2016. 12. 10. szombat
Judit
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Cápák, hiénák, griffmadarak Dél-Afrikában

JETfly  |  2008-02-23 09:36:12

Magyarország és Csehország mellett az idén Dél-Afrika is beáll a Gripen harci gépet használó nemzetek közé. Ám a dél-afrikai Gripen-pilótáknak nemcsak arra kell felkészülniük, hogy miként irányítsák a világ egyik legmodernebb harci gépét a levegőben, hanem arra is, hogy miként éljék túl, ha a cápáktól hemzsegő óceánba esnének, vagy ha a szavannában kellene egy éjszakát eltölteniük oroszlánok és hiénák társaságában.

Szerkesztőségünk abban a megtiszteltetésben részesült a közelmúltban, hogy részt vehetett azon a dél-afrikai szakmai túrán, amely során a Gripen International munkatársai mutatták be, hogy Afrika legdélibb államának a légiereje miként készül fel a Gripen harci repülőgépek fogadására. Ennek keretében látogattunk el a Fokvárostól mintegy 150 kilométerre keletre fekvő Overberg légi támaszpontra, amely a Dél-afrikai Légierő (SAAF) tesztbázisa, s ahol már 2006 augusztusa óta folytak a tesztek a Dél-afrikai Légierő számára készült SA01-es számú Gripen D repülőgéppel.

Vendéglátónk Johan Rydin, a GFTC, azaz a Gripen Flight Test Center igazgatója, illetve Magnus Lewis-Olsson svéd és Johannes Joubert dél-afrikai tesztpilóták voltak, akik részletesen beszámoltak a dél-afrikai Gripen-program tapasztalatairól, sajátosságairól.

Dél-Afrika 1999-ben egy nagyszabású fegyvermodernizációs program keretében döntött 26 darab Gripen beszerzése mellett, s a svéd gépeken kívül akkor 24 Hawk típusú sugárhajtású iskolagép vásárlásáról is döntöttek. A Hawkok leszállítása 2006-ban kezdődött meg, s ez a folyamat mára már a végéhez közeledik. Mindössze négy gép hiányzik a teljes rendelésállományból, de ezek átadására is sor kerül a közeljövőben. A Hawk iskolagépek és a Gripenek is a Makhado légi bázison állomásoznak, itt folyik majd a jövő dél-afrikai harci pilótáinak a kiképzése. Márciusban pedig hivatalosan is átveheti a Dél-afrikai Légierő az első, az SA01-es oldalszámú Gripen D harci gépet, miután tavaly év végén befejeződött az a közel másfél éves berepülési program, amely révén a Gripent alkalmassá tették a Dél-afrikai Légierő elvárásainak megfelelő feladatok teljesítésére.

A Hawkok és a Gripenek érkezése nemcsak típusváltást, hanem technológiai váltást is jelent Dél-Afrikában, mivel az SAAF jelenleg csak a hetvenes–nyolcvanas évek színvonalát képviselő harci eszközökkel rendelkezik. Vagyis 251 darab Impala sugárhajtású trénere, 119 darab Mirage F1-ese, illetve saját fejlesztésü Cheetah C és D harci gépe van, s ezeket a típusokat az idén ki is vonják a handrendből. A Mirage-ok egy részét eladják külföldre, míg a Cheetah legkésőbbi C és D változatának a repülőképes példányait lekonzerválják.

Így a Dél-afrikai Légierőben immár minden szempár a Hawkokra és a Gripenekre figyel. A 26 darab Gripenből kilenc lesz kétüléses D változat és 17 együléses C variáns. A dél-afrikai Gripenbe nagyon sok helyi fejlesztésü müszer, berendezés és fegyverzet került, többek között éppen ezért volt szükség a közös svéd–dél-afrikai berepülési programra.

Az SA01-es oldalszámú első dél-afrikai Gripen 2005 októberében készült el, és egy hónappal később, november 11-én repült először Linköpingben.

