2025. 04. 28. hétfő
Valéria
: 406 Ft   : 358 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Magyar részvétellel zajlik a rugalmas repülőgépszárnyak aktív vezérlésének kutatása

Magyar részvétellel zajlik a rugalmas repülőgépszárnyak aktív vezérlésének kutatása
JETfly  |  2019. 09. 17., 10:49

Nemzetközi projekt indul FLiPASED (FLight Phase Adaptive Aero-Servo-Elastic aircraft Design) néven a repülőgépek szárnyának forradalmasítására, az úgynevezett aktív alakvezérlésű szárnyak kifejlesztésére és tesztelésére.

A projekt vezetője Vanek Bálint, az Informatikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Repülésirányítási és Navigációs Kutatócsoportjának vezetője.

A SZTAKI a koordináció mellett szabályozáselmélet és repülőgép-tervezés határterületén, multidiszciplináris környezetben dolgozik a repülőgép fizikai kialakításának és fedélzeti irányító algoritmusoknak a szorosabb összehangolásán.

Résztvevők

A projektben a koordinátor szerepét betöltő magyar Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) mellett a Müncheni Műszaki Egyetem, a Technische Universität München (TUM), a Német Repülési Központ, a Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt (DLR) és a Francia Nemzeti Légügyi Kutatóközpont, a Office National d'Etudes et de Recherches Aérospatiales (ONERA) vesz részt.

Finanszírozás

A projekt teljes egészében EU-s finanszírozású, 3 846 245 eurós költségét az Európai Unió a Horizon 2020 innovációs program keretéből finanszírozza. Az összegből a SZTAKI 1 066 875 eurót kap, a TUM 1 235 375 eurót, a DLR 941 495  az ONERA 602 500 eurót.

A kutatási probléma

A modern repülőgépek szárnyainál és hajtóműveinél eddig alkalmazott technológia mára elérte hatékonyságuk csúcsát. A Boeing 787 és az Airbus A350 esetében is a repülőgép tömegének több mint 50 százalékát kompozit anyagok adják. Mindeközben a kereskedelmi légitársaságok működési költségeik több mint 25 százalékát költik üzemanyagra, így a hatékonyabb üzemanyag-felhasználás környezetvédelmi és pénzügyi szempontból is fontos kérdés. 

A repülőgépeknek a légellenállás és felhajtóerő megfelelő keverékére van szükségük a változó repülési feltételek kezeléséhez. A repülőgép gyártók célja, hogy csökkentsék a légellenállást, ezzel üzemanyagot spóroljanak, amit nagyon karcsú és emiatt egyre inkább rugalmasan deformálódó kompozit szárnyakkal érnek el. Azonban, a repülőgépek szárnyait arra tervezték, hogy pusztán egy adott repülési konfiguráció esetén  amit meghatároz a repülőgép utazási súlya, sebessége, magassága és távolsága  legyen legkisebb az ellenállás.  A feltételek változásakor a felhajtóerő-ellenállás arányának változtatásához az aerodinamikai felületek finom áthangolása szükséges, azonban ez fékszárnyakkal és más kormányfelületekkel csak viszonylag drasztikusan módosítható.

A megoldás

A korábbi megoldással szemben az aktív vezérlésű, rugalmas szárnyak formája finomhangolható, képes sokféle repülési feltételhez alkalmazkodni. A légitársaságok célja, hogy minél egyenesebb úton jussanak el a kiindulási ponttól a célig, ezért sokszor turbulens időjárási viszonyokon is keresztülrepülnének  amelyekből ráadásul egyre több van a klímaváltozás miatt. A merev szárnyakkal repülő gépeknél a turbulenciát az utasok is sokkal jobban megérzik, míg a projektben kifejlesztett módszerekkel a szárny rugalmassága és az aktív szabályozás közösen gondoskodik a repülőgép és az utasok fizikai terhelésének csökkentéséről. Ugyanígy, felszálláshoz és landoláshoz is választható más szárnyalak-beállítás, hogy a végeredmény minél kellemesebb és hatékonyabb legyen.

Az eddigi kutatási eredmények alapján 20 százalékkal csökkenthető a széllökések hatása aktív szárnnyal. Az üzemanyag-felhasználás pedig  az útvonal során folyamatosan változtatható szárnyalaknak és ezáltal csökkentett légellenállásnak köszönhetően  10 százalékkal hatékonyabb lehet.

Big Data

A fejlesztéshez használt kísérleti repülőgépen másodpercenként kétszázszor több mint 500 paramétert mérnek a szakemberek, ezzel hatalmas adatmennyiség keletkezik, ami önmagában 1,5 GB nyers adatot jelent óránként. A projektben Benczúr András vezetésével a SZTAKI informatikai laboratóriuma is részt vesz: az adatok feldolgozásával például finomhangolni lehet majd a repülőgépek optimális szárnyalak-beállításait, mivel az optimális paraméterek gépenként, sőt adott gép anyagainak öregedésével is változnak. 

Ipar

A cél, hogy 2022 végén lezáruló kutatás eredményét a 5-10 éven belül a gyakorlatban is alkalmazzák, ezért a projekt tanácsadó-testületében olyan ipari partnerek vesznek részt, mint a világ vezető utasszállító gépekkel foglalkozó cége, az Airbus Operations SAS, a katonai és űrrepüléssel foglalkozó Airbus Defence and Space és a business jetekkel, autonóm drónokkal foglalkozó Dassault Aviation, A projekt eredményeit nemcsak szimulációban, de egy 7  méteres fesztávolságú, kutatási célokra épített pilóta nélküli repülőgépen is bemutatják.

Fotó: A projektelőzményének tekinthető FLEXOP H2020 projektben elkészült kutatási célú pilótanélküli repülőgép 

A SZTAKI-ról 

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete. A SZTAKI a tágan értelmezett informatika tudományának műhelye, az információtechnológia, számítástudomány és rokon területeinek nemzeti kutatóbázisa. Elsősorban az informatika műszaki-tudományos és matematikai kérdéseivel foglalkozik, de a kutatások kiterjednek mindazon területekre, amelyek az alapkérdésekkel kapcsolatban állnak. Az alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése mellett fontos feladat a megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, rendszertervezés és rendszerintegrálás, tanácsadás, szoftverfejlesztés területén. 

Forrás: SZTAKI

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 07., 17:00
Az F-35-ös program partnerországai között Norvégia lett az első, melynek teljessé vált az ötödik generációs harci repülőgép flottája: a két utolsó példányt a napokban adta át az amerikai gyártó.
2025-04-09 17:00:19
Ramstein Flag 2025 - A dániai Skrydstrup légibázisra látogatott el dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, ahol a többnemzeti repülő harcászati gyakorlatról és az azon részt vevő magyar állomány feladatairól tájékozódott.
   MÁSOK ÍRTÁK
2025. 04. 23., 10:29
A NASAMS rendszer rakétatöltése precizitást és összehangolt csapatmunkát igényel.
2025. 04. 22., 15:23
Délutáni és esti kiképzési gyakorlatot tart a kecskeméti repülődandár kedden, szerdán és csütörtökön - közölte a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár a közösségi oldalán.
2025. 04. 22., 14:00
Világszerte több tucatnyi olyan telep található, ahol kiérdemesült, vagy leállított repülőgépeket tárolnak alkatrészbányaként, illetve a légiforgalomba visszatérés reményében.
2025. 04. 10., 09:43
Az amerikai haditengerészet utolsó hagyományos meghajtású repülőgép-hordozóját, az egykori USS John F. Kennedyt – becenevén Big Johnt - 2007-ben vonták ki a hadrendből.

  Legfrissebbek most

India még 2023-ban döntött arról, hogy kiöregedő MiG-29K flottáját a Rafale hajófedélzeti változatával, a Rafale M-mel váltja le. A kormányközi megállapodás aláírására 2025. április 28-án került sor Új-Delhiben, melynek eredményeként India lesz a típus első külföldi üzemeltetője.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

A II. világháború csendes-óceáni hadszínterét kezdetben a japán flotta uralta. A Pearl Harbor utáni hónapok a nyugati szövetségesek számára valóságos vesszőfutást jelentettek, amelynek során számos hadihajót és tengerészek ezreit vesztették el.