2016. 12. 10. szombat
Judit
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Tanítómesterek - Irányítótoronyban és a fedélzeten

JETfly  |  2013-07-01 11:09:42

A Magyar Honvédség lassan két évtizede sokrétű tevékenységet folytat különböző háború sújtotta országokban. Ezekben a műveletekben a szárazföldi csapatok személyi állományán kívül természetesen a repülőalakulatok szakemberei is részt vesznek.

Hazánk hosszú ideig csak hagyományos békefenntartó feladatokat vállalt a különböző hadszíntereken, ez azonban néhány éve gyökeresen megváltozott. Napjainkban már légierős kiképző csoportokkal, illetve egyéb speciális részlegekkel is részt veszünk a müveleti tevékenységben. Vannak olyan szakterületek, melyeket eddig még nem ismertettünk, ezt most pótoljuk. Ezenkívül több kontingensnél is történtek változások, így bemutatjuk az újdonságokat is.

Tevék Afganisztánban

A szállítórepülő-század alkalmazása hadmüveleti területre történő szállítási feladatokra hosszú időre tekint vissza. Kezdetben a Balkánra jártak An-26-os szállító repülőgépeikkel, majd Irakba is megkezdték a repülések végrehajtását. Előbbi még viszonylag egyszerü volt, a második feladat azonban a nagy távolság és a komolyabb harctevékenység, illetve egyéb okok miatt már nagyobb kihívást jelentett. (A veszélyeztetettséget jól jellemzi, hogy Bagdadban az ellenállók a DHL repülőgépét nem sokkal a magyar Ancsa érkezése előtt lőtték le.) A Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalása miatt egyértelmü volt, hogy előbb-utóbb az Ancsák a távoli országba is eljutnak. A század összesen hét személyszállítási feladatot hajtott végre 2007 és 2010 között Afganisztánba, köztük honvédelmi miniszteri, illetve vezérkari főnöki VIP-repüléseket is. A feladatokra tapasztalt, a volt szovjet tagállamok átrepülése miatt oroszul is jól beszélő személyzeteket terveztek. A rendeltetési repülőtér Mazari-Sharif, illetve Kabul volt. Egy-egy út három-öt napig tartott, illetve 20-29 óra repült időt vett igénybe. Ez nem ment könnyen, mivel addig nem tapasztalt problémákkal szembesültek a hajózók. Politikai okok miatt több országot is el kellett kerülni az átrepülések során, illetve a Pamír és a Hindukus hegység is komoly gondokat okozott a nem túl nagy csúcsmagasságú típusnak. Újra előjöttek a "megszokott" problémák: kis hatótávolság, illetve alacsony hasznos terhelés. Bár az említett feladatokat a típus és a személyi állomány sikeresen teljesítette, kiderült, hogy Irakhoz vagy Koszovóhoz hasonló légihíd üzemeltetése nem lehetséges, így több magyar An-26-os járat nem indult Afganisztánba. 

Előretolt repülésirányítók

Napjainkban az aszimmetrikus hadviselés során nagyon megnőtt a légi támogatás jelentősége, így az előretolt repülésirányítók (FAC/JTAC) nélkülözhetetlenek a müveleti területen. A Magyar Honvédség állományában ilyen területen még csak néhány éve vannak kiképzett és az előírt képesítésekkel rendelkező szakemberek, ennek ellenére 2010 óta ők is képviseltetik magukat Afganisztánban a Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) alárendeltségében. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis tisztjeinek feladatrendszere igen sokrétü: foglalkoznak légi egészségügyi kiürítéssel (MEDEVAC), légtér-koordinációval UAV és helikopter számára, felderítő repülés igénylésével, meteorológiai jelentésekkel, illetve ők üzemeltetik Camp Pannonia bázis helikopter-leszállóhelyét is. Ezenkívül számos olyan müveleti tevékenység is előfordul (például járőrözés végrehajtása), amikor szükség van ilyen különleges képzettségü szakemberre. Annyira sikeres volt az előretolt repülésirányítók eddigi ténykedése, hogy a müveleti területre telepítéstől számított egy éven belül már két rávezető tiszt is tevékenykedett a PRT állományában. Ezenkívül a Müveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport (OMLT) müveleteiben is részt vesznek ilyen különleges képzettségü katonák. Magyar előretolt repülésirányítók egyébként a Különleges Müveleti Kontingens állományában is tevékenykednek. Ezek a szakemberek nemcsak a légierőtől vannak Afganisztánba vezényelve, hiszen a szárazföldi haderőnem is rendelkezik ilyen katonákkal. (Egyébként bármelyik haderőnemhez tartozik is a JTAC, alapvetően ugyanolyan képességekkel rendelkezik; ez az össz­haderőnemi müveletek egyik fontos jellemzője.)

