2016. 12. 09. péntek
Natália
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Repülőtér: hatvan éve Taszáron

JETfly  |  2010-09-27 09:43:36

Kerek évfordulóra készülnek Taszáron, a valamikori vadászrepülő ezred repülőterét 1950. november 11-én adták át és Tököl–Szilágyi repülőtérről települt ide az 50. Vadászrepülő ezred. Taszár, ezt követően a nyugati határhoz való közelsége miatt sokáig a magyar légierő egyik fontos harcrendi elemének számított, de a kilencvenes évek közepétől kiemelt szerepet játszott a délszláv helyzet rendezésében is.

A repülőtérről Karancz János nyugállományú alezredessel, az MH Kapos Repülőbázis utolsó parancsnokával beszélgetünk.

Minek az évfordulóját ünnepelitek meg ebben az évben?

Taszáron ebben az évben két dologról emlékezhetünk meg, a repülőtér megalakulásának hatvanadik és a bezárásának ötödik évfordulójáról. Az első eseménnyel kapcsolatban annyit kell tudni, hogy a taszári repülőteret 1928-ban kezdték el építeni, de nem a jelenlegi helyén, hanem a vasútállomáshoz közeli területen. Az elsődleges cél a kereskedelmi forgalom biztosítása volt, de nem elképzelhetetlen, hogy ez a fejlesztés már az akkori „rejtett fegyverkezés” részét képezte. A repülőteret a polgári szállításnak hivatalosan 1929. szeptember 1-én adták át. A Magyar Királyi Honvédség a területet 1936-ban vette át a polgári forgalomtól és kezdték el kibővíteni. A repülőtéren az ezt követő években elsősorban harcászati fel–derítő repülőgépek voltak szolgálatban. Az 1942-es évben elindult egy újabb fejlesztés, amelynek keretében korszerüsítették a repülőteret, ami lehetővé tette bombázó repülőgépek le és felszállását, valamint kiszolgálását. A repülőtér a második világháború további eseményeiben nem játszott jelentős szerepet, ennek ellenére a németek a hangárakat és a repülőtér egyéb kiszolgáló épületeit a visszavonulásuk során teljesen  lerombolták. A új repülőtér felépítése a mostani helyén 1949-ben a  munkaszolgálatosok bevonásával kezdődött el és hivatalosan 1950. november 11-én adták át. A repülőtér az akkori elvárásoknak megfelelően nagyon korszerünek számított és 2500 méter hosszú és hetven méter széles betonnal avatták fel.

Az átadást követően mik voltak a repülőtér történetének főbb állomásai?

Kezdetben a Jak–9 és 11, majd a JAK–18 gépek települtek itt, ez utóbb jellegzetessége az volt, hogy ezek már éjszaka is képesek voltak repülni. 1952-ben egy minőségi váltás következett és jöttek a MiG család tagjai, először a 15-ös, majd 1955-ben a MiG–17PF típus. Az 1962-es év a fejlesztések sorában nagyon jelentős volt, amikor az ezred az első MiG–21-eseket kapta meg és ezt követő években az ezrednél megjelent ennek szinte minden változata. Természetesen ezzel párhuzamosan feladatként jelentkezett a pilóták, valamint a kiszolgáló állomány a típussal kapcsolatos hazai és külföldi átképzése, valamint a szervezeti átszervezések végrehajtása. A repülőtér történelmében jelentős dátum volt 1983, amikor a 101. felderítő repülőszázad települt ide, a SZU–22 M3 típussal. Abban az időben a repülőtér fejlesztése olyan irányt vett, hogy a tervek szerint még két század hadrendbe állítása volt napirenden, ezzel ezred szervezetbe lettek volna a felderítők. Ezekben az években építették meg a második betont és mind a kettő úgy készült el, hogy a további fejlesztések során a  kifutópálya hossza tovább bővíthető volt.

Mire volt jó ez a kettős elhelyezés?

Ezekben az években a törzsben dolgoztam és láttam, hogy jó és hasznos együttmüködés volt a két szervezet között. Külön speciális feladataink voltak, de a kiszolgálásban nagyon sok olyan átfedés volt, amivel a másiknak nem kellett foglalkoznia, mert eleve készen kapta. A repülőtér képes volt kiszolgálni mind a két repülő alakulat igényeit, voltak ugyan szolgálatok, ahol a „Szuhoj” század is jelen kellett hogy legyen – például az irányítás és a diszpécserek – de ezek a sajátosságaikból adódtak.

Mennyi volt az a létszám, ami ezekben az években a repülőtéren dolgozott?

Ezekben az években a repülő ezreden kívül más alakulatok is ide települtek. A SZU–22-esek mellett, volt egy rádiótechnikai zászlóalj törzs, valamint egy katonai építő alakulat. A nyolcvanas évek közepén közel háromezren dolgoztak az alakulatok és a repülőtér kiszolgálásában, ami nem kis koordinációs tevékenységet igényelt. Az itt dolgozó hivatásos és polgári állomány egy része Taszáron a lakótelepen élt és egy jelentős részét már csak Kaposváron lehetett csak elhelyezni és ez sajnos egyfajta megosztottságot hozott, amit még ma is érzünk. Ezekben az években folyamatosan folytak a laktanya és a lakótelepi felújítások, sok új létesítménnyel – étkezde, tornaterem, repülőtéri szolgálati helységek, harcálláspont – gyarapodott a repülőtér.

