A köztársasági elnökkel utazott felesége, valamint több fontos állami vezető, köztük Ryszard Kaczorowski, az emigráns lengyel kormány utolsó elnöke, Krystyna Bochenek, a szenátus alelnöke, Aleksander Szczyglo, a Nemzetbiztonsági Iroda vezetője.

Hatalmas veszteség érte a lengyel hadsereget is, hiszen a küldöttség tagja volt Franciszek Gagor tábornok, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke, Andrzej Blasik tábornok, a légierő parancsnoka, Tadeusz Buk tábornok, a szárazföldi erők parancsnoka, Kazimierz Gilarski tábornok, a varsói katonai körzet parancsnoka, Bronislaw Kwiatkowski tábornok, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoka, valamint Miron Chodakowski tábornok, ortodox tábori lelkész.

Franciszek Gagor tábornok	Andrzej Blasik tábornok	Tadeusz Buk tábornok

A lengyel külügyminisztérium közlése szerint az első információk, amelyek 132 halálos áldozatról szóltak, nem voltak valósak. A gépen 88 főnyi delegáció, valamint a gép személyzete (8 fő) tartózkodott.

Hírügynökségi jelentések szerint a katasztrófa idején a szmolenszki repülőtér körzetében sűrű köd volt, aminek hatására nem sokkal korábban egy orosz katonai szállítógéptől megtagadták a leszállás végrehajtását. A szmolenszki repülőtér korábban katonai repülőtérként üzemelt, és nincs felszerelve az automata megközelítést biztosító berendezéssel. A repülőtéri irányítószolgálat a lengyel elnöki gépnek is javasolt két másik repteret a leszállás végrehajtására – de nem tiltotta meg számára egyértelműen a landolás végrehajtását –, azonban a gép pilótája úgy döntött tartja magát az eredeti tervhez, és Szmolenszkben hajtja végre a leszállást. Szemtanúk elmondása alapján a repülőgép három alkalommal hajtotta végre a megközelítést és a negyedik leszálláshoz történő bejövetel során következett be a tragédia. A repülőgép a repülőtér betonjától mintegy 300-400 m-re fáknak ütközött, lezuhant és kigyulladt. A katasztrófát senki nem élte túl. Egy „túlélője” van a szerencsétlenségnek; az az egy fő, aki lekéste a gép indulását és így nem tartott a delegációval.

Oroszország elnöke, Dimitrij Medvegyev egy különleges bizottságot hozott létre a katasztrófa okainak felderítésére, amelynek vezetője Vlagyimir Putyin miniszterelnök, aki személyesen ment el a katasztrófa helyszínére.

A katasztrófa helyszínén a kutató-mentő csapatok időközben megtalálták a repülőgép egyik „feketedobozát”, amelynek elemzése közelebb vihet a katasztrófa okának tisztázásához.

Az orosz hivatalos szervek először azt nyilatkozták, pilótahiba okozta a katasztrófát, később azonban három lehetséges okot jelöltek meg: rossz időjárási körülmények, a gép személyzetének hibája és a repülőgép meghibásodása.