Újraindul a HJT-36 Sitara légi tesztelése

2019. április 18-án a HAL bejelentette, hogy a sugárhajtású kiképző repülőgép első tesztrepülése „hibátlan” volt. A vállalat gyári repülőterén, Bangalore-ban végrehajtott felszállás fontos lépés az IJT (Intermediate Jet Trainer) tréning program történetében.

A repülőgépnél korábban problémák mutatkoztak átesés és azt követő dugóhúzóba pördülés közben, de az amerikai Bihrle Applied Research cég szakemberei segítségével sikerült megoldaniuk a problémát. A repülőgép vízszintes vezérsíkját hátrébb helyezték, így sikerült az irányíthatóságon és a manőverezőképességen javítani. Az Indiai Légierő elvárásai szerint még legalább 200 tesztrepülést kell teljesítenie a Sitara-nak, mielőtt elkezdődne a megrendelt 73 darab repülőgép szériagyártása.

A HJT-36 Sitara-t a kiöregedett HJT-16 Kiran Mk.1 és Mk.2 kiképzőgépek leváltására tervezték – a Kiran-ok egyébként szintén a HAL által kifejlesztett repülőgépek. Az Indiai Légierő a pilóták kiképzése során ezeket a típusokat arra használta, hogy „átvezesse” a növendékeket a légcsavaros alapgépről a Hawk Mk.12-esre. A HJT-16-osok legkésőbb 2020-ra kikerülnek a hadrendből – az elöregedett Bristol Siddeley Orpheus hajtóművekkel már annyi a gond, hogy csoda, hogy eddig repülőképesek maradtak.

A HJT-36 története 1999-ben kezdődött, ekkor határozott úgy az indiai politikai vezetés, hogy 1,8 milliárd rúpiából kifejleszt egy új kiképzőgépet. A Sitara első felszállására 2003-ban került sor. Az első példány még a Snecma Larzac 14,12 kN tolóerejű hajtóművét kapta, ám az Indiai Légierő nem volt elégedett vele és 2008-ban az orosz Szaturn cég AL-55I jelzésű 16,9 kN tolóerejű hajtóművére cserélték.

2012-ben a HAL megállapodást írt alá 253,9 millió rúpia (3,6 millió dollár) értékben a BAE Systems céggel, hogy tanácsadási szolgáltatásokat nyújtson a technikai problémák megoldása érdekében, de a szerződés hamarabb lejárt, minthogy eredményt értek volna el.

Ennek eredményeképpen 2016-ban az Indiai Légierő arra kényszerült, hogy felfüggessze a Sitara projekt pénzügyi támogatását és átdolgozza a kiképzési rendszerét. A módosított terveknek megfelelően a pilótajelöltek a BAE Systems által gyártott Pilatus és Hawk Mk.132 típusokon, illetve alapképzésen a PC-7 Mk.2 típuson repültek.

V. K. Bhatia, az Indiai Légierő nyugalmazott légimarsallja szerint a HJT-36 program indokolatlan, mivel az egész világon elterjedt kétlépcsős kiképzési rendszer biztosítja a pilótaképzés elvárt színvonalát, sehol nincs szükség egy közbenső géptípusra az alap légcsavaros kiképző és a sugárhajtóműves harcászati kiképző repülőgép között.

Forrás: https://vpk.name