Mi volt a repülőtér következő sorsfordulója?

1995. november 8-án az országgyülés hozott egy határozatot, amelyben Magyarország hozzájárult a délszláv válság rendezéséhez. Ennek részeként a taszári repülőteret felajánlották az IFOR erők részére, a repülőtér használatával elsősorban a nemzetközi csapatok szállítási feladatait segítettük. 1996. december 15-től az ezredet kivonták a harcrendből, majd 1997. április 30-al megalakult az MH Kapos Bázisrepülőtér. A repülőtér ezt követően fokozatosan NATO feladatokat kezdett ellátni, segítve a balkáni SFOR hadmüveletek légi és földi biztosítását. Számunkra és repülőtér jövőjét illetően nagyon biztatóak voltak azok a beruházások, amelyek a 1999-es évben kezdődtek. A fejlesztések a repülőtér kettős célú felhasználását, katonai és polgári hasznosítást akarták biztosítani. Megindult a polgári célú fejlesztés, ami három ütemből állt. Az első ütemben elkészült a polgári terminál, a második ütemben kiépítették az utasszállító gépek fogadására alkalmas beálló helyeket, természetesen a be-, és kivezető gurulókkal együtt. A harmadik ütemet már nem valósították meg, és a bázist 2005-ben bezárták. Ezekben az években még sok biztató kísérlet volt a repülőtér megmentésére, de egyik sem sikerült.

Mi maradt ma Taszáron, a katonai múltból?

Az ezred és a többi itt állomásozó katonai alakulat emlékét szerencsésen sikerült megőriznünk. Az elmúlt évben adtuk át azt az épületet, amelyben feldolgoztuk a taszári repülőtér teljes történetét, a kezdetektől a bázis bezárásáig. A múzeum nyilvános és egyeztetett időpontban, kísérővel látogatható. A múzeum létesítéséhez és berendezéséhez nagyon sok segítséget kaptunk a Kaposváron lévő logisztikai ezredtől, valamint a szentesi müszaki ezredtől. Nagyon jó az, hogy az alakulathoz kötődő négy repülőgép típus a laktanya területén még megtalálható és ennek a karbantartásához a taszári önkormányzat is hozzájárult. Idén például 1,2 millió forintos pályázati pénzhez jutottak, amivel segíthetik a gépek éves rendbetételét. Ehhez hozzá kell tennem azt is, hogy az itt élő pilóták és müszakiak nagyon sok önkéntes munkával segítették a múzeum, valamint a repülőgépek felújítását. Ide tartoznak még azok az emlékmüvek, amelyek Taszár községben és a bázison vannak és a repülés során életüket vesztett pilótáknak állítanak emléket. A másik jelentős dolog az, hogy napjainkban is nagyon aktívan müködik a Somogy Megyei Veterán Repülők Egyesülete. Jelenleg e szervezetnek taszári és kaposvári tagsága is van, ami abból adódott, hogy annak idején sokan Kaposváron kaptak lakást és ott telepedtek le. Sajnos nehéz a két tagságot egy időpontba és egy programba összehozni. Ugyancsak megmaradt még a katonamúltból a Taszári Honvéd Sportegyesület. Több olyan szakosztályunk és rendezvényünk van, ami vonzza a fiatalokat. Ebben az évben megújult a tájfutó szakosztály, tagjai a legtöbb országos versenyen jó eredménnyel szerepeltek. Országosan híres a modellező klubunk, évente több hazai rendezvényen veszünk részt. Ejtőernyős szakosztályunk jelenleg nehéz anyagi helyzetben van. Ami azonban nagyon fontos: a honvéd sportpályánk müködik! Főleg a nyári estéken sokan jönnek ki a pályára, ami a közösségi élet színterévé vált. Itt lehetőség van sportolni, kondizni, és a régi munkatársak is találkozhatnak egymással. Sajnos egyre kevesebben vagyunk azok, akik itt a reptéren szolgáltunk. Nagyon nehéz élő alakulat nélkül ezt a sportpályát és a szervezett életet fenntartani, de az önkormányzattól ebben is sok segítséget kaptunk. Úgy gondoljuk a taszári emlékek megőrzéséhez az egyesület nélkülözhetetlen. Éves rendezvényeink között az egyik legjelentősebb az „Okucani futás”, ami számunkra mára már a katona-civil kapcsolatok legfontosabb jelképé vált.

Hogyan ünneplitek a hatvanadik évfordulót?

Nagyon várjuk november 13-án azokat a katonákat és polgári alkalmazottakat – és rajtuk kívül mindenkit –, aki valamikor Taszáron dolgozott, hogy együtt ünnepeljük a repülőtér átadásának hatvanadik évfordulóját. Szeretnénk, ha minél többen jönnének és emlékeznének meg a repülőtér történelméről.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 09., 14:46

A Boeing tárgyalásokat, az Antonov gépet ajánl Trumpnak!

Nincs elszabadult költségvetés, ha nincs még költségvetés. Mennyibe kerül egy 747-es? És ki tudja, mit adnának az ukránok?!
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin