Reflektorfényben - Új bemutatópilóták Kecskeméten

Kétezer lerepülhető órával gazdálkodhat idén az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, ami négyszázzal több annál, amennyit az elmúlt évben felhasználhattak. Ezeknek a pluszóráknak köszönhetően, bár Kecskeméten 2017-ben nem lesz repülőnap, a negyedik generációs JAS–39 Gripen vadászgépek kiváló tulajdonságairól és hajózóink felkészültségéről – a jelenlegi elképzelések szerint – nyolc külföldi légi show résztvevői mégis meggyőződhetnek.

Szatmári László őrnagyot és Gottschall András századost a Puma század parancsnoka, Kálló Sándor alezredes kérte fel a feladatra. Bár csupán pár perc gondolkodási időt kaptak, ennek ellenére mindketten igent mondtak. A tervezést, a show összeállítását – a korábbi bemutatópilóták, Varga Szabolcs őrnagy és Langó Viktor százados tanácsait figyelembe véve – februárban kezdték meg. A rendelkezésükre álló 8–10 percet alapvetően a legutóbbi repülőnapon látott elemekkel töltötték ki, csupán ezek sorrendjén változtattak egy kicsit – valószínűleg azért, hogy „rajta hagyhassák a kezük nyomát” a programon. Lehetőségeik ugyanis erősen korlátozottak, hiszen a Gripenek műszaki paraméterei 2013 óta változtak, elődeik viszont e géptípus teljesítőképességének határát súroló, igen látványos bemutatót tartottak akkor Kecskeméten.

A látványosság pedig meghatározó követelménye a repülőnapok programjainak, hiszen ilyenkor a show számít, a látogatók szórakoztatása a legfontosabb szempont. Éppen ezért van a programban többek közt nagy sebességű áthúzás, bukfenc és nagy terhelésű forduló is. Amit a repülőgép üzemeltetési tartományán belül biztonsággal végre lehet hajtani, az mind szerepel a bemutatóban. A Gripent azonban kis mérete miatt szemből szinte alig lehet észrevenni, műrepülést nagy magasságban pedig azért nem érdemes végrehajtani vele, mert csak egy kis pont látszana belőle az égen. A nézőkkel szemben, az alacsony magasságon „kiterített” gép viszont biztos siker – főleg, ha jó hangos a manőver. Ilyen például a közönség egyik kedvence, a nagy állásszögű fáklyaforduló: a gép 24–26 fokos állásszögben, 200–210 kilométeres sebességgel érkezik a beton fölé, a nézők előtt úgy 150 méteren bekapcsolja az utánégetőt, majd végrehajt egy 360 fokos manővert. Hasonló sikerre számíthatnak a nagy túlterheléses fordulók, amelyek végrehajtásakor a repülőgép szárnyán – az időjárástól függően – kicsapódik a pára. 

A felkészülést a hajózók a szimulátorban kezdték, majd következett az egyes elemek nagy magasságban történő gyakorlása. Az utolsó fázisban pedig már a bázis betonja fölött, a bemutatókhoz hasonló körülmények között repülték le a programot. Közben a Gripen adattárolója rögzítette a repülés minden paraméterét; ezeket aztán számítógépen elemezték. Pilótatársaik és a kollégák pedig a földről, a közönség szemszögéből értékelték a program látványosságát, jelezték az általuk észrevett hibákat. A légierő két új bemutatópilótája pár héttel ezelőtt Svédországban részt vett egy kimondottan demo-pilóták részére szervezett elméleti továbbképzésen, amelyen a Gripen speciális képességeit elemezték és repülésbiztonsági kérdésekkel foglalkoztak. 

Szatmári őrnagy és Gottschall százados nem tartják magukat sztárpilótának, szerintük elsősorban a szerencséjüknek köszönhetik, hogy őket kérték fel a bemutatókra. Kollégáik felkészültségét ismerve kijelentették: bármelyikük képes lenne megrepülni ezt a programot. Ugyanakkor büszkék is arra, hogy idén ők képviselhetik külföldön a Magyar Honvédséget. A tervek szerint nyolc országban „lépnek fel”, a legrangosabb légi show az angliai, júliusban megrendezendő Royal International Air Tattoo lesz Fairfordban, amelyen az amerikai sztárcsapat, a Thunderbirds is tart bemutatót. 

A beton szélén tolongó többezres tömeg, a kíváncsiskodók hada, a rivaldafény Szatmári őrnagynak azonban nem ismeretlen. Rutinosnak számít, tíz évvel ezelőtt ugyanis szintén ő volt az egyik bemutatópilóta: a 11-es oldalszámú MiG–29-essel utánégető használata nélkül repülte le az akkori programot.

– Már kisgyerekként elhatároztam, hogy pilóta leszek. Kisújszálláson, a kunmadarasi volt szovjet repülőtér mellett nőttem fel ugyanis, órákig tudtam nézni a felettünk elhúzó vadászgépeket. Szüleim ezek után meg sem lepődtek azon, hogy katonai kollégistának jelentkeztem, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban érettségiztem. Tizenöt éves koromban, írásos szülői engedéllyel kezdtem vitorlázógéppel repülni, s már az első, szoktató repülés alkalmával vezethettem a gépet. A középiskola után az akkori Szolnoki Repülőtiszti Főiskolán tanultam tovább, máshova nem is adtam be a jelentkezési lapomat. A felvételin az évfolyamtársaim közül egyedül én feleltem meg a szigorú egészségi követelményeknek, a legtöbben szemészeti és gerincproblémák miatt szóródtak ki – idézte fel hajózópályája kezdetét Szatyi. 

