2016. 12. 03. szombat
Ferenc, Olívia
: 314 Ft   : 295 Ft Benzin: 339 Ft/l   Dízel: 352 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kék Angyalok

JETfly  |  2003-03-03 10:00:00

A világ talán legismertebb és legnagyobb múltú bemutató köteléke az Egyesült Államok Haditengerészetének Bemutató Repülőszázada a Blue Angels. Cikkünk első részében a kötelék történetéről szeretnénk némi áttekintést nyújtani.

A század története közvetlenül a II. Világháború utánig nyúlik vissza, amikor a Haditengerészet Hadmüveleti Főnöke, Chester W. Nimitz flottatengernagy parancsot adott egy bemutató kötelék felállítására a floridai Jacksonwille Craig Field Haditengerészeti Légibázisán. A raj feladata a Haditengerészet képviselete és népszerüsítése volt az országszerte egyre népszerübb légishowkon. A kötelék első parancsnoka Roy „Butch” Voris sorhajóhadnagy (őrnagy megfelelője) lett, tagjai pedig Lloyd G. Barnard sorhajóhadnagy balkísérő, Maurice N. Wickendoll fregatthadnagy (százados) jobbkísérő és Melvin W. Cassidy korvetthadnagy (főhadnagy) voltak. A csapatot négy F6F-5 Hellcat-tel és egy SNJ-vel szerelték fel, melyet a japán Zerokhoz hasonló festéssel láttak el. Az intenzív felkészülés május 17-én kezdődött. A müsor 17 perces volt, különböző manővereket hajtottak végre háromgépes „V” és rajlépcső formációban, az SNJ pedig támadást szimulált a kötelék ellen. A kibontakozó légiharc az SNJ „lelövésével” végződött, melyből ejtőernyővel egy zsákot dobtak ki a „lelőtt japán pilótát” szimulálva. Nemsokkal az első bemutató végrehajtását megelőzően Barnard sorhajóhadnagyot elvezényelték a köteléktől. A balkísérő szerepét Cassidy korvetthadnagy, az ő szerepét pedig Alfred „Al” Taddeo fregatthadnagy vette át. Az első bemutatójukra június 15-én került sor a Southeastern Air Show-n Jacksonwille-ben, ahol hatalmas sikert arattak.

Az egyre népszerübb csapatot mindenhol csak, mint a Haditengerészet Bemutató Kötelékét emlegették, ezért elhatározták, hogy pályázatot írnak ki a csapat nevének kiválasztására. Ez azonban nem járt eredménnyel. Végül is az 1946-os New York-i turnéjuk során a kötelék egyik tagja a New York Magazine egyik számában meglátta a Blue Angel nightclub egy hirdetését és felvetette, hogy mi lenne, ha így neveznék el magukat. A névválasztás kisebb botrányt eredményezett a Haditengerészet vezetőinek körében, de végül is kötélnek álltak. A kötelék először 1946. július 21-22-én jelent meg a közönség előtt, mint Blue Angels egy omahai repülőbemutatón.

A csapat utolsó bemutatóját az F6F-5 Hellcattel augusztus 14-én hajtotta végre Bethpage-ben, és másnap már meg is kezdték átképzésüket új gépükre a Grumman F8F-1 Bearcatre. Ennek motorja megegyezett az elődjével, de kisebb méretének és tömegének köszönhetően jobb teljesítménymutatókkal rendelkezett. Az új típusra történő átállás nem okozott hosszabb kihagyást, és csupán tíz nappal az első repülésüket követően, augusztus 24-én Denverben már a Bearcattel mutatták be programjukat.

1947. májusában a kötelék vezetését Robert Clarke sorhajóhadnagy vette át, aki bevezette a figurák közé a négygépes gyémántalakzatot, amelyet azóta is a Blue Angels védjegyének tekintenek. A kötelék egy ötödik géppel is kiegészült, amely a négygépes formáció mellett a holtidő kitöltésére a szólót repülte. A kibővült kötelék első nyilvános bemutatójára 1947. július 7-én került sor az alabamai Birminghamben rendezett repülőnapon.

1948. novemberében a csapat új bázisra költözött a texaszi Corpus Christibe. A régi bázisuktól november 8-án egy búcsúrepüléssel köszönt el a kötelék.

