Lenni vagy nem lenni? - ez a nagy kérdés manapság az 1976-ban először nyilvánosan szerepelt svéd kötelék háza táján. A légierőn végigsöprő racionalizálás és átszervezés a bemutató formációt sem kerülte el. Ezek a kifejezések nem csak nálunk harangozták be a katonai repülés „hét szűk esztendejét”. Svédországban is repterek bezárását, alakulatok megszűntetését és típusok kiselejtezését jelentették. A végrehajtott karcsúsítás következménye volt a többszöri költözködés. Ám a Team 60 hajózói és szerelői még ezek után sem biztosak abban, hogy kötelékük megéri a 30. bemutató szezont.
A „Team 60” hat, különleges festésű gépén kívül még 100 db üzemképes Saab 105 repül Svédországban az eredetileg átvett 150-ből
Svédországban a kötelék-műrepülés nagy múltra tekinthet vissza. Az első ilyen csoportot a 30-as években a légierő három oktatója hozta létre. A Focke-Wulf FW 44J „Stieglitz” típusú gyakorlógépekkel repülő formáció legnagyobb tetszést mindig azzal aratta, hogy háton, igen szoros kötelékben, alig három méteren repültek el a közönség előtt. A ljungbyhedi repülőiskola hagyományait a háború utáni pilótagenerációk sugárhajtású gépekkel folytatták. A Saab J-29 „Tunnan”, a Hawker „Hunter” vagy a Saab J-35 „Draken” típusok repülése egyre többeknek szerzett örömöt.
Saab J-29 „Tunnan” a svéd légierő hazai gyártású jetje
Hawker „Hunter” az „Acro Hunters” kötelék színeiben
Saab J-35 „Draken” típussal repült az „Acro Deltas” nevű formáció
Utóbbiak „Acro Hunters” és „Acro Deltas” néven szerepeltek a 60-as, 70-es évek repülőnapjain. Minthogy a két ellenséges katonai tömb közé ékelődött Svédország akkoriban a világ 4. legerősebb légierejét tartotta készültségben, ezek a formációk a toborzásban is jelentős szerepet játszottak. A „Team 60” megszervezésének története 1967-ig nyúlik vissza. A Saab repülőgépgyár abban az évben Párizsba készült új kétüléses gyakorló és könnyű-támadó típusával. A cég a Saab 105-öst éppen rendszeresítő hazai légierővel karöltve egy köteléket szervezett. Bár a formáció a „repülőszalon” idején jól szerepelt, a megrendelések elmaradtak. Egyedül az osztrák légierő vásárolt 40 db-ot.
Az osztrák légierőnek leszállított 40 db Saab 105Ö-ből még 27 üzemképes
Azok a szép napok azonban nem merültek feledésbe. Különösen az 1974-es energia-árrobbanást követően emlegették egyre gyakrabban az olcsón üzemeltethető gyakorlógépekkel repülő hajdani csoportot. A főparancsnokság döntött és 1975-ben nagyfogyasztású harci gépek helyett egy Saab 105-ökkel felszerelt kötelék létrehozására adott parancsot. A típussal már nyolc éve dolgozó ljungbyhedi repülőiskola legtapasztaltabb oktatói közül választották ki a kötelék pilótáit. A légierő hivatalos bemutató formációja a „Team 60” nevet kapta. A Saab 105-nek ugyanis a svéd légierőben „SK 60” a jelzése. A két betűvel a „skolplan”-t vagyis az iskolagépet különböztetik meg. Innen hát a kötelék neve: „60-as csapat”. Hivatalos bemutatkozásukra 1976-ban, a légierő megalapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett repülőnapon került sor. Az egy esztendős kemény felkészülés megérdemelt sikert hozott. A parancsnokság ezen felbuzdulva négyről hatgépesre bővítette a formációt. A négyes kötelék + szóló géppár felállás sokkal látványosabbá és gördülékenyebbé tette a műsort.
A kötelék Saab 105-jei 2000-ig ugyanolyan festéssel repültek, mint amilyennel a légierő iskolagépei
Gépeiket 1998-ban nagyjavítani kellett. Ezzel egy időben új típusú, erősebb, mégis csendesebb hajtóműveket is kaptak. A némileg nagyobb RM15 (Williams/Rolls-Royce FJ44) erőforrások beépítése viszont automatikusan magával vonta a sárkány kisebb mértékű módosítását. A bevezetőben említett átszervezés egyik állomásaként 1999-ben új bázisra, Angelholmba települtek. A felsorolt változások miatt kényszerpihenős csoportot az év végén kezdte újjászervezni Olsson őrnagy, a vezér.
„Olsson bandája”. Az egykori vezér a kép középen, utódja - Ziese őrnagy - a bal szélen látható
Helyét azóta már a most 41 éves Ziese őrnagy foglalta el, aki 1995 óta repül a kötelékben és „Draken” típuson 1100, Saab 105-ön pedig 1300 órát repült eddig. A 2015-ig meghosszabbított élettartamú gépek 2000 nyarán vadonatúj festést kaptak. Megjelenésük ennek köszönhetően sokkal profibb lett. Kimondottan jól mutatnak a kék-sárga, svéd nemzeti színek és csíkok a Saab 105-ök szárnyainak alsó felületein, törzsén és a vízszintes vezérsíkon.