Mint azt Magnus Lewis-Olsson tesztpilóta elmondta, először azt tervezték, hogy saját szárnyán hozzák le a gépet Dél-Afrikába, de az előkészítés során hamar kiderült, hogy túl sok az ismeretlen tényező az egyenletben, így túl nagy kockázattal járna egy olyan repülés, amelynek során több mint 10 ezer kilométert kellene egy olyan repülőgéppel teljesíteni, amellyel kapcsolatban egyáltalán nincsenek repülési tapasztalatok. A dél-afrikai változat ugyanis az említett okok miatt jó néhány tekintetben eltért a svéd, a cseh, illetve a magyar variánstól. Ráadásul olyan környezetben kellett volna a repülést végrehajtani, amely nem tette volna lehetővé, hogy bármilyen hiba esetén valóban megfelelő döntést hozhassanak a pilóták, mivel teljesen ismeretlen terület felett kellett volna repülniük, ami jelentős mértékben korlátozta a lehetőségeiket és a cselekvőképességüket. Így végül az a döntés született, hogy a gépet hajóval vitték Dél-Afrikába, s azután Fokvárosból repült át az SA01-es a déli fok túloldalán lévő Overberg tesztbázisra.

Johan Rydin, a GFTC vezetője elmondta, hogy eredetileg 100–150 felszállást terveztek a közel másfél éves időszakra, de végül összesen 199-szer emelkedett az SA01-es a levegőbe. Ez idő alatt 178 órát töltött a levegőben, illetve azt megelőzően még 22 órát repült Svédországban. A másfél év során mindössze három olyan alkalom volt, amikor valamilyen probléma miatt meg kellett szakítani a berepülési programot. Ezek közül egy volt időjárás miatti csúszás és mindössze egy müszaki jellegü.

Azt is megtudtuk, hogy a dél-afrikai GFTC teljes mértékben alkalmas volt a berepülési feladatok maradéktalan ellátására, sőt még az átköltözéssel együtt is olcsóbb volt a tesztelés ott, mint Svédországban. Többek között azért is, mert Dél-Afrikában az időjárás állandóan megfelelő volt a repülésekhez, nem úgy, mint Svédországban, ahol a téli időszakban akár heteket is állhat egy-egy berepülési fázis, ha nem megfelelőek a meteorológiai körülmények. Éppen ezért a jövőben sem kizárt, hogy a Gripen International, illetve a Saab más tesztfeladatokat is Overbergben hajt majd végre a saját svédországi bázisa helyett. Igaz, most, a Gripen berepülési programja végeztével a svéd szakemberek átadják beosztásukat dél-afrikai kollégáiknak, de ettől függetlenül mint ügyfél a Gripen International és a Saab is visszatérhet a jövőben Overbergre.

A dél-afrikai Gripen D berepülési programjának a részleteiről Magnus Lewis-Olsson és Johannes Joubert számolt be nekünk. Megtudtuk, hogy a 2801-es, illetve más kód szerint az SA01-es számú Gripen D egy teljes harci értékü kétüléses változat, amelybe különböző müszereket, berendezéseket integráltak a teszteléshez. Bár erre külsőleg semmilyen jel nem utalt a gépen.Az SAAF számára átadandó gép eredetileg a T19.1B szoftverrel érkezett Overbergre, majd a berepülések végére a T19.1F programváltozatig jutott el. Ezt követően módosították a szoftvert az E19.1A exportprogramra. Az egyes upgrade-eket biztonságos datalinken kapták meg Svédországból.

Az első programváltozat, a T19.1B amolyan basicnek számított, mivel ezzel a gép repülési tulajdonságait, a müszereket, a radar müködését, a fegyverzetet és más alapvető dolgokat vizsgáltak, többek között például azt, hogy a gépről érkező telemetriai adatok miként jutnak el az Overberg bázison lévő földi irányítóterembe. Egy-egy berepülés során ugyanis komoly földi stáb figyelte a gép és személyzete minden mozzanatát. A két pilóta „hot” mikrofonnal volt összekötve, ami azt jelenti, hogy a mikrofon folyamatosan bekapcsolt állapotban van, vagyis a különböző feladatok végrehajtása közben nem kellett arra is figyelniük a hajózóknak, hogy a ki-be kapcsolással bajlódjanak. Magnus azt is elmondta, hogy tesztpilótaként nagyon fontos, hogy a feladatok során folyamatosan beszéljenek, folyamatosan tájékoztassák a földi szakembereket a tapasztalataikról. Így ugyanis könnyebb a repülés után a jelentéseket összeállítani, hiszen a levegőben nincs idő arra, hogy jegyzeteljenek, vagy egy-egy összetettebb felszállás során visszaemlékezzenek arra, hogy mikor mi is történt pontosan. Vagyis egy jó tesztpilótának jó beszélőkével is kell rendelkeznie, hogy olyan információkkal segítse a lentiek munkáját, amelyek hasznosak lesznek utólag az értékelésnél. Ettől függetlenül a telemetria is folyamatosan rögzítette a gép repülésének minden paraméterét, ami még további hasznos információt jelentett a kiértékelés során. A földi irányító központ hívójele egyébként Houston volt, valószínüleg a NASA után szabadon…

