2017. 07. 26. szerda
Anna, Anikó
: 306 Ft   : 263 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A Mustang utolsó vágtája - Világháborús veteránok a koreai háborúban

JETfly  |  2014-09-01 13:13:31

Amikor 1950 nyarán kitört a koreai háború, az USA légierejének nem volt elég korszerű gépe a térségben. A válságos órákban merész döntést hoztak. Összegyűjtötték és harcba küldték az előző nagy világégés egyik leghíresebb repülőgépeit, a Mustangokat. Az elszántan küzdő amerikai, ausztrál és dél-afrikai pilótáknak sikerült lelassítani a félelmetes ellenség előrenyomulását. Amerika időt nyert a visszavágásra.

Gyökeresen átalakult a világ 1945 és 1950 között. A győztesek nyugaton elkezdték leszerelni a feleslegesnek tartott csapataikat. A létszámcsökkentést a legkorszerübb technológia hadrendbe állításával akarták ellensúlyozni. A leszerelő veteránok tömegével tértek vissza a polgári életbe. Az Egyesült Államok légi hadereje is kénytelen volt szorosabbra húzni a nadrágszíját. Sor került az állomány és a hadra fogható repülőtechnika „áramvonalasítására”. Az összeszokott, óramüpontossággal müködő századok egy részét feloszlatták, a megmaradt személyi állományt összekeverték és áthelyezték. A háború során bevált géptípusok közül számosat kivontak a hadrendből. 1945-ben a North American P-51 Mustangot sokan a nyugati szövetségesek legnagyszerübb harci gépének tartották. A típust néhány éven keresztül még elkerülte a baj. A helyzet azonban 1947-ben megváltozott. Az önállóvá vált USAF ugyan nem mondott le a P-51-esről, ugyanakkor viszont a légierő fokozatosan áttért a sugárhajtású vadászgépek alkalmazására. 

Miközben végbement a fegyvernem korszerüsítése, a Mustangoknak egyre kevesebb feladat jutott. A koreai háború kitörésekor 764 Mustang szolgált a Légi Nemzeti Gárda kötelékében. Ezek a gépek legalább bevethető állapotban voltak. Ugyanezt nem lehetett volna elmondani arról a közel 800 társukról, melyeket különféle amerikai raktárakban vagy jobb híján a déli államok sivatagaiban helyezték el. 

1948-ban új elnevezést kaptak a géptípusok. A P-51-es ettől kezdve az F-51-es típusjelzést viselte. Amerika megtartotta a F-82 Twin Mustangokat is. Közben a légierő vezetése kezdte felfogni, hogy a politikusok súlyos hibát követtek el. Washington azonban hajthatatlannak bizonyult.

Vészhelyzet Koreában

A helyzet a koreai háború kirobbanása után változott meg. Az amerikaiaknak azonnal hadra fogható gépekre volt szükségük. Olyan egységeket akartak a gyorsan előrenyomuló ellenség fölé küldeni, amelyek pilótáit nem kellett kiképezni. Az USA-nak rengeteg olyan veterán tisztje volt, akik hosszú éveken át szolgáltak Mustangokon, és jelentős harctéri tapasztalatokra tettek szert velük. A légierő távol-keleti parancsnokságán (FEAF) Earle Partridge altábornagy ezért azt kérte, hogy a lehető leghamarabb küldjenek Amerikából ilyen gépeket Koreába. A hatóságok gyorsan cselekedtek. Az USS Boxer fedélzetén 70 veterán pilóta is érkezett Japánba. 

1950 júniusában a térségben állomásozó ezredek meglehetősen felemás képet mutattak. A korszerüsítés lassan haladt, mivel a hadvezetés elsősorban az anyaország védelmezőit és az európai alegységeket akarta ellátni modern gépekkel. A feleslegessé vált repülőgépeket Tacsikavára és a Fülöp-szigetekre, a Clark légibázisra szállították. Az itt hagyott gépeket a trópusi éghajlat jobban megviselte, mint a sivatagban tárolt társaikat. A vészhelyzetben a két bázist valósággal ellepték a szerelők és a karbantartók. Iszonyatos ütemü munka kezdődött. Megpróbálták a lehető leghamarabb hadra fogható állapotba hozni a rozsdásodó veteránokat. 