A főiskolán az első félévben a leghangsúlyosabb tantárgyak (az angol nyelvi órák mellett) a testnevelés és az általános katonai alapismeretek voltak. Megkezdték az ismerkedést a Jak–52-essel, a második félévben már repülték is ezt a típust. A következő évben Albatrosra ültek volna át, azonban addigra csökkentették a honvédség költségvetését, emiatt csak végzősként gyakorolhattak ezzel a géppel.

– Hadnaggyá 1998-ban avattak, de nem kaptam hajózóbeosztást. A kecskeméti repülőbázis harcálláspontjára kerültem, két hét után pedig utaztam az Egyesült Államokba. Fél év intenzív nyelvtanfolyam után tizenegy hónapos repülőkiképzés következett a texasi Del Rio melletti Laughlin légibázison. Miután hazajöttem, a Puma század állományába helyeztek. Albatrost repültem, részt vettem a MiG–29-es átképzésen, 2002 nyarán pedig ismét egy külföldi tanfolyamra küldtek: az NFTC-program keretében kanadai kiképzésen vettem részt – folytatta Szatmári őrnagy, aki összesen több mint 2000 órát töltött a levegőben, tizenöt ejtőernyős ugrást hajtott végre. Jelenleg a Puma század Combat Ready minősítésű rajparancsnoka. Rajong a virtuális repülésért, 2003-ban, a budapesti Petőfi Csarnokban rendezett I. Magyar Repülő-szimulátor Bajnokságon, egy az egy elleni légi harcban nem akadt legyőzője. Mostanában is gyakran játszik otthon szimulátoron, de a szerencse mintha az utóbbi időben elpártolt volna tőle: a gyerekek egyre gyakrabban „lövik le”. 

A tervek szerint Gottschall András százados repüli először a Gripenek új programját. Bemutatójára lapzártánk után, május 7-én – a kecskeméti bázisról történt felszállással – a horvát légierő napján kerül sor. 

– Mérnöknek készültem, a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karán tanultam. Egy alkalommal azonban lehetőségem volt végighallgatni egy olyan toborzó-előadást, amelynek kimondottan a kanadai NFTC-program iránti érdeklődés felkeltése volt a célja. Elég sokan jelentkeztünk a csoportunkból, de a háromnapos orvosi vizsgálat második napján már csak nekem kellett egyedül megjelennem. Az angol nyelvi felvételim viszont akkor nem sikerült. Egy évig tervezőmérnökként dolgoztam egy kisebb cégnél, közben pedig keményen tanultam angolul. Meg is lett az eredménye: „második nekifutásra” felvettek. Katonai alapkiképzésünk Tapolcán volt, majd Szolnokon megkezdtük a felkészülést a kanadai tanfolyamra. A sok elméleti-szakmai tantárgy mellett nagyon komolyan kellett vennünk az angolórákat és a testnevelési foglalkozásokat is. A gyakorlati képzés a sikeres vizsgák után következett, az NFTC első, itthoni fázisát Jak–52-t repülve zártuk – mondta a százados. 

Gottschall Andrást 2006. július 15-én, Szolnokon avatták hadnaggyá, majd kiutazott Kanadába. A Moose Jaw bázison részt vett az alapkiképzésen, míg a harcászati kiképzést a Cold Lake bázison teljesítette. A tanfolyam hallgatói először a turbólégcsavaros Harvard II típust repülték, utána pedig Hawkot. Hazaérkezését követően a kecskeméti repülőbázis harcászati kiképző repülőszázadának állományába került, jelenleg a repülőműveleti főnökség részlegvezetője. Besorolása ugyancsak Combat Ready; több mint 1200 órát repült és tizenhét ejtőernyős ugrást teljesített.

– Az ugrásaim száma azért több kettővel a kötelezőnél, mert diákkoromban Kiskunfélegyházán az ejtőernyőzést is kipróbáltam. A repülést azonban vonzóbbnak találtam. Ebből a megközelítésből pedig kimondottan szerencsésnek érzem magam, hogy kecskemétiként a gyerekkorom valamennyi repülőnapján részt vehettem. Azokban az években persze csak a beton szélén állva reménykedhettem abban, hogy egyszer majd én is közelébe kerülhetek ezeknek a gépeknek. Most viszont azt szeretném, ha a bemutatóprogramunk láttán minél több kissrác választaná a katonai pályát, döntene úgy, hogy felnőttként vadászpilóta lesz – zárta a beszélgetést Gottschall András százados. 

A 2017-re tervezett külföldi bemutatóik: 

A horvát légierő napja, 2017. május 7. 
Spanyol repülőnap, Motril 2017. június 11. 
Az AWACS 35. születésnapja 2017. július 1–2. 
RIAT, Fairford 2017. július 15–16. 
Román repülőnap, Bukarest 2017. július 22–23. 
Szlovák repülőnap, Szliács 2017. augusztus 26–27. 
Belga repülőnap, Sanicole 2017. szeptember 8–10. 
NATO Day, Ostrava 2017. szeptember 16–17. 

Magyar Honvéd 2017. május/Galambos Sándor

Forrás: honvedelem.hu