Így érvényesül a legjobban a látványos festés
A kékre festett függőleges vezérsíkra a repülőiskola jelvénye, a szárnyak felső felületére a FLYGVAPNET, vagyis a „légierő” felirat került.
A gépek vezérsíkján a repülőiskola jelvénye látható
Felülnézetben jól látható a „légierő” felirat
A repülést látványossá tevő régi rendszerű, bevált füstfejlesztőkre viszont már nem számíthattak. Történetesen azért, mert az új típusú hajtóművek kilépő gázhőmérséklete olyan alacsony, hogy hiába fecskendezték a bal oldali fúvócsőbe gázolajat, abban az nem párolgott el, vagyis nem képződött látványos, vastag füst.
A régi rendszerű füstgenerátor a gázolajat a bal fúvócsőbe porlasztotta
Miután a hajtóművek gyártója elzárkózott mindenféle módosítástól, a megoldás olyasféle füstképzők beszerezése lett, amilyen a „Gripen”, vagy az „Eurofighter” szárnyvégein látható a bemutatókon.
Az új füstképző rendszer a szárnyak alá függeszthető
Ez rendszer annyiból jobb is, hogy a szárnyak alá függesztett eszközök gyorsan eltávolíthatók, így a gépek azonnal igénybe vehetők kiképzési feladatokra.A „Team 60” pilótái mindig is „másodállásban” repültek a csapat színeiben. Gyakorlásra csak szabadidejükben, oktatói feladataik ellátása után és a hétvégéken keríthetnek sort. Az egész kötelék évenként mintegy 100 alkalommal szállhat fel. Ennek alig 1/4-ét teszi ki a bemutatókon való szereplés. Ebből következik, hogy évente legfeljebb húsz hazai és egy-két külföldi repülőnapon szerepelhetnek. Azért lassacskán mégis elvetődtek Európa legfontosabb légi parádéira. A teljesség igénye nélkül: 1992-ben Boscombe Downba, a következő évben Salon-de-Provence-ba, 2000-ben Rivoltóba jutottak el. Bár 2003-ban az újabb költözködés miatt - ezúttal a Linköping melletti Malmenbe - csak négy géppel repülhettek, tavaly már újból hattal jelentek meg. Júniusban Finnországban és szeptemberben a svájci Payerne-ben voltak láthatóak.
2004 júniusában a Finnországba látogató „Team 60” a hazaiak „Midnight Hawks” csoportjával – stílszerűen - éjjel repült bemutatót
A pilótaváltás más rendszer szerint zajlik, mint a „főállású” kötelékek esetében. Elsősorban takarékossági okokból a „Team 60”-be csak akkor kerül új ember, ha valamelyik pilóta jelzi, hogy már nem akar részt venni a csapat munkájában. A kötelék tagjai a repülőiskola oktatói, akik 1000 órát meghaladó rep. időt szedtek össze Saab 105-ös gyakorlógépen és a légierő valamelyik vadászgép-típusán. Az utazó csapatot a vezér, öt pilóta, egy tartalék repülőgép-vezető, a műsorvezető és nyolc, tiszti rendfokozatú szerelő alkotja. A tartalék - az 1-es pozíciót leszámítva - a kötelék bármelyik posztjára képes „beugrani”. A repülőnapokon általában derültséget kelt, hogy a „pehelysúlyú” – üresen mindössze 2,5 tonnás - Saab 105-öket két-három szerelő könnyedén tologatja ide-oda. A kötelék a különböző időjárási feltételekre háromféle bemutatóval készül. A mintegy negyedórás program „jó idős” verziója értelemszerűen a leglátványosabb. Ennek 100 m-estől 1200 m-es magasságig terjedő bokszában néha kevesebb, mint 3 m-re billegnek, táncoltak egymástól a 105-ök szárnyvégei. A négyes rombusz-alakzat jól összeszedettségével, a szóló géppár tükörrepülésben végrehajtott orsózásával kápráztatja el általában a nézőket.
Orsózás tükörrepülésben
A műsor során a gépek sebessége 200 és 600 km/h közötti tartományban változik. Noha elég erősek azok a hangok, melyek egy JAS-39 „Gripen” vadászgépekből álló, négygépes kötelék létrehozását sürgetik, a takarékosság valószínű győzni fog és a „Team 60” remélhetőleg átvészeli ezeket a „vészterhes” esztendőket.
A Saab JAS-39 „Gripen” kötelék túl sokba kerülne
Első vonalbeli harci gépek bemutatók során való repültetése ugyanis akkora volumenű kiadást jelentene, amit sem a légierő, sem a Saab cég nem engedhet meg magának. Igazából nem is ez, hanem egy újabb, még északabbra költözés veszélyezteti a „Team 60” létét, hiszen azt már pilótáik zöme nem vállalná. A „remeteélet” és a kietlen tundrák feletti száguldozás helyett inkább a jobban is fizető polgári repülésben keresnék boldogulásukat.
Happy landings „Team 60” a jövőben is!
Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, Dánia - az F-35-ösök érkezésével - folyamatosan vonja ki a hadrendből F-16-os vadászbombázóit, melyek értékesítését már korábban meghirdették. A lehetséges vásárló kilétét a napokban hozták nyilvánosságra.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.