A repülő szerkezetek vezetése nem egészen olyan, mint azt egy videojáték szimulálja… sokszor könnyebb, de általában inkább nehezebb. A repülőgépeken minden végtagunkat koordináltan kell mozgatnunk annak érdekében, hogy stabil repülési üzemmódokon tudjunk repülni. Ez valószínűleg attól még nem fog sikerülni, hogy sikeresen szétbombáztuk az ellenséget az otthoni PC-n. Még inkább igaz ez a helikopterekre, ahol nem csak a légerőket kell egyensúlyban tartanunk, hanem a forgószárny és a faroklégcsavar reaktív nyomatékát is ki kell egyensúlyoznunk.
A hagyományos építésü helikoptereknek három kormányszervük van. A botkormány a ciklikus állásszöget vezérli a forgószárnyon, az egyesített vezérlőkar a közös beállítási szöget és a hajtómüvet, a lábkormány pedig az útirányú vezérlésért felelős a faroklégcsavar beállítási szögének változtatásával.
Ezek állnak tehát rendelkezésünkre, hogy a légerőket és nyomatékokat kiegyensúlyozzuk. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a helikopter kormányszervei közül bármelyiket is megmozdítjuk, a másik kettőt is annak megfelelően mozdítanunk kell az egyensúly fenntartásának érdekében.
A helikopterek és repülőgépek vezetése csak nyomokban hasonlít egymáshoz, és attól hogy valaki tud repülőgépet vezetni, még nem tud helikoptert, vagy fordítva. Hogy melyik könnyebb, ez örök vitatéma a két pilótatábor között.A felvételen egy két személyes könnyühelikoptert láthatunk az USA-ból. A pilóta –nevezzük így- egyedül száll fel a helikopterrel, és valószínüleg hallott már arról, hogyan kell helikoptert vezetni, csak még nem próbálta. Ezt a müfajt viszont jobb nem autodidakta módon kezdeni, jobban járunk, ha oktatóval tesszük meg az első szárnypróbálgatásainkat. Az illetőnek valamiféle előképzettsége lehetett, máskülönben el sem tudta volna indítani a helikoptert. Hazugsággal tudta megszerezni a helikoptert, elhitette, hogy egy nagyobb helikoptertípusra van engedélye, amit nem kértek el tőle. Egészen jól megúszta a balesetet, hiszen életben maradt, pedig ezek a benzinmotoros helikopterek szeretnek nagyon felrobbanni a becsapódás után.
Mi történt azon a napon? Ha a Nap egy bizonyos szögből sütött a kecskeméti légibázis betonjára, sokáig egy ezüstös csík emlékeztetett a 2008. április 17-i repülésre.
Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!
E-mail cím:
Megszólítás:
A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.