Négyéves kutatási program indult Szolnokon

A légi közlekedés biztonságához kapcsolódó, több szakterületet érintő tudományos kutatási és kísérleti fejlesztési programot indított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A hétszázötvenöt millió forint uniós támogatással megvalósuló, három fő kutatási területre fókuszáló projekt szakmai vezetője dr. Palik Mátyás ezredes, egyetemi docens, a szolnoki Katonai Repülő Intézet igazgatója.

Négyéves futamidejű, a repülésbiztonsághoz kapcsolódó, több tudományág szakterületét érintő kutatási program megvalósítására nyílt lehetőség a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Intézetének sikeres pályázata alapján. A hétszázötvenöt millió forint uniós támogatással megvalósítható projekt indításához kapcsolódó, több mint százötven, a repülés területén dolgozó szakember és a témával foglalkozó kutató részvételével tartott konferencián prof. dr. Patyi András a tervezett kutatások tudományos jelentőségét hangsúlyozta.

– Ez a program több tudományág megközelítését alkalmazza a repüléssel szembeni modern kori kihívások egy részének megválaszolására. Ugyanakkor nemcsak egyetemünk katonai repülő intézetének erőforrásaira épít, hanem megteremti egy csoport létrehozásának a lehetőségét is; ebben a katonai szervezetek mellett más felsőoktatási intézmények, kutatóközösségek, műhelyek képviselői is részt vehetnek – mutatott rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

A projekt egyik fontos célkitűzése lehetőséget biztosítani arra, hogy a hazai repülőiparban érintett kis- és középvállalkozások, a fiatal kutatók, doktoranduszok és egyetemi hallgatók bekapcsolódjanak a kutatásokba. A közösen elért eredményeket rangos hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban tervezik publikálni, valamint jegyzet formájában, a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló, a repüléssel kapcsolatos szakterületekre készülő hallgatók képzésében is hasznosítani fogják. 

– Intézetünkben részben már adott a fenti célok elérését biztosító infrastrukturális és tudományos háttér. Számításaink szerint az elkövetkező négy évben a kutatásban részt vevők több mint ötvenhétezer munkaórát fordítanak majd tudományos feladataik végrehajtására. A rendelkezésre álló források és az elnyert pályázatban tervezett beszerzések, az együttműködő partnerekkel, kutatást-fejlesztést végző szervezetekkel és személyekkel kiegészülve biztosítják a projektcélok megvalósulását. Komoly lehetőség nyílik ezáltal arra, hogy intézményünk a térség repüléshez kapcsolódó kutatás-fejlesztés központjává váljon. Most induló projektünk aktualitását azonban a légi közlekedésnek a gazdaságában jelenleg elfoglalt kiemelt szerepe is alátámasztja. A világ GDP-jének közel tíz százalékát ugyanis ez az ágazat termeli ki. A repülőgépek üzemeltetői a legkorszerűbb technológiákat használják, miközben folyamatosan keresik az új rendszerek, a forradalmian új eszközök alkalmazásának lehetőségeit. Az ilyen csúcstechnológiának a megalkotása és üzemeltetése rendkívüli tudást, szervezettséget és magasan képzett szakemberek szorosan összehangolt, együttes munkáját igényli. Ugyanakkor az előrejelzések szerint az elkövetkező húsz év során a kereskedelmi forgalomban részt vevő repülőgépek száma megduplázódhat, egyes régiókban pedig akár a háromszorosára is nőhet – indokolta kutatási programjuk témaválasztásának jelentőségét dr. Palik Mátyás ezredes.

„A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó interdiszciplináris tudományos kutatási potenciál növelése és integrálása a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatba a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen” (VOLARE) nevet viselő projekt három kiemelt kutatási területre fókuszál. A dr. Kavas László alezredes, tanszékvezető egyetemi docens vezette munkacsoport az alternatív tüzelőanyag-fajták repülésben történő alkalmazhatóságának vizsgálatával, a hajtóművekre gyakorolt hatásuk tanulmányozásával, a felmerülő gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok becslésével foglalkozik.

– A légi járművek hajtóművei által kibocsátott égéstermékek környezetünkre gyakorolt hatásának elemzéséről tulajdonképpen csak 2013 után jelentek meg átfogó tudományos publikációk és hivatalos szakmai állásfoglalások. Ezek alapján napjaink kéthajtóműves, 100–100 kilonewton körüli tolóerővel rendelkező utasszállító gépeinek hajtóművei repülés közben óránként 2700 kilogramm tüzelőanyag elégetéséhez 850 ezer kg levegőt mozgatnak át az égéstéren. Ennek során pedig 8500 kilogramm széndioxidot, 30 kilogramm nitrogén-oxidot, 2,5 kilogramm nitrogén-dioxidot, 2 kilogramm szénmonoxidot és 3300 kilogramm vízpárát bocsátanak a légtérbe. Statisztikai középértékkel számolva tehát megállapíthatjuk: a sugárhajtású repülőgépek által elégetett minden egyes kilogramm tüzelőanyag 3,16 kilogramm széndioxidot juttat a levegőbe. Ez az állapot tarthatatlan, a repülés okozta levegőszennyezés csökkentésére 2050-ig valamilyen megoldást kell találni. Mivel azonban a repülőflották üzemeltetői a gépeiket környezetvédelmi szempontok miatt belátható időn belül nem fogják leállítani, a problémát másként kell megoldani. Ez pedig a jelenleg használt kerozinnak valamilyen kevésbé káros égéstermékeket produkáló, de hasonló repülési teljesítményt garantáló, üzembiztos és elfogadható áron beszerezhető hajtóanyagra cserélése lehet. Kutatókollektívánk ezeknek az alternatív tüzelőanyagoknak a vizsgálatát vállalta – mondta Kavas alezredes, az AVIATION-FUEL kiemelt kutatási terület vezetője.