Forgószárnyas mentorok

A Magyar Honvédség és a 86. Szolnok Helikopter Bázis életében új fejezet nyílt 2010 áprilisában az Mi-35 Air Mentor Team hadszíntérre érkezésével. A csapat feladata az afgán légierő kabuli harci helikopteres alegységének támogatása tapasztalatok, eljárások, kiképzési módszerek átadásával földön és levegőben. Az oktató gépparancsnokokon kívül a helikoptervezető-lövész, illetve beosztott gépparancsnok hajózók "fedélzeti asszisztensként" vesznek részt a feladatokban. Erre egyrészt a hiányzó fedélzeti technikus miatt van szükség, másrészt így a tehertér és a pilótafülke közötti átjáróból segíthetik az oktatási folyamatot. (Bár a Mi-24-es család pilótafülkéjében két munkahely található, sok országban - köztük a gyártó Oroszországban is - egy fedélzeti technikus is részt vesz a repüléseken. Többek között ő látja el a fedélzeti lövész funkcióit is.) A magyar hajózók a mentorálási tevékenységen kívül berepülési feladatokat is végrehajtanak. Az állomány a jogosultságok kiterjesztése után a kiképzési repüléseken kívül oktatási célzattal védelmi jellegü harci bevetéseken is részt vehet. A pilótákon kívül a kontingens részét képezi repülőmüszaki állomány is, akik a tapasztalatok átadásán kívül a helikopterek karbantartásába is besegítenek. Ezek a szakemberek Szolnokon "keresztkiképzésen" is részt vettek, így alkalmasak a Mi-8/17-es család üzemeltetésére is (ez fordítottan a szállítóhelikopteres müszakiakra is igaz). Ez a lehetőség jól jött, amikor a Mi-17-es típusnál segítségre volt szükség, mivel egy az afgán partner által elvesztett képességet (nem irányított rakéták alkalmazása) kellett felfrissíteni. Jelenleg a kontingens kilencedik váltása (AMT-9) tevékenykedik Afganisztánban. A humánerőforrások szükössége miatt van olyan szolnoki katona, aki már háromszor fordult meg az alapvetően négyhavi váltásokban. A jelenlegi helyzet szerint a mostani már befejező csoport, és ezután a magyar Mi-35 AMT a kivonulás ütemtervével összhangban befejezi afganisztáni szolgálatát. 

Kabul International Airport

Egy nemzetközi repülőtér üzemeltetése hatalmas feladat, különösen igaz ez egy háborús övezetben. A Magyar Honvédség két alkalommal biztosította a kabuli nemzetközi repülőtér müködtetését. Először 2008. szep­tember 1-jétől 2009. március 31-ig Varga Csaba ezredes parancsnoksága alatt teljesítette feladatát, alapvetően a légierő állományából kiválasztott katonák munkáján keresztül. A második időszak a 2010. október 1. és 2011. március 21 közötti volt, amikor ugyanilyen feladatot hajtott végre a magyar kontingens Kilián Nándor dandártábornok vezetésével. A magyar szerepvállalás széles körü megbecsülést és köszönetet kapott mindkét alkalommal. A munka azonban kihívásokkal járt, mivel a repülőtér müködtetésében számos, a hadmüveleti sajátosságokból adódó, váratlan feladattal szembesültek a magyar szakemberek, melyeket a legrövidebb időn belül kellett megoldani. A két váltás állománya hatékonyan, professzionális módon látta el feladatát, majd hazaérkezés után folytatta mindennapi munkáját a Magyar Honvédség kötelékében. A kabuli bázison egyébként napjainkban is számos magyar katona állomásozik, ugyanis önálló kontingensünk látja el a repülőtér földi védelmét ("force protection").

