Az ötödik napon az északi nagyváros, Gdansk szomszédságában fekvő Baby Doly repülőtér következett. Korai érkezésünknek köszönhetően néhány holland kollégával már a repülőtér környékén összefutottunk, és mondták, hogy mintha egy Mi-14-es szállt volna le a bázisra. A kapu elé érkezésünket követően egyből sietősre vettük a figurát, mert - mint utóbb kiderült - a gyanú beigazolódott, körülbelül 2-3 perc múlva felszáll a Mi-14-es!
Mikor kiértünk a gurulóútra, a Mi-14-es már izzított. Tényleg kb. 3 perc telt el, és a Mi-14-es megkezdte az emelkedést. (a helikopter egy donorszívet vitt valamelyik kórházba, és a bázison csak tankolás céljából szállt le). A csoport vezetőjétől ismételten megtudtuk, hogy a mai napra sem volt repülés betervezve. Gondoltuk, sebaj, mert a Mi-14-es megjelenése és távozása épp elég volt, valamint szinte az összes bázison ez a mondat hangzott el, ennek ellenére mindig volt valami kis extra.
A gurulóúton további érdekességek vártak, a Mi-14-es helyére kihúztak egy tengerészeti Mi-2-est, előtte sorakozott egy M-28 Bryza, egy W-3RM Anakonda, egy SH-2 Seasprite és egy Mi-8MTV-1 típusú helikopter. A sor végigfotózása után egy hangárba vezettek minket, közben egy Anakonda emelkedett fel és tartott egy kisebb bemutatót, csapatunknak. A hangárban egy M-28-as, néhány szétszedett Sokol és egy Seasprite helikopter várakozott. A Seasprite helikopterek látványa igencsak meglepett minket, ugyanis nem tudtuk, hogy az Európában igen ritka típusnak számító forgószárnyasok ezen a bázison állomásoznak.
A hangár elé egy Mi-8-as volt kihúzva, melyet közelebbről is „megvizsgálhattunk”. A Mi-8-as megörökítése után egy másik hangárba sétáltunk át, ahol a már említett Seasprite-ok pihentek. A hangárlátogatást követően visszasétáltunk a kisbuszunkhoz, mely az állandó 24 órás készültséget adó Anakonda helikopterhez vitt. A W-3RM fotózása közben a távoli helikopterek sorára tekintettünk, és figyelmesek lettünk arra, hogy a sor elején álló Mi-8-ast is indítják. A „Minyó” 2-3 perc múlva el is emelkedett a földtől, majd alacsony áthúzással a fejünk felett távozott a reptérről. Ezzel a kis extra élménnyel be is fejeződött a bázislátogatás, valamint a Press Tour.
Összegezve nagyon nagy élmény volt a bázistúra. Érdekes volt látni, hogy egyes országok mennyire komolyan veszik a légierejüknek fejlesztését, modernizálását, valamint mekkora hangsúlyt fektetnek a bemutatására.
Ezúton fejezem ki köszönetemet a JETfly csapatának, Kisdeák Lajosnak, Kárpáti Endrének és nem utolsósorban Dagmara Jaros³awska kisasszonynak.
A Royal International Air Tattoo szervezői bizonyára már évekkel ezelőtt elővették az eseménynaptárt: milyen évfordulót illene megünnepelni 2024-ben? Nem volt nehéz dolguk.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.