1949-ben a Blue Angels életébe is beköszöntött a sugárhajtású korszak. A csapat június 11-16 között sugárhajtású átképzésen vett részt a VF-52-es századnál a kaliforniai North Islandon. Itt az F-80-as kiképző változatával, a TO-1-essel repültek, majd július 13-án megérkezett a kötelék első új Grumman F9F-2 Phanter gépe, mely az új típusuk lett. Az elkövetkező hetek intenzív kiképzéssel teltek az új típuson, miközben tovább repültek a Bearcatekkel is. Augusztus 5-én már a Phanterekkel repültek a Haditengerészet vezetőinek a floridai Pensacolában, melynek eredményeként engedélyt kaptak, hogy immár a sugárhajtású géppel tartsák bemutatóikat. A Bearcattől augusztus 14-én a wisconsini Madisonban búcsúzott a kötelék és a közönség. Hat nappal később, augusztus 20-án a texaszi Beaumontban a nagyközönség előtt is bemutatkoztak a Blue Angels sötétkék Phanterei.

Az 1950-ben kitört Koreai Háború nagy kihívás elé állította az Amerikai Haditengerészetet is, melynek égetően szüksége volt jól kiképzett pilótákra. Így döntés született, hogy a Blue Angels csapatát is a harctérre vezénylik. A kötelék július 30-án hajtotta végre utolsó bemutatóját Dallasban. Ezt követően augusztus 7-től harci átképzésre vezényelték a csapatot a kaliforniai Moffett Field Légibázisra. November 7-én végrehajtották a USS Princeton fedélzetén a hordozó fedélzeti kvalifikációs vizsgákat a VF-191-es „Sátán macskái” század részeként. A köteléket december 1-én nyilvánították hadrafoghatónak, majd a Princeton fedélzetén elindultak Koreába. A Haditengerészet vezetői azonban hamarosan rájöttek, hogy nagyobb hasznát látják a köteléknek a Haditengerészetet népszerüsítő bemutatóik során. Így 1951. október 25-én Roy „Butch” Voris sorhajóhadnagy vezetésével újra megalakították a Blue Angels bemutató köteléket Corpus Christiben. A csapat új repülőgépe a Phanter gyorsabb változata az F9F-5-ös lett. Az újjá szervezett kötelék az 1952. június 19-20. között Memphisben rendezett haditengerészeti fesztiválon mutatkozott be ismét a nyilvánosság előtt.

A tervek szerint 1953. nyarán a köteléket az új, nyilazott szárnyú F9F-6 Cougar típusú repülőgépekkel kívánták felszerelni. Augusztus 4-én a csapat a Grumman Bethpage-i gyárából szállt fel, hogy átrepüljék új gépeiket Corpus Christibe. A repülés során a kötelék parancsnoka Hawkins sorhajóhadnagy meghibásodást észlelt és a gép elhagyására kényszerült. Így ő lett az első haditengerészeti pilóta, aki sikeres katapultálást hajtott végre hangsebesség felett. Ezt követően a többi gépet visszaküldték a gyárba, hogy néhány módosításon essenek át, de a típus soha nem került a Blue Angels állományába.

1954-ben csatlakozott a kötelékhez az első tengerészgyalogos pilóta Chuck Hiett százados személyében. Ez év december 11-én az évad zárásaként és egyben a USS Forestal hadrendbe állítási ünnepsége alkalmából rendezett bemutatón hajtotta végre a Blue Angels utolsó bemutatóját az F9F-5 Phanterekkel. Az új évadra történő felkészülést már az új nyilazott szárnyú F9F-8 Cougarokkal kezdte meg a csapat. Hivatalos bemutatkozásukra az új típussal az 1955-ös évadnyitó bemutatóján, anyabázisukon került sor február 4-én. A kötelék az évad közepéig állomásozott Corpus Christiben, majd áttelepültek jelenlegi bázisukra a floridai Pensacolába.

A következő év jelentős állomása volt a köteléknek. A 10 éves Blue Angels, kiegészülve a szemközti szóló repülőgéppel, immár a jelenlegi felállásnak megfelelően, hat gépes formációban adta elő programját. Ugyancsak ebben az évben utazott először külföldre a csapat. Szeptember 7-8. között a kanadai Torontóban rendezett nemzetközi repülőnapon debütált a kötelék.

1957-ben újabb típusváltás következett a Blue Angels életében. Áprilisban egy újabb Grumman típus, a csapat első szuperszonikus gépe, az F-11F-1 Tiger érkezett a kötelékhez. A Blue Angels most is az előző típussal végrehajtott bemutatók mellett folytatta az átképzést és a felkészülést az új géppel. Első nyilvános bemutatkozásukra a Tigerrel július 4-én, a Függetlenség napján került sor a wilmingtoni Newcastle Légibázison, egy héttel később pedig Pensacolában vettek búcsút a Cougartól.

1958-ban a rövid orrú Tigereket a hosszabb orrú változat váltotta fel. A Blue Angels programja egy sor újabb elemmel bővült, például ebben az évben mutatkozott be a hatgépes Delta formáció is. A csapat ismét részt vett a torontói nemzetközi légishown.

