Oroszország közelmúltbeli bejelentéseit, melyek szerint újraindítanák a szuperszonikus Tupoljev Tu-160-as bombázó gyártását, számos szakértő szkeptikusan fogadta. A Tu-160-as mellett egyéb típusok gyártását is felpörgetnék az oroszok, azonban kérdéses, hogy képesek-e ezen a programok futtatására párhuzamosan. A leggyakrabban hangoztatott ellenérv, hogy ekkora volumenű munkához nem áll rendelkezésre elegendő, megfelelően képzett munkaerő, illetve az erre fordítható források is távol állnak az optimálistól.
Jurij Boriszov védelmi miniszterhelyettes a terveikről azt nyilatkozta nemrég, hogy új bombázókat építenének, amelyek gyakorlatilag egy új típusnak felelnének meg Tu-160M2 jelzéssel, ugyanis az eredeti 80-as évekbeli konstrukció jelentős ráncfelvarráson esne át. A miniszterhelyettes a tervek megvalósulását 2023 utánra becsülte.
A bombázók gyártása mellett mintegy 130 darab MiG-31-est modernizálnának MiG-31BM szintre, amely új avionikát és pilótafülkét, illetve új, NIIP Zaslon-M radart jelent a gépek számára. Az új, feljavított, PESA rendszerü radar egyszerre 10 légi cél követését teszi lehetővé, 320 kilométeres felderítési és 280 km-es indítási távolság mellett.
Mindemellett Viktor Bondarev vezérezredes, a légierő parancsnoka a Szu-30, Szu-34, Szu-35, PAK-FA típusok nagy mennyiségü beszerzését is előrevetítette, továbbá állítása szerint az indiai exportra szánt MiG-35-ös hazai rendszeresítése is tervben van.
Ezeket a mennyiségeket Oroszországban is sokan kétkedéssel fogadják. Egy magát megnevezni nem kívánó moszkvai elemző szerint ezek a bejelentések a szovjet korszakot idézik, ahol a pénz nem számít, sőt rosszabb esetben az illetékeseknek fogalmuk sincs arról, hogy mennyibe is kerülhetnek az előirányzott programok. Ma már a védelmi iparban jelen lévő cégek sokkal kisebbek, mint az előző rendszerben, számos vállalatnál a munkavállalók száma a 10%-át sem éri el annak, amit a termelés csúcsán, a 80-as években magukénak mondhattak.
Egy hely, ahol találkozik a legmodernebb haditechnika az örök klasszikusnak számítóval: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar állami légiközlekedési szakán nem csak pilótákat képeznek, hiszen a merev- és forgószárnyasok üzemeltetése és karbantartása legalább annyira fontos, mint azok vezetése.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.