A berepülés következő fázisában a T19.1C upgrade következett, amely program esetében már számos olyan dolgot is ellenőrizni kellett, amely kimondottan a dél-afrikai Gripen-változat számára készült. Ilyen volt többek között a Gripen D VOR/ILS/TACAN rádiónavigációs rendszereknek a tesztelése, mivel Dél-Afrikában a légierő mind a mai napig használja ezeket a rádiónavigációs adókat a tájékozódáshoz. A TACAN/A-A pedig egy olyan rendszer, amely a gépek egymástól való távolságát adja meg a pilóták számára a levegőben. Emellett ebben a tesztsorozatban ellenőrizték a gép topográfiai térképalkotó képességét, amire azért van szükség Dél-Afrikában, mert akár több száz kilométert is repülhetnek úgy a gépek, hogy semmilyen jellegzetes navigációs pont nem esik az útvonalukba. Ezért fejlesztettek ki egy olyan térképészeti rendszert a géphez, amely árnyékolással teszi felismerhetővé a sík felszínt a pilóta számára.

Ebben a fázisban hajtották végre a bombázási feladatokat is a Gripen D-vel, méghozzá hagyományos Mk.82-es és Mk.81-es gravitációs bombákkal. Az Overberg tesztbázis egyik sajátossága többek között éppen az, hogy nagy méretének köszönhetően szinte minden repülési feladat végrehajtható helyben. Így a bombavetés is. Vagyis azt követően, hogy a gép felemelkedett a magasba, már fordulhatott is rá a kifutópálya melletti bombavető részre, ahol teljes biztonságban lehet a bombázás különböző módjait gyakorolni. Ennek köszönhetően egy olyan napon, amikor a bombázást tesztelték, a berepülőpilóták akár négy-öt felszállást is végre tudtak hajtani különösebb megerőltetés nélkül. Ugyanezt a feladatot Svédországban csak napi egy felszállással tudják megoldani, annyira eltérőek a körülmények. A hangárban fellógatott bombabiztosító szögek számát látva könnyen ki tudtuk találni, hogy a berepülési program során hányszor volt a bombavetés Magnus és Johannes feladata. Mondhatni, hogy igen intenzív részét képezte a berepülésnek a bombázási gyakorlat.

A dél-afrikai Gripenek is Litening Pod lézeres célfelderítő és célmegjelölő konténerrel lesznek felszerelve a precíziós fegyverek indításához. Továbbá az SAAF pilótáit ellátják Cobra sisakcélzóval is, ami lehetővé teszi a számukra, hogy a tekintetükkel jelöljék ki a légi célokat az indítandó légiharc-rakéták, többek között az Iris-T számára.

A tesztsorozat folytatásaként a különböző upgrade-ek során újabb és újabb feladatokra vált alkalmassá az SA01-es Gripen. Ebben a változatban van például egy úgynevezett Xmon-rendszer (cross monitoring), ami nem más, mint az, hogy a pilóta előtt lévő navigációs és repülési displayeken megjelenő adatokat időről időre keresztben ellenőrzi a rendszer, azt tesztelve, hogy az egyes displayeken használt adatok valóban megfelelnek-e a valóságnak. Ennek a tesztelése okozta a legtöbb nehézséget a kezdetek idején, de Magnus elmondta, hogy miután beállt a rendszer, már teljesen tökéletesen el tudta látni a feladatát.

