Kérdőjelek a Rigai Repülőmúzeum körül

Korunk világjárványa a repülőmúzeumokra is komoly hatással van, hiszen a korlátozó intézkedések miatt a legtöbb országban nem fogadhatnak látogatókat, ezért a fenntartás szempontjából (főként a magántulajdonban lévő múzeumok esetében) jelentős bevételtől esnek el már hosszú hónapok óta. A rigai tárlat idős tulajdonosa, Viktors Talpa, egykori repülőmérnök az Aeroflot-tól ment nyugdíjba, az elmúlt évtizedekben adományokból, saját forrásból, illetve cserealapon Európa egyik legjelentősebb kiállítását állította össze, mely a vírushelyzet előtt havonta többezer látogatót vonzott. Lettországban, Riga nemzetközi repülőterén található a múzeum, mely gyakran az országba látogatók egyik első felkeresett helyszíne volt.

A repülőmúzeum tárlatának nagy része szovjet típusokat vonultat fel, köztük olyan különlegességekkel, mint egy Mi-6-os nehéz szállító helikopter, számtalan MiG-változatú harci repülőgép (pl. MiG-25RBS), illetve egy Tu-22M1 típusú hadászati bombázó, melyeket már hazánk repülésrajongói is többször felkerestek. A teljes kínálatot a múzeum hivatalos oldalán tekinthetik meg Olvasóink!

A múzeum költöztetésének híre már többször volt téma a lett sajtóban, most viszont úgy tűnik, hamarosan megoldást kell találni a tárlat költöztetésére, mivel a repülőtér infrastruktúráját fejlesztik: a "Rail Baltica" project keretein belül új vasúti terminál építését tervezik a repülőmúzeum területén. Talpa jelenleg a repülőtértől bérli a területet, de március 31. határidővel jelezték számára, hogy találja meg repülőgépei új otthonát. Ez a tárgyalássorozat már hosszú ideje zajlik a két fél között, de megoldásra eddig nem sikerült jutniuk, mivel a múzeum tulajdonosa lehetetlennek és horribilis költségűnek (kb. 200 000 eurót említ) tartja a gépek elszállítását, ezért minden felkínált lehetőségtől elzárkózott, ráadásul olyan véleményt is hallani, hogy a szovjet korabeli gépekkel teli terület már nem illik bele a folyamatosan fejlődő, egyre modernebb képet mutató rigai reptér látványába, többeknek bántja a szemét.

A repülőtér már felajánlotta azt is a tulajdonos számára, hogy segítenek átköltöztetni a gyűjteményt a repülőtér másik oldalára, de Talpa ezt is elutasította olyan indokkal, hogy az sokkal nehezebben megközelíthető, illetve ott nem áll rendelkezésre a múzeum számára nélkülözhetetlen infrastrukturális ellátottság, kamerarendszer és kerítés sincs. A tulajdonos a repülőtér területén a postaépület melletti privát területen tudná elképzelni a repülőgépeket, de a szállítás költsége így is nagyon magas, melynek érdekében a közösségi oldalon kezdett adományok gyűjtésébe.

A lett közlekedési miniszter is megszólalt az ügyben: szerinte létre kellene hozni a népszerű vasúti és közlekedési múzeumok mintáján egy központi repülőmúzeumot is, de ugyanakkor hozzátette, hogy a legnagyobb problémát most az jelenti, hogy a magángyűjtemény tulajdonosa nem hajlandó semmiféle együttműködésre a repülőtér vezetőségével. Hangsúlyozta, hogy Lettországban számtalan egyéb magántulajdonú múzeum van (pl. harckocsi múzeum), akikkel lehet egyűttműködni, de Talpáról arra a véleményre jutott, hogy nem tud a jelen kor elvárásai szerint gondolkodni, szerinte megragadt a szovjet korban.

A jelen állás szerint, ha nem sikerül összegyűjteni annyi pénzt, hogy a múzeumot átköltöztessék a postaépület melletti privát területre, akkor a repülőtér nekikezd a gépek elszállításának, az általa felkínált, repülőtér túloldalán lévő őrizetlen területre. A múzeumban lévő repülőgép típusok ismeretében igen nagy kár lenne, ha ezek a gépek a szállítás során sérülnének vagy esetleg az enyészetté válnának.

Forrás: https://eng.lsm.lv/