1962-ben további öt új manőverrel gazdagodott a program: a gyémánt alakzatban történő leszállással, a hatgépes Delta alakzatban történő leszállással, a vezető szólógép felszállásból végrehajtott nyitott futós és fékszárnyas orsójával, a fél „kubai nyolcassal”, valamint a „búcsú” manőverrel (a vezér kiválik a gyémánt alakzatból). A kötelék augusztus 11-i bemutatóját Kennedy elnök is megtekintette, akinek egy F-11-es makettet ajándékozott a csapat.

A kötelék 1963. Július 6-án tartotta 1000. bemutatóját az idahoi Pocatelloban. A következő évben, a Mexikó városban rendezett légishown egyetlen napon mintegy másfélmillió ember láthatta a kötelék programját. 1965 a külföldi szereplések éve volt. Először március 20-25. között a karibi térségben turnéztak, majd június 12. és július 8. között következett a kötelék első európai körútja. A csapat bemutatta programját a Párizsi repülőszalonon is, ahol a világ számos bemutató köteléke között szerepelt többek között az Amerikai Légierő bemutató csapata is, a Thunderbirds. A Blue Angels előadását a kötelékek közül egyedül, a közönség állva ünnepelte. A turné során Franciaország mellett szerepeltek az Egyesült Királyságban, Finnországban, Dániában, Hollandiában, valamint Izlandon. Külföldi bemutatóik sorát november 13-14. között a Bahamákon fejezte be a csapat.

1966-ban ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját a Blue Angels. Szeptember 1-3. között immár hatodik alkalommal szerepelt a csapat a Torontói Nemzetközi Légishown. A második nap programját egy sajnálatos esemény miatt meg kellett szakítani. Dick Oliver sorhajóhadnagy a kötelék bemutatója során, az 5-ös számú géppel katasztrófát szenvedett. A következő nap azonban a csapat már ismét a levegőbe emelkedett, hogy végrehajtsa bemutatóját.

1967-ben újabb európai turné következett. A Blue Angels május 13. és június 5. között Olaszországban, Tunéziában, Törökországban és Franciaországban mutatta be fantasztikus repülőtudását.

A 68-as év több változást is hozott. Először típusváltás történt a Blue Angels szállító részlegénél. Az öreg C-54 Skymastert egy C-121J Constellation váltotta fel. Ebben az évben került az első hölgy a csapathoz Mary Russel fregatthadnagy személyében, aki az adminisztratív tiszt pozícióját töltötte be 1970-ig. Ez év november 17-én a Grumman F-11F-1 Tigertől is búcsút vett a kötelék, amellyel 12 évadon keresztül kápráztatták el a közönséget. A váltótípus, a McDonnell Douglas F-4J Phantom II első példányát december 23-án a kötelék parancsnoka, Bill Wheat sorhajóhadnagy repülte át Pensacolába. Mindezidáig a Phantom volt a csapat egyetlen olyan típusa, amellyel a konkurens bemutató kötelék, a légierő Thunderbirds csapata is repült. Az első bemutatóra az új típussal 1969. március 15-én került sor az arizonai Yumában. Egy különleges eset is füződik az F-4-eshez. Még ebben az évben augusztus 6-án egy kanadai gyakorló bemutatón történt, a négygépes gyémánt kötelék rózsát hajtott végre, amikor a 2-es géppel repülő Vince Donile százados átlépte a hangsebességet és a környék összes ablaka kitört, a helyi üvegesek nagy örömére. Az eset azért érdekes, mert a hangsebességet csak kijelölt légtérben, nagy magasságban szabad átlépni.

A ’70-es években újabb manőverekkel gyarapodott a kötelék repertoárja. 1970-ben dokumentumfilm készült a kötelékről. A forgatócsoport Ecuadorba is elkísérte a csapatot. Az ecuadori fővárosban, Quitóban tartott bemutató érdekessége az volt, hogy a város közel 3000 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Azt tudni kell, hogy a repülési magasság növekedésével romlik a repülőgépek manőverező képessége, ami szoros kötelékben repülve még nehezebbé teszi a begyakorolt program végrehajtását. Ezzel új rekordot állítottak fel a bemutató kötelékek történetében. Ez év decemberében nyugállományba vonult a kötelék C-121J Constellation szállítógépe. A csapat új szállító típusa a KC-130F Hercules lett, aminek felszereltsége teljes egészében megegyezik a tengerészgyalogság azonos típusú repülőgépeivel.

A Blue Angels első ízben 1971-ben utazott a Távol-Keletre. Az öthetes turné során a Koreai Köztársaságban, Japánban, Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Guamon is tartottak bemutatót.

