte kontinensnyi országban számos olyan térség van, ahol igen messze esnek egymástól a repülőterek, így egy hajtómű leállásának igen kellemetlen következményei lehetnek - ha nincs mellette másik. A hírek szerint viszont a döntéshozókat meggyőzték a Gripen üzemeltetési statisztikái: eddig egyetlen gép sem szenvedett balesetet a hajtómű leállása vagy tolóerejének elvesztése miatt. Így a típus új, megnövelt tolóerejű General Electric F414-GE-39 sugárhajtóműve is bizalmat kapott a brazil légierőtől. Igaz, a 25 százalékkal nagyobb tolóerő miatt a gyártó szerint „nagy sebességnél is” szükségtelenné válik az üzemanyag-fogyasztást jelentősen megnövelő utánégető használata. Hozzá kell tenni azonban azt is: a Saab eddig soha nem állította azt, hogy az új generációs változat képes lenne a szuperszonikus cirkálásra, azaz a hangsebesség feletti teljesítményre utánégető nélkül. A Gripen NG prototípusával 2009-ben, teljesen „tiszta”, azaz külső függesztmények nélkül, nagy magasságban sikerült ugyan elérni a Mach 1,2-es sebességet, de ez azért jelentősen eltér a valódi vadászbombázó repülőgép jellemző konfigurációjától.

Csak emlékeztetőül: 2014. október 24-én 4,1 milliárd dollárért összesen 28 darab együléses JAS 39E és nyolc, kétüléses, kiképző feladatokra optimalizált JAS 39F változat megvásárlásáról született megrendelés. Ez egyben azt is jelentette, hogy Svédország után a világ második legnagyobb Gripen-flottája működik majd a távoli országban. Ráadásul itt valóban sikerült a helyi ipart bevonni az ellentételezésbe: hűtőszekrények helyett ugyanis Brazíliában készülnek majd a kétüléses Foxtrot-ok és nem csak a helyi piacra, hanem a tervek szerint minden további exportmegrendelésre is.

Felszállásra készen

Természetesen az első brazil gép is Svédországban kezdte meg pályafutását: a Saab üzemében megépített Gripen E a Linköping melletti repülőtérről szállt fel először, majd hajtotta végre sikeresen a gyári berepülési programot. Az alaposan megnyúzott gépekre ezek után Norrköping kikötőjéből indulva hosszú tengeri út várt - repülőgég-hordozó híján egy teherhajó gyomrában. A nem haditengerészeti felhasználásra épített típusok nagyon nem szeretik a sós tengeri párát, így érdekes, hogy a nyilvánosságra került képeken a leszállítás alatt álló merevszárnyúakat nem védte mondjuk egy légmentesen záró, a korróziót okozó nedvességet távoltartó burkolat. Navegantes-be megérkezve a fürge kikötői daruk óvatosan a rakpartra helyezték a két jövevényt, majd a város melletti repülőtérre vontatták őket. Itt érthető okokból egy alapos és négy napot igénylő átvizsgálás várt rájuk, majd az első, immár brazíliai felszállásra 2020. szeptember 24-én került sor. Az immár F-39 típusjelzést viselő, 4100-as oldalszámú együléses Navegantes-ről szállt fel és a Gavião Peixoto mellett működő Embraer gyár repülőterén szállt le rövid és eseménytelen repülést követően. Érthető módon igen lelkesek voltak a katonai vezetők. Mint Antonio Carlos Moretti Bermudez vezérezredes, a légierő parancsnoka fogalmazott aznap: óriási örömöt jelent a fegyvernem számára, hogy ez a repülőgép immár Brazília felett repül. Az új, többfeladatú F-39 Gripen a vadászrepülők gerincét fogja alkotni, és megerősíti a légierő elkötelezettségét az ország szuverenitásának fenntartása irányában, a felelősségi körébe tartozó sokmillió négyzetkilométeres területet védelmezve.

