December 18-án ünnepelte harmincadik születésnapját a Tu-160 típusú, változtatható szárnynyilazású szuperszonikus stratégiai nehézbombázó. Harminc év telt el a Fehér Hattyú első levegőbe emelkedése óta. December 19-én a Tupoljev repülőgépgyártó vállalat dísztermében ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az elmúlt harminc évről. A megemlékezésen részt vettek többek között a távolsági repülőerők parancsnokságának képviselői, veteránok, a repülőgép tervezésében és fejlesztésében résztvevők, a teszteket végrehajtók, az azokat biztosítók.
A Tu-160 (NATO kódja Blackjack) tervezését, fejlesztését és a tesztsorozatot az 1980-as években a Tupoljev tervezőiroda végezte. A Tu-160 első prototípusa – 70-01 – 1981. december 18-án emelkedett a levegőbe.
A legénység, amely az első repülést végrehajtotta:
a legénység parancsnoka: Borisz Veremej;
másodpilóta: Szergej Agapov;
navigátor: Anatolij Jeremenko;
operátor: Mihail Kozel.
A Tu-160 stratégiai bombázó sorozatgyártása 1984-ben kezdődött meg a Kazanyi Repülőgépgyárban, rendszeresítésére 1987-ben került sor, és a repülőgép mindezidáig rendszerben áll az Orosz Légierő kötelékében. A Tu-160 rendeltetéséből adódóan bármilyen meteorológiai körülmények között, nappal és éjjel egyaránt, a feladat helyszínétől függetlenül képes végrehajtani a meghatározott harcfeladatot. Mind globális, mind pedig lokális konfliktusok esetén bevethető. A Tu-160 harmincéves története során mintegy 150 különböző világrekordot állított fel. Állami kitüntetésben és díjban mintegy 50 olyan ember részesült, akik valamilyen szinten részesei voltak a Tu-160 megalkotásának.
A Tu-160 típusnak hét modifikációja ismert, azonban ezek közül néhány csak papíron létezik. A legújabb modernizációs tervek szerint a repülőgép modern kommunikációs rendszert kap, valamint alkalmassá teszik a legmodernebb repülőbombák célbajuttatására. Összesen mintegy negyven darab Tu-160 stratégiai bombázót építettek, amelyek közül 15 napjainkban az Orosz Légierő kötelékében szolgál.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Kevés olyan fegyvert ismerünk, mely akkora politikai viharokat kavart volna, mint amilyet a német–svéd fejlesztésű Taurus manőverező robotrepülőgépnek sikerült. A tét: bevethetik-e Ukrajnában vagy marad a Luftwaffe féltve őrzött csodafegyvere?
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.