A program másik, ugyancsak kiemelt kutatási területe a repülés emberi tényezőinek elemzése. Ezt a feladatot a dr. Dunai Pál alezredes, egyetemi docens által irányított AVIATION-HUMAN kutatócsoport tagjai végzik.

– Az érintettek teljesítményének tesztelésére a mindennapi gyakorlatban is hasznosítható egzakt protokoll összeállítását tűztük ki célul annak érdekében, hogy olyan pilótákat biztosítsunk a repülés számára – a felkészítésükben részt vevő, a repülés emberi tényezőit ismerő szakemberek közreműködésével –, akik valóban megfelelnek az ilyen beosztásokat ellátókkal szemben támasztott valamennyi követelménynek. Kutatásaink három szakmai területet érintenek. A légi járművek személyzete esetében a repülésélettan, repülőorvostan, teljesítménydiagnosztika, munka- és repüléslélektan, valamint a rehabilitációs orvostan területén folytatunk majd vizsgálatokat. A másik nagy kutatási területünk az egyre népszerűbb pilóta nélküli repülőeszközök kezelőire fókuszál. Az ő esetükben is a megfelelő személyzet kiválasztásában szeretnénk segítséget nyújtani, valamint hozzájárulni elméleti és gyakorlati képzésük tematikájának kidolgozásához. A hatósági követelmények meghatározására jogosult kollégáknak pedig olyan hiteles szakmai támogatást nyújtanánk, amellyel naprakésszé tehető a munkájuk. A témához kapcsolódva ugyanakkor azt is vizsgálni fogjuk, hogy a drónok kezelőinek képzésében miként növelhető a szimulátoros gyakorlás hatékonysága. A harmadik kutatási területünkön dolgozó kollégák pedig a légiforgalmi irányítók munkájának pszichés következményeit és az egészségre gyakorolt hatásait vizsgálják majd. Kutatásainkhoz, a szükséges kísérletek elvégzéséhez intézetünk bázisán kialakítunk egy teljesítmény-diagnosztikai és élettani, valamint egy pszichofiziológiai vizsgáló laboratóriumot, amelyek Jász-Nagykun-Szolnok megye legmodernebb, legkorszerűbb műszerekkel és berendezésekkel felszerelt létesítményei lesznek – vázolta a terveket Dunai alezredes

Az UAS-ENVIRON nevű kutatási területen dolgozó kutatók, dr. Bottyán Zsolt őrnagy, tanszékvezető egyetemi docens vezetésével, a repülés „környezetével” foglalkoznak, a repülőgépes mérésekből származó meteorológiai adatok valós idejű feldolgozásának a lehetőségeit tanulmányozzák, a pilóta nélküli repülőeszközök várható tömeges megjelenésének a biztonságos repülések szervezésére vonatkozó következményeit elemzik, illetve az időjárást felderítő drónok (Unmanned Aircraft Systems – UAS) alkalmazásának módjait vizsgálják. 

– Fel kell készülnünk a kereskedelmi célú drónok piacának döbbenetes mértékű felfutására, a forgalomba kerülő eszközök számának olyan mértékű növekedésére, ami talán csak a személyi számítógépek elterjedésének ütemére volt jellemző. Annak viszont rendkívül komoly repülésbiztonsági következményei lehetnek, ha majd ezek a különféle típusú, méretű és repülési teljesítményű pilóta nélküli légi járművek tömegesen jelennek meg a légtérben. Ezért az egyik fontos kutatási területünknek tartjuk ennek a problémának az áttekintését, valamint megoldási javaslatok kidolgozását. Egy komplex, repülést támogató rendszer kifejlesztésével szeretnénk a pilóta nélküli légi járművek kezelőit biztonságosan integrálni a légi közlekedés jelenlegi rendszerébe. Ez a rendszer lehetővé tenné, hogy a felhasználók az eszközeik használatakor egy webes felületről, bárhol (internetes lefedettség függvényében) hozzájuthassanak a repüléshez nélkülözhetetlen információkhoz, ezzel is hozzájárulva a biztonságos repüléshez. A másik kutatási területünk a kísérleti jelleggel már üzemelő meteorológiai támogatás rendszerének a továbbfejlesztése. Az ehhez szükséges merev- és forgószárnyas UAS-ok már megérkeztek intézetünkhöz, a hasonló mérésekhez korábban már elkészített szoftverünkön viszont még komoly fejlesztéseket kell végrehajtanunk. Egy olyan légiidőjárás-felderítőrendszert szeretnénk kidolgozni, amelyben a megfelelő szenzorokkal felszerelt pilóta nélküli repülőeszközök, a légi járművek útvonalához igazodva, valós időben, pontos meteorológiai adatokat szolgáltatnak a repülésmeteorológusok számára – ismertette a kiemelt kutatási terület céljait Bottyán őrnagy. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkársága 2016. augusztus elsején értesítette a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet a GINOP-2.3.2-15 Stratégiai K+F műhelyek kiválósága című felhívásra beadott pályázatának kedvező elbírálásáról, 755 710 123 forint támogatás megítéléséről. Az elmúlt hónapok a kutatási tervek pontosításával és a kutatási infrastruktúra beszerzésével teltek, az elért eredményekről 2020. szeptember végéig kell beszámolnia Palik ezredesnek és kollégáinak. A projekt menedzsere Pető Gabriella, pénzügyi vezetője Zsolczai Andrea. 

Magyar Honvéd 2017. július/Galambos Sándor

Forrás: honvedelem.hu