A merevszárnyú érkezésével immár a Gavião Peixoto-ban működő Embraer Gripen Flight Test Center-ben is felpörgött a munka. A brazil szakemberek ugyan már 2017 óta dolgoztak együtt svéd kollegáikkal Linköpingben, de például a gép működését és üzemeltetését nehéz lett volna a messzi északon tesztelni - trópusi körülmények között. Márpedig erre erősen szükség van és a két másik, déli féltekén dolgozó üzemeltető, Thaiföld, illetve Dél-Afrika klímája azért eltérő. S természetesen szükség van az olyan, speciálisan az F-39-esekre jellemző berendezések alapos tesztelésére is, mint amilyen a Link BR2 titkosított hang- és adatkommunikciós rendszer vagy éppen a fegyverzet.

Az első, immáron nyilvános és hivatalos bemutatkozásra 2020. október 23-án, a Repülők Napján és egyben a Brazil Légierő Napján került sor. A típus hivatalos hadrendbe állítására azonban még sokat kellett várni, egészen 2022. december 20-áig. A vízágyúban gazdag eseménynek a Anápolis légibázis adott otthont, ahol az 1. Légvédelmi Csoport (1° Grupo de Defesa Aérea, 1º GDA) 2. Ezrede Jaguár századának (Esquadrão Jaguar) színeiben kezdte meg katonai szolgálatát a 4103-as és a 4104-es oldalszámú F-39E. Az 1º GDA felelős az ország teljes középső és nyugati részének légvédelméért, legalábbis ami a vadászgépekkel végezhető részét illeti. A rendezvényt nem csupán a légierő parancsnoka, tisztelte meg jelenlétével, de Karin Wallensteen, Svédország Brasíliába akkreditált nagykövete, Micael Johansson, a Saab elnök-vezérigazgatója, továbbá a fegyvernem több korábbi parancsnoka is eljött. Mint a vezérezredes kiemelte, Anápolist nyolc esztendőn keresztül készítették fel az új vadászbombázók fogadására és üzemeltetésére. Az új típus ugyanis új infrastruktúrát is igényelt (és itt szintén visszaemlékezhetünk a kecskeméti fejlesztésekre), de megérte: az F-39-esek jelentős mértékben emelik majd az ország légi harcászati képességeit.

Ehhez azonban még hosszú út vezet, hiszen számos kihívást kell leküzdeni a földön és a levegőben. Az első maga a kiképzés és az oktatás: mind a hajózóké, mind az üzemeltetést végző földi személyzeté. Emellett azonban vannak olyan feladatok is, melyeket csak Brazíliában lehet megoldani, méghozzá a légierő többi típusát bevonva. Az ország nagysága és az F-39E/F hatótávolsága (pláne fegyverzettel felszerelve) miatt elengedhetetlen a légi utántöltési képesség tesztelése, majd a hajózóállomány felkészítése erre a meglehetősen nehéz és rossz látási viszonyok között igen veszélyes műveletre. Ebben a KC-390 Millennium légiutántöltő-képességű teherszállító gépek lesznek segítségükre, természetesen a hajlékonycsöves megoldást alkalmazva. Később a két megrendelt A330 MRTT jelent majd komoly tankerképesség-növekedést, de ez még a jövő zenéje: az Azul Airlines légitársaság volt utas­szállítóinak átépítése csak tavaly júliusban kezdődött el.

Az üzemanyag mellett azonban ma már információval is „mennek” a modern vadászbombázók. Nos, szép feladat lesz majd a Gripeneket összefésülni például az E-99M légtérellenőrző radarrepülőgéppel. Milyen szerencse, hogy ezek fedélzetén, pontosabban a törzsük felett a svéd, ma már Saab Microwave Systems néven ismert cég Erieye elektronikus fázisvezérelt radarrendszere kapott helyet, így talán nem is lesz olyan megoldhatatlan mindez.

Utánpótlás-nevelés

2021. január 19-én kezdődött el az az átképzési tanfolyam, melynek keretein belül az első „jaguárok” elkezdhették az ismerkedést leendő, új típusukkal - igaz, a század kijelölt, tapasztalt hajózói a korábbi generációt képviselő, svéd JAS 39C/D változatokkal repülhettek. A négy vadászpilótát a kecskeméti kollégáinknak is ismerős Sátános, vagyis az F7 Såtenäs és a talán kevésbé ismert Skaraborgs flygflottilj várta Linköping városa mellett. A tanfolyamot 2021-ben összesen tizen végezték el, így ők lettek a brazil F-39 század magja, rájuk vár majd társaik kiképzése Anápolisban, illetve a hazai berepülőprogram támogatása. Mint az 1º GDA parancsnoka, Leandro Vinicius Coelho alezredes kiemelte: ez a nap nem csak az érintett pilóták, de a légierő számára is roppant fontos volt. A gondosan kiválogatott és felkészített állomány a fegyvernem mellett az egész országot képviseli, hangzott el a parancsnoki intelem. Ezt a jelek szerint bizony megszívlelte Vítor Cabral Bombonato őrnagy, a kicsiny csapat vezetője, aki sietett leszögezni: a csapat számára óriási büszkeséget jelent január 19-e, hiszen ezzel is egyre közelebb kerül a Gripenek hadrendbe állítása.

Bár Svédország és Såtenäs még sokáig fontos szerepet fog betölteni az F-39-es zsokék új generációjának felkészítésében, de a tervek szerint mielőbb integrálják majd a típust a légierő már megszokott kiképzési rendszerébe. Ennek első eleme az alapos orvosi és egyéb vizsgálatokon átesett, gondosan kiválogatott fiatalok alapképzése a ma már bátran veteránkorúnak nevezhető Neiva T-25 Universal légcsavarossal, majd ezt követi az Első Kiképző Repülőszázad (Primeiro Esquadrão de Instrução Aérea) és a már jelentősen nagyobb teljesítményű Embraer T-27 Tucano-k. A probléma itt már komolyabbá válik: az F-39 és a Tucano-k között jelenleg nincs haladó kiképzésre alkalmas, sugárhajtású kiképzőgép. Így a hadrafoghatóság teljes egészében már az F-39-esekkel (illetve a többi, még hadrendben álló vadászbombázó gépen) repülve érhető csak el, ami finoman szólva sem költséghatékony megoldás. Szakértők szerint pont most jött el az ideje annak, hogy egy modern, a 4++ generációs Gripen NG-hez is megfelelő, új sugárhajtású, szuperszonikus kiképzőgépet vásároljon az ország - mondjuk a Boeing-Saab együttműködésben kifejlesztett és az Amerikai Légierőnek már meg is vásárolt T-7A Red Hawk-ot. Ha már félig amúgyis svéd...

Jaguárok éles fogai

Az F-39-esek a légierő jövőbeni „mindenesei” lesznek, így fegyverzetüket is ennek megfelelően válogatták össze. A levegő-levegő feladatkörben legmesszebbre az MBDA Meteor látóhatáron túli célok ellen is bevethető, aktív radarvezérlésű légiharc-rakéta lesz képes támadni. Ebből a jelenlegi információk szerint összesen 100 darabot vásároltak a 36 géphez, 1,2 milliárd real értékben. A fegyverzet leszállítása 2021. november 24-én kezdődött meg az első négy darab hivatalos átadásával. Ezeket természetesen a fejlesztési, integrálási és tesztelési feladatok elvégzésére vették át - ahhoz pedig elég volt négy példány is. A szárny alatti pilonokra függeszthető rakéta nem aprócska: 190 kilogramm, hossza 3,7 méter - cserében ideális helyzetben (nagy magasság, közeledő célpont) akár 200 kilométeres távolságban repülő légi járműre vagy cirkálórakétára is indítható. A szilárd anyagú gyorsítórakétával és ramjet hajtóművel épített fegyver az inerciális navigációs rendszer mellett kétirányú adatcsatornával rendelkezik, így célpontadatait az indítás után is lehet frissíteni.

Megjegyzendő, hogy ilyen kategóriájú és hatótávolságú légiharc-fegyverzettel a dél-amerikai ország fegyverneme ezidáig nem rendelkezett. Sőt, a kontinensen is évekig egyedüliként „uralkodhat” majd az égen - egészen a 16 darab kolumbiai Dassault Rafale F3 megérkezéséig. Itt azért lesz némi déli csavar az ügyben: az eddig nyilvánosságra került információk szerint a francia vállalat megígérte: a megrendelésért cserében integrálni fogja az IAI Kfir-eken eddig alkalmazott Derby lokátorvezérlésű, közepes hatótávolságú, illetve a Python 5 infravörös önirányítású rakétákat, továbbá a Spice elektrooptikai és műholdas, kombinált vezérlésű irányított bombák különböző tömegű változatait.

A rövidebb távolságokra - hasonlóan a Magyar Légierő „frissített” JAS 39EBS HU változatához - a Diehl Defense IRIS-T infravörös önirányítású, kiváló manőverezőképességű, kis hatótávolságú rakétáit használhatják majd a 2021. december 21-i megrendelésnek köszönhetően.

Érdemes azt is felidézni, hogy brazil lapértesülések szerint 2015-ben Izraeltől is jelentős mennyiségű fegyverzetet és eszközt szereztek be a Gripenekhez. A kormánytól származó dokumentumok alapján 245 millió dollárért 10 darab éles és nyolc gyakorló izraeli-brazil V3E A-Darter infravörös önirányítású rakétát, 20 Spice 1000 és 30 Spice 250 bombairányító készletet (Rafael Advanced Defense Systems), illetve négy Reccelite 2-es felderítő- és 10 Litening G4 optikai célmegjelölő konténert vásároltak. A csomag európai részét képezte még 10 éles és 20 gyakorló IRIS-T is, a szakértők szerint az A-Darter-hez hasonlóan ezeket a fegyverzet integrációs folyamatának elvégzéséhez és támogatásához vásárolták meg, nem a későbbi műveleti felhasználásra szánták őket.

A cikk nyomtatott változata az Aranysas magazin 2023. áprilisi számában jelent meg.

Forrás: https://aranysas.hu/

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-14 13:32:49
2024. május 13-án ismét bővült a Magyar Légierő H225M típusú, közepes többcélú helikopter flottája. Mutatjuk Olvasóinknak a 74-es és 75-ös oldalszámú példányok fotóit, melyek érkezésével 8 gépesre bővült a flotta.
2024-05-08 14:18:36
Rendhagyó módon két előadással folytatódott április 24-én a Hadak útján hadtörténeti előadás-sorozat. Pozsgay Gyula grafikus és Dr. Pozsgay Péter tartalékos főhadnagy mindkétszer vitéz nemes Molnár László főhadnagyról mesélt, aki 25 igazolt légi győzelmével az egyik legeredményesebb magyar vadászpilóta volt a második világháborúban.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 05. 16., 14:59
Látványos eseményre figyelhettek fel a szandaszőlősi katonai reptér mellett elhaladók. Zöldes aranyszínű körök lepték el az eget, ahogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar másodéves honvéd tisztjelöltjei végrehajtották első ejtőernyős ugrásukat.
2024. 05. 13., 11:33
A szélestörzsű repülőgépekkel kiszolgált szezonális útvonalak egy része áprilisban indult, más részük pedig októberig meghosszabbodik.
2024. 05. 10., 09:30
Közel öt esztendeje, hogy 2019. május 20-án az utolsó váltás hazaérkezésével véget ért a magyar szállító helikopteres közösség afganisztáni szerepvállalása.
2024. 05. 09., 10:23
A korábbi múzeum épületének tetején álló Ancsán teljes külső felújítást végeztek el. A repülőgép a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum „Mivel megyünk? Energiamix a közlekedésben” című tárlatának egyik eleme.

  Legfrissebbek most

Nem könnyű a semleges országok élete. Pláne nem, ha kicsik és védelmi iparuk nem fejlett. Így járt Ausztria is: éppen ezért jelent most komoly fejtörést légierejének fejlesztése.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az Airbus Helicopters friss bejelentése értelmében, új rendelés érkezett a H145M típusú könnyű, többfeladatú forgószárnyasra: Brunei hat példányt rendelt a hazánk által is hadrendbe állított helikopterből.