Mustang

Az első Mustangok érkezése

Közben a támadók szárazföldi ereje özönvízként zúdult dél felé. Ekkoriban az F-80 Shooting Star volt az amerikai légierő legfontosabb vadászgépe a Távol-Keleten. A korszerü gép a levegőben gond nélkül megbirkózott ugyan az ellenséggel, de nem tudta megállítani az elképesztő lendülettel támadó szárazföldi erőket. A Mustang viszont alkalmas volt arra, hogy a magasból támogassa az elszántan küzdő, gyakran élet-halál harcot vívó dél-koreai és szövetséges csapatokat.

Japánban az első új, F-51-es vadászbombázókkal felszerelt egységet Itazukéban állították hadrendbe. A Bout One projekt keretében tíz Mustangot bocsátottak a dél-koreaiak rendelkezésére. A gépeket előtte éveken át a légvédelmi célpontok vontatására használták. Dean Hess őrnagy vezetésével az alegységet áthelyezték a koreai Teguba. Azonnal megindították az ellentámadást. Már az első napok során kiderült, hogy a koreai pilóták nincsenek kiképezve a valódi küzdelemre. Gyors döntés született. A koreai felségjelü gépeket attól kezdve világháborús amerikai pilóták vezették a harcba. 

Mustangok küzdöttek a szövetségesek néhány alegységében is. Az ausztrál légierő (RAAF) 77. százada Ausztráliában gyártott gépeket használt. A háborúban dél-afrikai pilóták is harcoltak. Az SAAF 2. százada amerikai gyártmányú Mustangokkal vett részt a küzdelemben. 

Az első alegységekre iszonyatos teher nehezedett. A pilóták folyamatosan zaklatták az előrenyomuló ellenséget. A bevetés elején bombákkal támadtak a félsziget nyugati partvidékén közeledő északi harckocsikra, majd átrepültek a hegyek fölött, és a keleti partvidéken csaptak le a támadókra. Ekkora már nem maradtak bombáik, ezért a visszaúton főleg csak géppuskát használtak.

Az első hősök

Az észak-koreaiak légvédelme hatékonyan müködött. Az amerikaiak azonban tudták, hogy mindenáron le kell lassítaniuk az ellenség előretörését. Louis B. Sebille őrnagy hősiességéért elnyerte a Kongresszusi Becsületérmet. A 18. vadászbombázó-ezred egyik százada élén indított támadást az északiak ellen. A gyalogságot páncélozott jármüvek és harckocsik is támogatták. Pokoli tüz zúdult az amerikaiak irányába. Sebille Mustangját is eltalálták. Az őrnagy súlyosan megsebesült. A pilótafülke üvegén alig lehetett kilátni a kifröccsenő vértől.

Sebille tisztában volt azzal, hogy halálos sebet kapott. Ennek ellenére esze ágában sem volt feladni a küzdelmet. Bajtársai a rádión át hallották az utolsó szavait: „Visszamegyek és elkapom azt a szemétládát!” Megfordult s valamennyi fegyverével tüzet nyitva öngyilkos támadásba kezdett. Gépével egy északi egység közepén robbant darabokra.

Egy másik hős, Daniel James kapitány a küzdelem legelején érkezett a Fülöp-szigetekről Koreába. Kivette a részét a háború legkegyetlenebb összecsapásaiból. A világháborús veterán a puszani harcok során tüntette ki magát. A vakmerő pilóta fényes karriert futott be. Ő volt az amerikai fegyveres erők első afroamerikai származású tisztje, akit négycsillagos táborrá léptettek elő.