Mi-17 Air Advisory Team

A szolnokiak afganisztáni kontingense többszöri csúszás után 2011 augusztusában kiegészült a "szállítósok" csapatával. Ők az ország nyugati részén, Síndandban tevékenykednek olasz alárendeltségben. Nem harcoló alegységnél szolgálnak, hanem kurzusokat tartanak pilóták, fedélzeti technikusok, illetve crew chiefek számára. A váltásokba két oktató gépparancsnok, két oktató fedélzeti technikus tartozik úgy, hogy az ilyen jellegü igények miatt egy komplett berepülő személyzetet is ki tudjanak állítani. Rajtuk kívül korábban egy "door gunner" (ajtólövész) volt a csapatban, azonban a jelenlegi AAT-5 váltásnál már két ilyen szakember utazott a kontingenssel. Így már nincs szükség arra, hogy bizonyos esetekben külföldi lövészt kelljen "kölcsönkérni". Már a szállítóhelikopteres csapatban is van olyan hajózó, aki másodszor szolgál az AAT-ban. Ez azért is nagy teljesítmény, mivel a felkészítések és kiutazások ellenére a pápai és szolnoki kutató-mentő szolgálat ellátását zavartalanul folytatni kell. Az Afganisztánban tevékenykedő Mi-17-es hajózóállomány kiutazás előtt NVG éjjellátós repülőkiképzést is kapott. Természetesen Síndandban is a csapat részét képezi a repülőmüszaki állomány kijelölt és különlegesen felkészített része. (A kiutazásra kijelölt Mi-17-es és Mi-35-ös müszakiaknak például a hajózókéhoz hasonló túlélőkiképzésen is részt kell venniük.) A Mi-17 AAT mandátuma a harci helikopteres kollégáknál hosszabb és elképzelhető egy hosszabbítás - vagy akár több is.

Repülésirányítók

Nem közismert, hogy katonai légiforgalmi irányítóink is részt vesznek a Magyar Honvédség külföldi müveleteiben. Korábban már dolgozott ilyen szakember a koszovói Pristinában is, azonban az igazi áttörést az afganisztáni hadszíntér jelenti. Korábban Kabul, jelenleg Mazari-Sharif nemzetközi repülőterén dolgoznak a szolnoki, kecskeméti és pápai tisztek. Ők az aktív repülésirányítói tevékenységen kívül a helyi szakemberek képzésében is részt vesznek. Ez hatalmas tapasztalatszerzési lehetőség, hiszen a nemzetközi repülőtereken a forgalom többszöröse a hazai katonai repülőterek hasonló értékének. A kint megszerzett tudást itthoni munkájuk során nap mint nap a gyakorlatban is alkalmazhatják.

Kérdéses jövő

Mint láthattuk, szakembereink igen sokféle tevékenységet végeznek a háború sújtotta Afganisztánban. A bemutatott szakterületeken kívül még számos légierős katona szolgál egyéb jellegü beosztásokban is. Ők a müveleti területen szintén jelentős tapasztalatokra tehetnek szert, például a hadmüveletek tervezésének területén. Katonáink egy részének munkájára még hosszú ideig szükség lesz, míg más csoportok további hadszíntéri alkalmazása kérdéses. A változások folyamatosak, ezért az itt leírtak még a megjelenésig is változhatnak. Bár az afganisztáni tevékenység hatalmas müködési és felkészülési költségei nehezen előteremthetők, azonban azt is látni kell, hogy az említett müveletek olyan tapasztalatokat eredményeznek, amiket itthon nem lehet megszerezni. Ráadásul még mindig olcsóbb oktató és tanácsadó szakemberek kiküldése, mint például repülőtechnikával felszerelt alegységek hadszíntérre telepítése. Ugyanakkor a 2014-re tervezett általános kivonulás után is szükség lehet a Magyar Honvédség által biztosított ilyen jellegü tanácsadó, támogató és kiképző képességekre.

Sáry Zoltán

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 09., 14:46

A Boeing tárgyalásokat, az Antonov gépet ajánl Trumpnak!

Nincs elszabadult költségvetés, ha nincs még költségvetés. Mennyibe kerül egy 747-es? És ki tudja, mit adnának az ukránok?!
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin