Megfelelő embert a megfelelő helyre! - Neurofeedback a repüléstechnikában

Világszerte gyászolták a Germanwings légitársaság 9525-ös járatát 2015. márciusban, miután a repülőgép a tökéletes időjárási és műszaki körülmények ellenére a francia Alpok egyik hegycsúcsának ütközött. A 150 áldozat között volt a másodpilóta is, akiről a vizsgálat kiderítette, hogy mentális problémákkal küszködött, és a kapitányt kizárva a pilótafülkéből szándékosan vezette a sziklának a repülőt.

A gyász mellett kötelesség a tapasztalatok értékelése, a következtetések levonása is. A Germanwings-tragédia óta mindenütt komolyabban veszik a pilóták munkaalkalmasságának kérdését, és mostanra nemcsak a pilótákét, hanem egyre több más, szintén különlegesen megterhelő munkakörökben dolgozókét is. Számos speciális munkakör, például a légiforgalmi irányító, a kommandós, a tűzszerész, az ejtőernyős, a búvár… és még hosszan sorolhatnánk, követel meg extra képességeket azoktól, akik vállalkoznak rá.

Fejlődnek az elemző módszerek, a különleges feladatot végzők kiválasztását támogató rendszerek, és természetesen ide is betört már az informatika. Befejezéséhez közeledik a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása KFI_16-1-2017-0567 azonosító számú, „Fiziológiai és pszichológiai személyi kalibrálási adatokon alapuló vizsgálati módszer és neurofeedback-elven működő alkalmasság-vizsgálati rendszer kifejlesztése” című kétéves projekt, az AVIATRONIC Repüléstechnikai Fejlesztő Kft. innovációja.

Ezekben a munkakörökben nemcsak a fizikai és a szellemi, hanem az idegi és a mentális megterhelés is nagy. A Germanwings tragédiája is figyelmeztet, hogy létfontosságú kérdés, vajon a jelentkező bírja-e az extrém megterhelést, és nemcsak a fizikai adottságai számítanak, hanem a kognitív képességei is, mi ennek a mérésére fejlesztünk egy új, összetett vizsgáló rendszert, mondja Barna Péter ügyvezető igazgató, hozzátéve: egy-egy speciális szakember kiképzése igen sokba kerül, ezért szükséges előre alaposan megvizsgálni, vajon alkalmas-e a jelentkező az adott feladatra.

Az Aviatronic kétéves munkával kifejlesztett új rendszere egyesíti magában mindazt, amire érdemes odafigyelni az ilyen munkára jelentkezők kiválasztásakor, illetve az ilyen munkakörökben dolgozók időszakos felülvizsgálatakor. A fejlesztők szorosan együttműködnek a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának részeként működő kecskeméti Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézettel (RAVGYI), amelynek pszichológiai osztálya és laboratóriuma rendszeresen vizsgálja speciális beosztásokba jelentkezők alkalmasságát, egyszersmind feladata az ilyen munkakörben dolgozók éves szűrése is. A program fejlesztésében nagy segítség a folytonos ellenőrizhetőség, a visszajelzés, hogy mennyire válik be egy-egy új megoldás.

A vizsgáló rendszer összetett, méri a képességet, a személyiséget és a mentális teljesítményt, a stressztűrést, rögzíti az érzelmi reakciókat. Mérik a vizsgált személy számos fiziológiai jellemzőjét, ezért része a rendszernek például, EKG- és EEG-érzékelő, továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazásával figyelik az emocionális jellemzőket. Magát az arcot személyiségi jogi okokból nem rögzíti a program, csak arcizomcsoportokat figyel, és ezek állapotából (mennyire hózódnak éppen össze vagy ernyednek el) következtet arra, hogy milyen emóciók működnek aktuálisan a vizsgált személyben egy-egy feladat végrehajtása során. – Tudunk mondani valamit az arcról, az emóciókról, tudunk mondani valamit az agyhullámokról, az alfaállapotról, tudunk mondani valamit a stressz-szintről, a szívfrekvencia-változásokról úgy, hogy közben feladatokat adunk a vizsgált személynek – mondja Barna Péter.

Változatos feladatokat tud adni a rendszer. Van, ami a monotóniatűrést méri, van, ami a rövid távú memóriát, másik a reakcióidőt, egyebet. Új lehetőségeket nyit meg, hogy a legutóbbi időben olyan számítógépes játékok jelentek meg, amelyek kognitív képességeket tudnak mérni, és amelyek rendszeres használata fejleszti is ezen képességeket. A szakemberek 23 kognitív képességet azonosítottak, egy-egy játék két-három kognitív képességet mozgósít, mér, fejleszt. Ha egy-egy kollégának valamelyik kognitív képessége fejlesztésre szorul, akkor elő is lehet írni neki, hogy pl. naponta 10 percet játsszon valamelyik fejlesztő játékkal.

A rendszer központi eleme, maga a projekt célja, a vizsgált személy összes reakcióját, a tudatosakat és a tudattalanokat időszinkronban rögzítő mérőrendszer, mely fiziológiai paramétereket és pszichológiai teszteket köt össze, jelenít meg egyidejűleg. Ez az újdonság: miközben a teszteket végzi a vizsgált személy, mérik a fiziológiai változásait is. Ebből következtetnek például a stressztűrő képességére. A mérési protokoll szerint két feladat között hagynak relaxációs időt, ebből lehet következtetni, hogy milyen gyorsan képes relaxálódni, majd újra teljesíteni a szervezete két megterhelés közt.

A fejlesztéshez szükséges új, egyéni alapértékeket rögzítő kalibrációs módszertant, valamint a valós helyzetet célzó korrelációs kiértékelő algoritmus kutatását a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Repülő- És Űrorvosi Tanszékének közreműködésével dolgozták ki. A Magyar Légierő tavaly nyári, litvániai légtérvédelmi küldetésében a RAVGYI pszichológiai laborja is részt vett, a pilótákat folyamatosan vizsgálták. Az ott szerzett tapasztalatok is beépülnek a program végső változatába.

A fejlesztésen nem egészen egy tucatnyian dolgoztak, és a fejlesztőcsapatban van matematikus, villamosmérnök, szoftverfejlesztő, neuropszichológus és még biológus is. – A december 31-ei határidőre teljesítjük a vállalásunkat, de ettől ennek a szakágnak a fejlődése nem áll meg, a munkaképesség-vizsgálatokra az egész gazdaságnak egyre nagyobb szüksége lesz– mondja búcsúzóul Barna Péter. – Amit kifejlesztünk, az hasznos az egész magasan fejlett gazdaságban. A HR-esek folyamatosan alkalmaznak újabb és újabb alkalmasságvizsgáló rendszereket, hiszen a mind bonyolultabb feladatkörök, a mind drágább képzések és a mind modernebb, árnyaltabb személyiségvizsgáló módszerek szükségszerűen egymásra fognak találni.

Forrás: Aviatronic Kft.