Az ellenség kezdetben nehezen értette meg, hogy milyen nagy veszélyt jelentenek a mozgékony vadászbombázók. Támadó csapataik légvédelméről ugyan gondoskodtak, de megfeledkeztek az ellátó oszlopaikról. Az amerikaiak előszeretettel csaptak le a frontvonaltól északra a lőszerrel és katonákkal megrakott teherautók hosszú soraira. Vakmerő támadásaikkal súlyos veszteséget okoztak az ellenségnek, amely így nem tudta teljes mértékben kihasználni jelentős túlerejét. 

1950 őszén rövid időre úgy tünt, hogy a nyugat ellentámadása gyors győzelmet eredményez. Az előrenyomuló szövetségesek számíthattak saját légierejük támogatására. A Mustangokkal és egy másik klasszikus világháborús repülőgéppel, az F4U Corsairekkel felszerelt alegységek veteránjai sokáig büszkén emlegették, hogy valamennyi nyugati légi egység közül egyedül ők használtak elfoglalt észak-koreai repülőtereket. A többi szövetséges gép csupán japán vagy dél-koreai bázisokról indulhatott harcba.

Mustang

Az első bevetések

A Mustangok elsősorban az ellenség szárazföldi erőit támadták. Rakétákkal és bombákkal is felszerelték a gépeket. Kezdetben viszonylag ritkán került sor légi összecsapásokra vagy párbajokra. A háború elején az amerikaiak kénytelenek voltak japán repülőterekről felszállva bevetésre indulni. A megbízható, régi csatalovaknak nem jelentett gondot a nagy távolság. 

Koreában aztán rendkívül kemény körülmények vártak a repülők személyzetére. Tegu környékén pokoli forróság uralkodott. A déli területeken elhatalmasodott a zürzavar. Úgy tünt, hogy minden odaveszett. Az amerikaiak ellátását csak komoly erőfeszítések árán lehetett megoldani. A folyamatosan bevetésekre induló Mustangoknak nem voltak hangárjaik. A személyzet a tüző napon végezte el a karbantartást és a javítást.

Az állomány sátrakban lakott. A II. világháború idején gyártott rakétáik gyakran megbízhatatlannak bizonyultak. Nagy szerencse kellett ahhoz, hogy eltalálják az ellenséges harckocsik lánctalpait. A legfontosabb fegyvernek ekkor a géppuska és a napalm számított. Az északiak gyülölték a kezdetleges napalmbombákkal támadó amerikaiakat. A hadifoglyok elmesélték, hogy ez volt az egyetlen fegyver, amitől igazán féltek. 

Augusztusra Puszan környékén mindjobban szorult a hurok az amerikaiak nyaka körül. Az északiak már egész közel jártak. Most már nem jelentett kihívást a távolság. A felszálló Mustangoknak néha csupán pár perc kellett ahhoz, hogy megtalálják az első célpontokat. Komoly gondot okozott, hogy civilek tízezrei próbáltak meg elmenekülni az északi hódítók (felszabadítók) elől. Az ameri­kaiaknak nagyon oda kellett figyelniük, hogy az előrenyomuló ellenségre lecsapva nehogy véletlenül ártatlan civileket is lőjenek. 

Füttyös Joe csodafegyvere

Joe Rogers kapitány egész különleges becenévre tett szert a háború első hónapjai során. A bajtársai Füttyös Joe-nak nevezték el. Ekkoriban elsősorban az észak-koreai gyalogság ellen indultak bevetésre. Az ellenség hamar megtanulta, hogy milyen félelmetes fegyver a Mustang géppuskája. Éppen ezért az északiak azonnal elbújtak, ha feltüntek az amerikai gépek. Rogers azonban ravaszul több üres fémcsövet szereltetett az F-51-ese aljára. Amikor a magasból támadásba lendült, a csöveken keresztüláramló levegő miatt rendkívül éles, fülrepesztő hang hallatszott. A rejtőzködő ellenséget meglepte a különös, sohasem hallott zaj. Feltérdeltek vagy elődugták a fejüket a fedezékből, mert tudni akarták, hogy mégis milyen szörnyüség közeledik. Ez volt az a pillanat, amikor Füttyös Joe tüzet nyitott rájuk a géppuskáival. 