A dél-afrikai Gripenekben egyébként három rádió van, ami sokkal intenzívebb rádiózási és rádiónavigációs lehetőséget biztosít a pilótáknak. Sőt még időjárásradart is installáltak a gépbe, mivel az afrikai országban komoly problémát okoznak a nyári időszakban a gyorsan kialakuló zivatarok, a nagy kiterjedésü cumulonimbusok. Ezért, hasonlóan a polgári repülőgépekhez, az ottani Gripenek is kapnak olyan radart, amely jelzi a veszélyes zivatargócokat a pilóták számára, hogy ki tudják kerülni azokat. Dél-Afrikában nem ritkák a 12-13 ezer méter magas zivatarfelhők sem.

Ugyanakkor régebben komoly fejtörést okozott a dél-afrikai pilóták számára a Mirage- és a Cheetah-érában a gyors üzemanyagfogyás állandó problémája. Egy olyan nagy kiterjedésü országban, mint Dél-Afrika, hatalmas távolságokat lehet megtenni, de mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy az üzemanyag ne csak a célrepülőtérig legyen elegendő, hanem egy kitérő bázisra is, ha valamilyen nem várt zavaró körülmény miatt az eredeti útvonalterv megváltozna. Éppen ezért a Gripenbe is beépítettek egy olyan üzemanyag-számító programot, amely folyamatosan tájékoztatást ad a pilótának arra vonatkozóan, hogy a közeli repterek eléréséhez mennyi üzemanyagra van szüksége, illetve hogy a rendelkezésre álló készlet elegendő-e arra, hogy az eredeti tervtől eltérően bármelyik alternatív bázist elérje.

A dél-afrikai Gripen rendszerbe állításának egyik kulcskövetelménye volt, hogy erős oldalszélben is biztonságosan lehessen landolni a géppel. Emiatt megváltoztatták a gép oldalszélvektorra vonatkozó leszállási karakterisztikáját, és 25 csomónál nagyobb oldalszeles leszállásokat is gyakoroltak a géppel.

Majd miután lerepülték a teljes tervezett tesztprogramot, feltelepítették az SA01-re – mint a légierő első gépére – a végleges exportváltozathoz tartozó E19.1A szoftvert. Ezzel újabb tíz berepülést hajtottak végre, amelyek során ellenőrizték a gép teljes körü repülési tulajdonságait, teljes spektrumot lefedő bevethetőségi karakterisztikáit, agresszíven tesztelték a manőverezőképességét, hosszú távú útvonalrepüléseket hajtottak végre, légi őrjáratokat, közeli és látótávolságon túli légi harcot gyakoroltak, bombáztak és felderítő repüléseket végeztek. Azaz minden olyan módban ellenőrizték a legújabb Gripent, amelyre a Dél-afrikai Légierőnek szüksége lesz a jövőben azon sajátosságok figyelembevételével, amelyek miatt az egész berepülési program létrejött.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ezzel az új géptípus tesztelése befejeződött az SAAF számára, hiszen a márciusi átadási ünnepséget követően az SA01-es visszakerül Overbergbe, ahol immár a dél-afrikaiak folytatják tovább a berepüléseket. Hátravannak még ugyanis a rakétaindítási feladatok, a légi utántöltés gyakorlása, illetve a precíziós fegyverek indításának a tesztelése. De ezek már mind olyan jövőbeni feladatok, amelyek nem szerepeltek a GFTC másfél éves programjában.

A közeljövőben egyébként hat SAAF-pilóta kezdi meg a típusátképzést a Gripenre, mind olyan hajózók, akik eddig Cheetah C-vel repültek, s akik nemcsak a típusjogosítást kapják meg a Gripenre, hanem az oktatói minősítést is. Dél-Afrika egyébként összesen hat Gripen D-t vehet át még az idén, ugyanis a légierő azt kérte, hogy először a kilenc darab D változatot szállítsa le a svéd gyártó. A dél-afrikai pilóták munkáját egy éven át még két svéd oktató is segíti majd a Makhado légi bázison.

A Cheetah C és D harci gépeket a tervek szerint az idén végleg leállítják, s az első két Gripen-század 2009-ben áll majd hadrendbe Dél-Afrikában.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 09., 14:46

A Boeing tárgyalásokat, az Antonov gépet ajánl Trumpnak!

Nincs elszabadult költségvetés, ha nincs még költségvetés. Mennyibe kerül egy 747-es? És ki tudja, mit adnának az ukránok?!
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin