2016. 12. 11.
Árpád
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Szverdlovszk felett az ég

JETfly  |  2010-05-03 09:19:19

1960. május 1. 8 óra 46 perc: narancssárga villanás! Francis Gary Powers U-2-es típusú repülőgépének lelövéséről az eseménytől eltelt öt évtized során számos elemzés, változat született. Ezek közt megtalálható a tényszerű szakmaitól egészen a valóságtól nagyon távol álló, szinte sci-fiszerű változatig minden. A dezinformációkat több esetben az okozta, hogy éppen merről milyen szél fújt.

Az eseményekben aktívan részt vevő személyek és katonai alakulatok közül az évtizedek során néhányat meg sem említettek, míg egyes, esetlegesen "jelentéktelenebb" résztvevőket a csillagos égig emelték úgy rangban, mint beosztásban. Jelen összefoglalóban légvédelmi rakétás szemmel az 1960. május 1-jén Szverdlovszk légterét védő légvédelmi rakétaosztályok tevékenységére összpontosítunk.

Talán meglepő lesz a következő kijelentés, de az események utólagos, korabeli politikától mentes elemzései, a közvetlen résztvevők napjainkban és a közelmúltban nyilvánosságra hozott emlékezései azt igazolják, hogy mindjárt az első célra vezetett rakétával találatot értek el. Ez a rakéta megpecsételte az U-2-es sorsát.

De menjünk csak végig az eseményeken szép sorjában. Az események lezajlásakor a légtérsértő két légvédelmi rakétadandár felelősségi szektorát is átszelte: 37. zrb (harcálláspont Kistim) és 57. zrb (harcálláspont Berjozovszk). A légtérsértő ellen kibontakozó légvédelmi harcban ezen két légvédelmi rakétadandár osztályai vettek részt. Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy minden egyes alakulat, amely részt vett a légi cél felderítésében, követésében, részese volt ennek a légvédelmi harcnak. A légvédelmi fegyvernemnél ugyanis általában a légtérellenőrzést végző rádiótechnikai alakulatok lépnek először "harcérintkezésbe" a légi céllal. Az eseményekről jelenleg rendelkezésre álló forrásokban sajnos ezeket az alakulatokat nem nagyon említik.

A légvédelmi alakulatok jelölésénél az orosz nyelvből átvett szakrövidítéseket alkalmazom (zrd - légvédelmi rakétaosztály, zrb - légvédelmi rakétadandár). A részt vevő légvédelmi rakétaosztályok:

A 19. légvédelmi hadtest (harcálláspont Cseljabinszk) 37. zrb osztályai:• 4/37. zrd - Scselkunszk, parancsnok Ljubin alezredes• 5/37. zrd - Poldnyevaja, parancsnok I. I. Novikov alezredesA 20. légvédelmi hadtest (harcálláspont Szverdlovszk) 57. zrb osztályai:• 1/57. zrd - Monyetnij, parancsnok N. I. Selugyko százados• 2/57. zrd - Koszulino, harci váltás parancsnok M. R. Voronov őrnagy, rávezetőtiszt E. E. Feldbljum• 3/57. zrd - Sirokaja Recska, parancsnok Szmirnov alezredes• 4/57. zrd - Sztarije Reseti, parancsnok A. V. Sugajev őrnagy

Mindkét légvédelmi hadtest (a 19. és 20.) a 4. önálló légvédelmi hadsereg parancsnoksága alá tartozott.

A 35. és 37 zrb. objektumaiba 1959 nyarán telepítették az Sz-75 Deszna légvédelmi rakétatechnikát V-750VN (13D gyártmány és annak modifikációi) rakétával ellátva. A rakétaosztályok P-12-es típusú légtérfelderítő lokátora már abban az időben el volt látva saját-idegen felismerő rendszerrel (NRZ). Az osztályok tehát nem egész egy éve adták a légtérvédelmi készültséget azon a módon, ahogy az megszokott volt egy ilyen típusú kiépített komplex tüzrendszernél.

CÉL A KÖRZETÜNKBEN!