Mustang

Az első légi összecsapások

A támadók hamarosan szovjet gyártmányú vadászgépeket küldtek a Mustangok ellen. Az első amerikai légi győzelmet Koreában valószínüleg a Kimpo repülőterét védő Hudson és Fraser páros vívta ki. Rozsdás Vödör becenevü Twin Mustangjukkal sikerült megsemmisíteniük egy Jak-7-est.

Az amerikaiak úgy vélték, hogy az ellenség soraiban jó pár kiváló pilóta is akadt. A légi összecsapásokból azonban még így is többnyire a Mustangok kerültek ki győztesen. Decemberig 20 északi gépet semmisítettek meg a levegőben vagy lent a földön. 

November 1-jén az amerikai légierő gépei közül először ők csaptak össze MiG-15-ös vadászokkal. A Mustangok arra figyeltek fel, hogy a Jalu folyó kínai oldaláról hat, addig még nem látott, rendkívül gyors gép közeledett. Az ellenség megtámadta az amerikaiakat, ám az összecsapás nem járt halálos áldozattal. November 8-án viszont az előbb említett Rogers kapitánynak sikerült lelőnie egy MiG-15-öst. 

A koreai háború végéig összesen 194 Mustang semmisült meg. Tizenkettőt baleset ért, tízet az ellenséges vadászok lőttek le, míg a maradék 172 az északi légvédelem áldozatául esett.

Varga Csaba Béla

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2017-07-18 16:35:29
Két turnusban, kilencvenhárom tanuló vett részt a nyár első hónapjaiban a kecskeméti repülőbázison szervezett honvédelmi táborokban. Többen közülük ismerősként üdvözölték a kiképzőiket – ők már tavaly is táboroztak a bázison.
2017-07-14 12:04:36
A napokban látott napvilágot a hír, miszerint Oroszország védelmi minisztériuma 2017. július 5-én szerződést kötött az Oroszország Helikopterei Holdinggal - annak is a kazanyi helikoptergyárával, további 10 darab Ansat-U típusú könnyű kiképző forgószárnyas vásárlásáról.
2017-07-12 16:37:58
2017. július 11-én, kedden, helyi idő szerint 14 óra 30 perc körül lezuhant a Bangladesi Légierő 102-es oldalszámú Jak-130-as kiképző repülőgépe. A gép kétfős személyzete sikeresen katapultált.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 07. 26., 11:53
Polgári feladatokra is alkalmazhatók a katonai szállítóhelikopterek− mondta a Honvéd Vezérkar főnökhelyettes az M1 aktuális csatornán július 26-án, szerdán.
2017. 07. 25., 10:59

Ejtőernyős ugrás Szolnok felett

Körülbelül háromezer méterről ugrottak ki egy amerikai repülőgépből és egy magyar helikopterből a Black Swan 2017 többnemzeti gyakorlat részeként az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Ezred katonái. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis felett végrehajtott feladat több szempontból is különleges volt.
2017. 07. 24., 09:51
Hetvenöt éve dolgozik a világ legidősebb, 92 éves repülőgépszerelője, akinek esze ágában sincs nyugdíjba vonulni, annyira szereti a szakmáját.
2017. 07. 24., 09:38
A vizes világbajnokság megnyitóját követő napon a főváros XIII. kerületében, a Duna Aréna és környéke légterében megjelentek a Légirendészeti Szolgálat helikopterei.

  Legfrissebbek most

Meg kell tartani és fejleszteni kell a honvédség különböző katonai képességeit, mert ez az ország biztonságának garanciája – mondta dr. Simicskó István honvédelmi miniszter július 25-én, kedden Szolnokon, a négy Mi−17-es helikopter ipari nagyjavítás utáni használatbavétele alkalmából rendezett ünnepségen.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

A sikeresen teljesített Tobruq Legacy 2017 többnemzeti, kis-közeli hatótávolságú légvédelmi rakéta harcászati gyakorlat, valamint az éleslövészet után hazatértek az MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred honvédjei Csehországból.