Vitéz nemes Molnár László főhadnagy emléke előtt tisztelegtek Nagykanizsán

Huszár András beszámolója:

A 11 órakor kezdődő diákelőadáson egy élő történelemóra keretében a Batthyány Lajos Gimnázium és a Zrínyi Miklós Általános Iskola tanulói, a Zsigmondy Vilmos Technikum kadétjai, valamint kísérőtanáraik tudhattak meg többet a mindössze 23 éves korában hősi halált halt vadászpilótáról. Izzó hazaszeretete és rendkívüli bátorsága követendő példaképpé teszi őt a mai fiatalok számára is.

Ezt követően a szervezők városnézésre invitálták az előadókat, melynek során felkeresték Nagykanizsa nevezetes hősi emlékműveit és a Tatabányáról, illetve Sopronból érkező vendégeknek alkalma nyílt megismerkedni a helyi gasztronómiával is.

Egy podcast interjú színesítette még a napot, amely utolsó felvonása a 18 órakor kezdődő előadás volt. Ennek során Dr. Pozsgay Péter bemutatta a kiváló vadászpilóta életét gyermekkorától kezdve egészen addig a pillanatig, ameddig a keleti frontra került. Számos vetített fotó és szüleinek, valamint kiképzőjének írt levele segített abban, hogy a háborús hős mellett a hús-vér embert is megismerhessék az érdeklődők.

Pozsgay Gyula több képregény kötetet is jegyez, amelyek a második világháborúban játszódnak. A nagyapja rendkívüli légiharcát megörökítő „Az Öreg Tigris”, valamint a vitéz nemes Molnár László főhadnagy életéről szóló „Az ifjú Oroszlán” nem csak hazánkban, de például Franciaországban is nagy sikert aratott. Rajzai elkészítéséhez komoly kutatásokat végzett, hiszen mindig arra törekszik, hogy a legapróbb részlet is pontos legyen. Ennek köszönhetően hatalmas tudással rendelkezik a második világháborúban használt bombázókról, illetve vadászgépekről, amely tudását szívesen megosztotta a hallgatósággal, a laikusok számára is világos, közérthető módon.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

A magyar vadászpilótáknak az esetek döntő többségében hatalmas túlerővel kellett megküzdeniük, de bátran vállalták a harcot és újra meg újra szembenéztek a rájuk leselkedő veszélyekkel. Ennek még nagyobb jelentősége lett, amikor a harcok elérték Magyarország területét, így már a szülőföld védelmében repültek. Tisztában voltak vele, hogy minden egyes általuk lelőtt szövetséges bombázóval és vadászgéppel az ellenséget gyengítik és magyar életeket óvnak meg. Dr. Pozsgay Péter részletesen elmesélte vitéz nemes Molnár László utolsó bevetését, amelyről sajnálatos módon nem tért vissza. Hősi halála pillanatában ő volt a legeredményesebb magyar vadászpilóta; posztumusz a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet adományozták részére, amely kitüntetést mindössze 22 magyar és 1 német katonatiszt érdemelt ki a második világháborúban.

Ezt követően Pozsgay Gyula a szemben álló felek céljait ismertette. A magyar és német vadászrepülőgépek elsődleges célpontjai a szövetséges bombázók voltak. Ennek megfelelően komoly tűzerőre volt szükségük, amelyet a 30 mm-es gépágyújuk biztosított számukra. Ebből már néhány jól irányzott lövés is elegendő lehetett egy négymotoros nehézbombázó lelövéséhez. De persze ezt a gyakorlatban közel sem volt egyszerű kivitelezni, hiszen a bombázók maguk is komoly tűzerővel rendelkeztek, ráadásul ott voltak még az őket kísérő vadászgépek. Ezek fegyverzete javarészt géppuskákból állt, melyek elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy komoly károkat okozzanak a támadó magyar és német vadászgépekben.

Egyenlőtlen küzdelem volt, de a magyar pilóták esküjükhöz híven harcoltak, „A hazáért mindhalálig”!

Rendkívül érdekes előadást hallhattak a jelenlévők, akik hosszas tapssal jutalmazták az előadókat. Végül kötetlen beszélgetés vette kezdetét, valamint számos példány talált gazdára Pozsgay Gyula képregény kötetéből, amelyet az alkotó nem csak dedikált, de kérésre szívesen illusztrált is. Elérhető volt ifjabb Sarkady Sándor „Oroszlán ​a pumák között” című könyve is, amely vitéz nemes Molnár László főhadnagy életét mutatja be.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Pozsgay Gyulának és Dr. Pozsgay Péternek, amiért ellátogattak Nagykanizsára és két igazán emlékezetes előadást tartottak. Nagyon hálás vagyok Benke Dánielnek és Osvald Gábornak, akik ezúttal is mindent megtettek a rendezvények sikeréért, továbbá Somogyvári Csabát szeretném még kiemelni, hiszen az ő önzetlen támogatása nélkül nem valósulhattak volna meg az előadások.

Dr. Pozsgay Péter gondolatával zárom soraimat,

„Mindegyik Puma pilóta hihetetlen hős volt!”.