Az 1973-as év igen mozgalmas volt a kötelék életében. Május-júniusban újabb európai körút következett. Ennek során szerepeltek Angliában, Franciaországban, Spanyolországban. Ezután egy kis kitérő következett Iránba, majd ismét Európában Törökország, Görögország és Olaszország következett. Ez év júliusában érdekes módon a kötelék repülő müszaki tisztjét, William F. Wiggins sorhajóhadnagyot bízták meg egy rövid időre a parancsnoki teendők ellátásával. Az eset azért érdekes, mert a repülőegységeknél és alegységeknél követelmény, hogy a parancsnok hajózó beosztású egyén legyen. 1973 végén újabb típusváltás várt a kötelékre. Szeptember 30-án a kaliforniai Lemoore Haditengerészeti Légibázisra utazott a csapat, hogy megismerkedjenek új típusukkal, az A-4F Skyhawk II-vel. Majd december 10-én elkövetkezett a kötelék eddigi legnagyobb átszervezése. A Blue Angelst mint az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének Bemutató Repülőszázadát szervezték újjá. Az immár századdá bővült csapat létszáma tovább növekedett, és új feladatot is kaptak, nevezetesen a Haditengerészet toborzó kampányának támogatását. A század első parancsnoka Anthony Less parancsnok (alezredes) lett. A Blue Angels a Skyhawkkal 1974. július 18-án tartotta első hivatalos bemutatóját.

A kötelék 1976-ban ünnepelte 30. Születésnapját, ami egybeesett az Egyesült Államok bicentenáriumával. Az ez alkalomból július 2-4-én, a penszilvániai Willow Grove Légibázison rendezett repülőbemutatón a Blue Angels együtt repült a kanadai Snowbirds kötelékkel.

Az első legénységi állományú hölgy, aki egyben a kötelék második hölgy tagja is volt, 1978-ban csatlakozott a csapathoz. Penny Edwards a müszaki állomány avionikai részlegét erősítette.

A ’80-as, ’90-es évek nem sok változást hoztak. A század az Egyesült Államokban tartotta megszokott, a toborzást segítendő, kora tavasztól késő őszig tartó bemutatóit. A következő típusváltásra 13 évet kellett várni. A Blue Angels 1986-ban belépett az ötödik X-be. A kötelék 40. születésnapja alkalmából november 8-án rendezett ünnepségen fellebbent a fátyol az új típusról, ami a jelenleg is használatban lévő McDonnell Douglas (Boeing) F/A-18 Hornet lett. 1992-ben 19 év után először újabb európai turné következett. Egyhónapos útja során a csapat történetében először szerepelt Kelet-Európába is. A Blue Angels repüléseit több mint egymillió néző látta Svédországban, Finnországban, Oroszországban, Romániában, Bulgáriában, Olaszországban, Nagy-Britanniában és Spanyolországban.

A század által használt repülőgépek kisebb átalakításoktól eltekintve mindig is megegyeztek a harcoló alegységek által használt repülőgépekkel, tehát alkalmasak a repülőgép hordozó fedélzeti üzemre is. Első alkalommal mégis csak 1998. novemberében landolt a Blue Angels kék-arany repülőgépe egy repülőgép hordozó fedélzetén. A hajó a CVN-75 USS Harry S. Truman volt, a gép pilótája pedig a század akkori parancsnoka Patrick Driscoll parancsnok.

A kötelék mürepülés talán az egyik legveszélyesebb müfaj a repülésben. Misem bizonyítja ezt jobban, mint a gyakorlások és bemutatók alkalmával bekövetkezett balesetek. Sajnos a Blue Angels története sem mentes a repülő katasztrófáktól. A kötelék fennállása során több pilóta is életét áldozta a repülés oltárán.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!
2016. 12. 01., 10:54

Az utolsó Tu-144 utolsó repülései

Tupoljev–NASA repülő laboratórium, orosz gép amerikai műszerekkel. Emlékmű lesz a 77114-es? Akiket irritálnak bizonyos feliratok.
2016. 11. 30., 10:07

A kolumbiai katasztrófa lehetséges okai

El se indulhatott volna ez a gép erre az útvonalra? Amikor nincs kerozinszaga a roncsnak. A navigációs tartalék és a kötelező kitérő reptér.
2016. 11. 30., 10:03

Fehér hattyú

35 éve repül a Tu-160-as nehézbombázó.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az idén 15 éves katonai toborzás Bács-Kiskun megyei történetét és eredményeit is megismerték azok, akik az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH KIKNYP) kecskeméti irodájának rendezvényén vettek részt a mai napon Kecskeméten, a Pallasz Athéné Egyetemen.