Svéd Gripenek líbiai tapasztalatai

A svéd légierő alapjában véve elégedett a líbiai tapasztalatokkal, melyek során több mint 650 repülési feladatot teljesítettek, és számos felszerelési és kiképzési nehézséget oldottak meg. Az egyik legnagyobb problémát a „Have Quick” biztonsági rádió okozta, amit nem tudtak összehangolni a NATO rendszerrel - nyilatkozta Anders Gusstafsson őrnagy, aki az FL02, a Gripenek második váltásának parancsnoka volt Sigonella tengerészeti légi bázison, Szicíliában.

A líbiai bevetések során a Gripenek ugyan fel voltak szerelve Have Quick rádióval, de nem tudtak csatlakozni a NATO biztonsági hálózatához, ezzel kényszerítve a pilótákat arra, hogy a nem biztonságos rádiót használják, és kódszavakkal teljesítsenek parancsokat.

A probléma az volt, hogy a NATO „gyakorló” üzemmódban használta a Have Quick hálózatát „harci” üzemmód helyett, viszont harci biztonsági kulcsot alkalmaztak. A Gripen, amikor felismerte a harci biztonsági kulcsot, automatikusan átváltotta a rádiót harci hálózatra. Ezt a hibát jövőre javítják ki.Néhány eszköz megbízhatóságával is volt probléma. Például, az a felderítő konténer, melyet már Afganisztánban is használtak, az egy kezdetleges széria, így néhány alkalommal nem müködött. A rendszert emellett fejleszteni kell, hogy képes legyen infrasugaras érzékelésre, és azonnali adattovábbításra.

A Gripenek müködését még az is nehezítette, hogy későn kapták meg a kriptográfiai eszközöket (üzenettitkosító berendezés) a vadászrepülőgépekhez, annak ellenére, hogy a svédek megkapták az engedélyt a berendezés használatára. A dán és norvég légierő segített tisztázni a svédek problémáját, és átadták a kulcsinformációkat, mint például a légi-támadási parancsot, de ezeket az információkat visszatartották a líbiai bevetés első felében.

Összességében a tapasztalatok bizonyították, hogy a Gripen rendszer számos összetevője jól müködik. „Az ember-gép együttmüködése kiváló”, a többféle információ, a radar, a lézer kijelölő konténer, az elektronikai hadviselés és felderítő rendszer, és más alrendszerek „nagyon jó helyzetfelismerést” szolgáltatnak a pilóták felé – nyilatkozta Gustaffson.

Továbbra is szükség van fejlesztésekre, mint például kibővíteni a Link-16 rendszer funkcióit levegő-föld alkalmazására, melyet jövőre építenek be a Gripenbe. Ezen felül szükség van a helyzetfelismerés fejlesztésére, sisakba épített kijelző segítségével, amely a jövő év végén várható, és szükség van új kijelző információkra, úgymint a légi koordinációs parancs.

Svédországnak emellett ellenőriznie kell a Litening III lézer megjelölő rendszer pontosságát. Jelenleg a Gripen saját támadásaira tudja használni a konténert, de nem tudja a bemért célokat átadni más gépeknek, mert nincs ellenőrzött pontossága a megjelölő rendszerének.

Gustafsson elmondása szerint napirenden van a fegyver készlet kibővítése is, kis átmérőjü bombákkal.

Egy másik fokuszálandó terület, a légi utántöltés. A Gripen utántöltő csonkja kissé a pilóta mögött kapott helyet, ezért plusz kiképzés szükséges az utántöltés megfelelő végrehajtásához. Ez ugyancsak többlet hozzáférést igényel a svéd légierő C-130-as tankerétől, ami még csak bemutató fázisában volt a líbiai hadmüvelet során.