Az Egyesült Államok légiereje létrehozta az első, robotrepülőgépekből álló ezredet. A 432. Winget hat Predator- és egy műszaki század alkotja. A Predator-századok mindegyike legalább 12 robotrepülőgépből áll, esetenként azonban akár 24-ből is. A századokban egyenként négy-ötszáz fő teljesít szolgálatot. Amennyiben az egyik századot külföldre helyezik át, úgy az állománynak csupán a kétharmada hagyja el az Egyesült Államok területét, míg a maradék műholdas kapcsolat segítségével repüli a Predatorokat.
Jelenleg a 432. ezredbe hatvan MQ-1 Predator és hat MQ-9 Reaper (avagy Predator B) tartozik. A jelenlegi tervek szerint az ezred gépei ebben az évben várhatóan 75 000 órát fognak repülni, amelynek nagy része a harci feladatok teljesítéséből áll. A hadszíntéren szolgáló Predator robotrepülők havonta hat-hét küldetést repülnek majd, melyek időtartama átlagban meghaladja a 18 órát.
MQ-1 Predator – az első úttörők egyike
Az USAF tervei szerint az évtized végére 15 Predator-század felett szeretne rendelkezni, tehát minimum még egy robotrepülőgépekből álló ezred felállításával lehet számolni. Ezért az elkövetkező pár évben összesen 170 MQ-1 Predatort és 70 MQ-9 Reapert szereznek be. A két gép közötti különbség a tervezés szemléletében mutatkozik meg. A Predator elsősorban felderítőgép korlátozott csapásmérő képességekkel, míg a Reapert kimondottan csapásmérésre szánják, ám kiválóan el tudja látni a felderítési feladatokat is. A Reaper arzenáljában megtalálhatjuk a GPS- és lézervezérlésü bombákat, a Hellfire rakétákat és az SDB-t (Small Diameter Bomb). Nem mellesleg az MQ-9 olyan képességü felderítőeszközökkel rendelkezik, mint a Litening II vagy a Sniper XL konténerek. A Reaper a levegőben eltölthető idő hosszával fizet megnövekedett képességeiért, így „csupán" 24 órát tud repülni egyhuzamban.
MQ-9 Reaper (Predator B) – ügyesebb és okosabb, de rövidebb a lába
Ugyanakkor egy tipikus küldetés ritkán tart 18 óránál tovább, így az USAF lemondott arról, hogy légi utántöltésre alkalmassá tegye az MQ-9-et. A gépek beszerzése és üzemeltetése összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint egy olyan gépé, amelyben pilóta is ül, így olyan területeken, ahol nem kell ellenséges légi tevékenységgel számolni, a robotrepülőgépek lényegesen gazdaságosabbak a hagyományos csapásmérő gépeknél.
Mint ahogy arról már közösségi oldalunkon is beszámoltunk, 2024. április 8-18. között rendezik meg a Görög Légierő Andravida légibázisán az INIOCHOS 2024 nemzetközi hadgyakorlatot. Olvasóinknak most az első spotter napról mutatunk fotókat!
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.