A kibontakozott légvédelmi harc körzetében az aznapi időjárás: gyönyörü napsütés, szinte felhő nélküli égbolt, meleg.

Mielőtt Powers elérte volna a két légvédelmi dandár által oltalmazott légteret, a 37. zrb itt nem említett két osztályának hatékony megsemmisítési zónáját is átszelte. Erről a tényről a napjainkig nyilvánosságra került dokumentumok ugyan írnak, viszont részletesebben nem szólnak arról, hogy ezek az osztályok miért nem tevékenykedtek a légtérsértő ellen.

A légtérsértő ellen kibontakozó harcban összesen négy légvédelmi rakétaosztály nyitott tüzet, mindösszesen nyolc rakéta felhasználásával. Az eseményeket leíró hivatalos változatban is hét rakéta szerepel, ahol az 5/37. zrd rakétaindítását nem számolják, és a 2/57. zrd-t állítják be mint az U-2-est lelövő osztályt. Természetesen az évek során keletkeztek olyan cikkek is, amelyek több mint tíz rakéta felhasználását említik, de az ilyen megalapozatlan találgatások a valóságtól nagyon messze állnak, legtöbbször elferdített forrásokra támaszkodva íródtak.

A 4/37. zrd (parancsnok Ljubin) a készültségből kivonva előírt karbantartási munkákat folytatott az Sz-75-ös légvédelmi rakétakomplexumon, valamint annak irányítórendszerén hibaelhárítás is folyt. Parancsot kaptak a munkák megszakítására és az első fokú készültség elérésére. A légtérsértőt a P-12-es típusú felderítő lokátorral követték, majd amikor a cél áthúzott az osztálytól nyugatra és észak felé tartott, szemmel is láthatóvá vált a szinte kristálytiszta égbolton. Számukra tisztán látható volt az 5/37. zrd légtérsértőre történő tüznyitása. A 4/37. zrd az Sz-75-ös irányítórendszerén folyó hibaelhárítás miatt nem nyitott tüzet, rakétafelhasználása nem volt.

Az 5/37. zrd (parancsnok Novikov) az első fokú készültséget időben megkapta, azt az előírt normaidőre elérte, a harci váltás kész volt a légvédelmi harc lefolytatására. A célt az Sz-75 Deszna komplexum irányítórendszerével felderítette, azt követte a tüzparancsra várva. A tüzparancsot a dandár kistimi parancsnokságának harcálláspontjáról késve kapták, már abban a pillanatban, amikor a cél az osztálytól keletre "paraméterrel" áthúzott a megsemmisítési zónában és távolodni kezdett. A felsőbb szintü parancsnokságokon közben lázasan zajlottak az események. Leszállították a kolcovói légtérben kiképzést végző repülőgépeket azon a MiG-19-es géppáron kívül, amelyik az események alatt nyugatról visszatérőben volt a reptér felé (pilóták Borisz Ajvazjan százados és Szergej Szafronov főhadnagy). A MiG-19-es géppárt egészen az U-2-es lelövéséig meg sem próbálták a légtérsértőre vezetni, hanem egy Szu-9-essel (pilóta I. A. Mentjukov százados) próbálkoztak (a Szu-9-es feltételezett útvonalát a 28. oldalon lévő térképen a piros szaggatott vonal jelöli). A légvédelmi rakétaosztályokhoz az általános légi helyzetről olyan információ jutott, miszerint felelősségi zónájukban "saját nincs!" Tehát a MiG-19-es géppárról, ugyanúgy, mint a Szu-9-esről, az osztályok nem tudtak.

Az 5/37. zrd volt a történelem első légvédelmi rakétaosztálya, amelyik éles körülmények közt a Szovjetunió légterében légtérsértőre rakétát indított.

A kiadott indítási parancs után az osztály 8.46-kor egy rakétát indított és vezetett a távolodó célra "utánlövéssel" (oldalszög 40-50°, távolság kb. 28-30 km, magasság 20-21 km), annak ellenére, hogy a technikára vonatkozó lőszabályzat három rakétát ír elő alap tüzelési módként. Ennek oka a következő volt: Miután a parancsnokság (37. zrb) harcálláspontjáról megkapták az első rakéta indítására a parancsot, a rávezetőtiszt hibájából nem indult (a rávezetőtiszt a nem szándékos rakétaindítást gátoló kapcsolósort nem állította a megfelelő állásba, ezáltal az éles rakéta indítása tiltott volt).

Miután a rávezetőtiszt korrigálta a hibáját, a 2. rakétacsatornában megfelelően indult a rakéta, majd a 3. rakétacsatornában ismét nem indult el rakéta! Az utólagos ellenőrzések kiderítették, hogy a harmadik indításánál magával a rakétával volt a probléma annak ellenére, hogy az indítás előtti előkészületeknél a rakéta áramkörei nem jeleztek hibát, és a felelősséget a rakétát felkészítő technikai osztályra hárították.

Az elindított egy rakéta eközben a cél felé tartott. Az irányítórendszer A kabinjából, ahol a rakétával "kommunikáló" rádió-parancsközlő berendezés elemei is helyet kaptak, N. Kramorenko ügyeletes jelezte, hogy az indítás utáni 53. másodpercében a rakéta áramkörein a rádiógyújtót élesítő K3 parancs megfelelően átment. Ez azt jelentette, hogy a rakéta harci részének megsemmisítési területébe került a cél, és a harci rész megfelelően felrobbant. Az 5/37. zrd 8.46-kor tüzet nyitott, rakétafelhasználása egy darab.

Utólag az osztálytól 3-4 km-re északkeletre a földön megtalált rakéta indítófokozat (PRD) közelsége az osztályhoz arról árulkodik, hogy a rakétaindításnál az indítóállvány helyszöge nagy volt.Az indítást a kabinokon kívülről figyelők tisztán látták a parányi narancssárga villanást a cél mögött. A szomszédos 4/37. zrd szintén jól látta az indítást és a rakéta célra tartását, majd a nagy magasságban a parányi narancssárga robbanást.

A CÉLPONT ZUHAN!

A komplexum irányítórendszerének indikátorai mögött ülők azonnal észlelték a cél mozgásparamétereinek változását. A törzs hátsó részén jelentősen megrongált cél veszíteni kezdett a magasságából, az irányszöge változott. Az eseményt figyelők jól látták, amint a cél körül vastag fehér felhő keletkezik, amit húzni kezd maga után. Ez nyilván a nagy magasságban kifolyó és azonnal megfagyó üzemanyagot jelentette. Novikov parancsnok a felsőbb szintre jelentette, hogy minden előjel szerint egy rakéta felhasználásával találatot értek el.

A többi légvédelmi rakétaosztály ekkor lépett be az események sorába, valamint ekkor próbálkoztak a Szu-9-es rávezetésével is. Annak ténye, hogy a légtérsértő végleges sérülést kapott, a lokátorok képernyőin még az elkövetkező percekben nem volt egyértelmü. Azokban az időkben az információk továbbítása, feldolgozása és azok alapján a több magasabb szintü vezetési pontokon a megfelelő döntéshozatal még több percet vett igénybe. Ezért próbálkoztak a már levegőben lévő Szu-9-essel. A különböző orosz forrásokban érdekes olvasni a Szu-9-es pilóta visszaemlékezéseit, ahogy a vadászirányítási pontról a repülőgép technikai paramétereivel ellentmondó parancsokat kapva vezették a légtérsértőre.

A poldnyevajai légvédelmi rakétaosztálynál május 2-án és 3-án megjelenő több ellenőrző bizottság is nem hivatalosan kijelentette, hogy az U-2-es légtérsértő lelövése az ő érdemük. A későbbiekben kiadott változatok viszont Novikov osztályát meg sem említik, tüznyitásáról még csak szó sem esik, annak ellenére, hogy a későbbi kihallgatások során maga Powers is elmondta, a találat Szverdlovszk várostól dél, délkeletre 25-30 mérföldre (40-48 km) érte.

Amikor az 5/37. zrd találatot ért el, a 2/57. zrd (Koszulino, harciváltás-parancsnok Voronov, az osztályparancsnok Ivan Sisov aznap a tisztikar több tagjával együtt parancsnoki képzésen vett részt) is megkezdte a tevékenységét. A tüzparancs kiadása után ennél az osztálynál is csak egy rakéta hagyta el az indítóállványt. A következő hetekben az osztálynál kézből kézbe kilincset adogató ellenőrző bizottságok technikai problémákat találtak az indítóállványokat a rajta elhelyezett rakétákkal összekapcsoló csatlakozókban.

Azt, hogy ki is ért le elsőként találatot, a 2/57. zrb harci váltásának jelentése tisztázza. Ők ugyanis azt jelentették, hogy amikor a rakétájuk elérte volna a céljelet, a céljel körül passzív zavarfelhő keletkezett, amit ők akkor a cél bizonyos szintü ellentevékenységeként feltételeztek. Természetesen az ilyesfajta ellentevékenységről az U-2-es oldaláról szó sem volt. Az irányítórendszer indikátorain a passzív zavarásnak titulált jelenséget az 5/37. zrd találatának eredményeként jelentősen sérült repülőgép darabokra hullása és ezáltal a lokátor számára a megnövekedett effektív visszaverődő felület okozta. Ez a döntő mozzanat is azt támasztja alá, hogy a légtérsértőre elsőként rakétát indító 5/37. zrd találatot ért el. Voronov harci váltásának tevékenységével kapcsolatban merül fel a legtöbb kérdés, ugyanis a lövészet utáni jelentésük 30 percet késett. Lehetségesnek tartják azt is, hogy a Szu-9-esre tevékenykedtek, és ez magyarázza a jelentés késedelmét. A 2/57. zrd tehát 8.52-kor nyitott tüzet, rakétafelhasználása egy darab.Amikor az 5/37. zrd találatot ért el, és a darabokra hulló cél veszíteni kezdte a magasságot, 8.53-kor az 1/57. zrd (N. I. Selugyko) is tüzparancsot kapott. A három rakéta gyakorlatilag a széthulló-zuhanó cél felé tartott. A parancsnokságra az általuk leadott jelentésben is szerepel a "passzív zavar" jelenség. A 3/57. zrd tüzet nyitott, rakétafelhasználása három darab. Az 1/57. és a 2/57. zrd összesen négy rakétájából kettő nem érte el a cél törmelékeit, ezek megfelelően önmegsemmisítési pályára álltak, két rakéta viszont a lehulló törmelékek közelében robbant. Csodával határos módon Powers túlélte a tüzes repeszek tízezrét.

A szerencsétlenül járt 4/57. zrd (Sztarije Reseti, A. V. Sugajev) szintén ezekben a pillanatokban jelentette a parancsnokságra, hogy légi célt, géppárt derítettek fel a felelősségi szektorukban (magasság 11 km). A parancsnokság harcálláspontján I. Pevnij ezredes azonnal jelezte a döntést hozó Szolodovikov tábornok felé, hogy: "saját!" A tábornok viszont ezt figyelmen kívül hagyva a rakétaosztálynak tüzparancsot adott. Sugajev tehát saját hibáján kívül a pillanatnyi légi helyzet felett elveszett uralom miatt nyitott tüzet a géppárra. A MiG-19-es géppárnak nem sok köze volt az eseményekhez, ugyanis több mint 50 kilométerre nyugatra repültek, amikor a 3/57. zrd tüz alá vette őket. Ajvazjan elmondása szerint a kolcovói repülőtér felé tartó MiG-19-es géppárjuk még megkapta az információt, miszerint a légvédelmi rakétások harci tevékenységet folytatnak ellenük, valamint az utolsó pillanatokban a közeledő rakétákat is látták. Ajvazjan leborított, de Szafronovnak már nem maradt ideje kitérő manőverre, és a több ezer repesz elborította a gépét, amely darabokra szakadt. Szafronov MiG-19-esének katapultrendszere a találat után müködésbe lépett - azt már nem tudni, hogy a pilóta léptette-e müködésbe -, és a halálos sérülést kapott pilóta ejtőernyőn ért földet. A gép roncsainak nagy része Gyegtjarszk település kertes részére hullott. A légvédelmi rakétaosztály harci váltásának állítása szerint a géppár saját-idegen rendszere nem válaszolt. Ennek kivizsgálásának eredményei nagy valószínüséggel még hosszú ideig titkosítva lesznek. A 3/57. zrd tüzet nyitott, rakétafelhasználása három darab.

A Sirokaja Recska-i 3/57. zrd (parancsnok Szmirnov alezredes) bármiféle tevékenységéről a napjainkban beszerezhető dokumentumok még csak említést sem tesznek. Annyi bizonyos, hogy rakétát nem indítottak, viszont a MiG-19-es géppár bőven az ő megsemmisítési zónájában repült, szinte optimális célként. Az 3/57. zrd tehát nem folytatott harci tevékenységet, rakétafelhasználása nem volt.

Az U-2-es roncsai egy több kilométeres területen szóródtak szét. Az U-2-es repülőgép összegyüjtött roncsait, valamint a szerencsétlenül járt MiG-19-es maradványait először a koszulinói 2/57. zrd objektumába szállították. Az U-2-es roncsait az alábbi területekről gyüjtötték be:• a motor egy része, valamint a törzs hátsó része a vezérsíkok nélkül 1 kilométeres körzetben délnyugatra a koszulinói tüzelőállásától• a bal vezérsíkot 5 kilométerre a törzstől• a jobb vezérsík letört darabjai 10 kilométerre délkeletre a törzstől• a motor egyes darabjai 4 kilométerre északnyugatra a törzstől• a repülőgép farokrésze, a motor darabjaival 12 kilométerre délre a lehullott törzstől• Powers ejtőernyőn a 2/57. zrd tüzelőállásának közelében, Povarnja település mellett nyugatra ért földet.

DICSŐSÉG VAGY HADBÍRÓSÁG?

Az eseménysorozat akkor tisztulna ki még jobban, ha nyilvánosságra kerülnének olyan dokumentumok, amelyek a célt követő több rádiótechnikai alakulat, harcálláspont, vadászrávezetési pont, légvédelmi rakétaosztály tevékenységének pontos időpontjait tartalmazzák. Ezek minden bizonnyal pontosan dokumentáltak, ahogy az mindig elvárható volt a légvédelmi rakétás fegyvernem különböző tevékenységei során. Ezek a dokumentumok jelenleg még titkosítottak, és ezt belátható időn belül nem oldják fel.

Kissé érthetetlen, hogy miért szorították a háttérbe az először tüzet nyitó poldnyevajai 5/37. zrd elsőkénti tüznyitását szinte teljesen elhallgatva (az osztályt 1968-ban megszüntették). Többen is úgy látják, hogy az egész osztály az ügyből hasznot kovácsolni kívánó személyek áldozatául esett. Nem tagadható, hogy a fegyvernem harcrendbe állításának kezdetén, a korabeli politikai légkörben, ahol még a különböző vezetési szinteken a politikai tiszt élet-halál ura volt, az eseményekbe biztosan beleszövődött a politika, a fejetlenség. Néhány elemzésben úgy vélik, hogy az 5/37. zrd lövészetét azért szorították a háttérbe, mert a saját gépet lelövő 57. zrb magasabb szinten lévő felelős parancsnokait ebben az esetben hadbíróság várta volna, ezért "nekik kellett adni" a légtérsértő leszedését. Tény az, hogy az osztályoknál a harci váltásban lévők a készültségi rendszerből eredő feladatokat megfelelően hajtották végre!

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 09., 14:46

A Boeing tárgyalásokat, az Antonov gépet ajánl Trumpnak!

Nincs elszabadult költségvetés, ha nincs még költségvetés. Mennyibe kerül egy 747-es? És ki tudja, mit adnának az ukránok?!
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin