A magyar BAP (Baltic Air Policing) kontingens - elődei hagyományát folytatva - emléket állított négy hónapos szolgálatának a litvániai Siuauilai repülőbázis készültségi területén.
A 2004 óta itt szolgált nemzetek katonái egytől egyig elhelyezték kis tábláikat, alkotásaikat, amik légtérrendészeti feladatuk emlékét hirdetik.
A saját készítésű emlékművek többsége a légtérrendészethez használt repülőgéptípust és az alakulat jelképeit, hazai települési helyét mutatja meg, azonban néhány nemzet - így a magyarok is - valamivel különlegesebb módon hagyták hátra kéznyomukat. A Litvániában szolgáló magyar repülőműszaki állomány egy régi MiG-21-es vadászrepülőgép hátsó stabilizátorából készített egy különleges relikviát, ami a Magyar Légierő egyik legfontosabb feladatának állít emléket.
A Magyar Honvédség hetven éve nem hajtott végre hasonló jellegű feladatot, mint a NATO Baltikumi Légtérrendészeti művelete. A magyar Gripenek, pilótáik, a műszaki kiszolgálást végző- és a kontingens működését biztosító állomány egy külföldi bázisra települve védi Észtország, Lettország és Litvánia légterét vezető nemzetként, Németországgal közösen NATO parancsnokság alatt. A sűrű szolgálati elfoglaltságot jól mutatja, hogy szeptember 1-je óta a magyarok több mint húszszor kaptak éles- és több mint nyolcvanszor gyakorlóriasztást, ezek alatt több mint 390 órát repültek.
„Az állományon a teendők sűrűsége miatt nagy volt a nyomás, de a kiemelkedő hozzáállásnak és a szakértelemnek köszönhetően egy feladat sem maradt el műszaki okok miatt” - mondta Szabó Tamás őrnagy, a repülőműszaki állomány parancsnoka a leleplezési ünnepségen. A katonák elszántságát és lelkesedését jól mutatja, hogy munkájuk mellett fontosnak tartották egy ilyen nagyszerű alkotás elkészítését, ami méltó emléket állít négy hónapos szolgálatunknak- tette hozzá.
2015 szeptembertől 2016 januárjáig több mint nyolcvan magyar katona négy JAS-39 Gripen repülőgéppel látja el a balti országok légtérrendészeti feladatait, folyamatosan, a nap huszonnégy órájában a hét minden napján. Erre azért van szükség, mert Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik vadászrepülőgépekkel, így a NATO-hoz történt 2004-es csatlakozásuk óta, a kollektív védelem jegyében, a szövetséges országok garantálják a légtér biztonságát négy hónapos váltásokban. Magyarország első alkalommal vesz részt a küldetésben, de vállalta, hogy 2019-ben Gripenjeivel ismét a térségbe települ.
Forrás: honvedelem.hu
A horvát védelmi minisztérium hivatalos bejelentése értelmében, 2024. december 1-től már nem a MiG-21-esek védik az ország légterét, a típus búcsújával egy korszak véget ér Európában.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.