2017. 02. 19.
: 308 Ft   : 289 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A világ tíz legjobb bombázója

JETfly  |  2007-05-21 09:13:00

Laptársunk (www.artofwar.hu) oldalain már foglalkoztunk a Military Channel tévécsatorna által végrehajtott, fegyverek, haditechnikai eszközök értékelésével. Most ezt a megkezdett sorozatot folytatjuk a bombázó repülőgépekkel. Addig, amíg a kézifegyverek és a harckocsik között orosz típus győzött, a bombázó repülőgépek elitjébe – a Military Channel értékelése szerint – éppen csak befért egy keleti típus. Annyit elöljáróban elárulhatunk, hogy az amerikai gépek vitték el a pálmát, azok közül is a Boeing cég által gyártott típusok, hiszen az első tíz közé négy olyan gép került, amelyeket a cég épített.

Lássuk a helyezetteket fordított sorrendben.

Tizedik helyezett a Boeing cég B-17 Flying Fortess típusú bombázó repülőgépe lett. A B-17-es bombázót 1934-ben fejlesztette ki a Boeing cég az Amerikai Légierő számára. Az első repülési próbák 1935-ben, a gyártása a következő évben kezdődött meg. A repülőgépből több mint 12 000 darabot készítettek. A bombázó beceneve Repülő erőd volt, mert 13 db 12,7 mm-es Browning géppuska alkotta a védelmi fegyverzetét, amelynek össztüzén keresztül az ellenséges vadászok alig tudtak átjutni. A II. világháborúban minden fronton alkalmazták.

A leghíresebb B-17-es a Memphis Belle volt.

A háború után voltak olyan példányok, melyeket kereskedelmi célokra átalakítottak.

A kilencedik helyezett egy angol bombázó,a Handley Page 0/100.

A repülőgép-technológia az I. világháború kezdetén csak 10 éves volt, de néhány év alatt rendkívüli ütemben fejlődött. Nagy-Britannia első nehézbombázója, a Handley Page 0/100 1916-ban állt szolgálatba. A repülőgép fő feladata azoknak a német támaszpontoknak a támadása volt, ahonnan Zeppelinek angol területek ellen indultak, és súlyos károkat okoztak többek között Londonban.

A repülőgépet két Rolls-Royce motor hajtotta, amire szükség is volt, hogy a 30 méter fesztávolságú repülőgépet, több mint 900 kilogrammnyi bombaterhével a levegőbe emelje, és eljuttassa az ellenséges területek fölé.

A háború után a Handleyt átalakították, és az európai légitársaságok alaptípusa lett.

A nyolcadik helyezett egy II. világháborús német bombázó, a Junkers Ju-88.

A második világháború egyik legsikerültebb repülőgéptípusa volt. Tervei 1935-ben készültek el, prototípusa 1936 végén emelkedett a levegőbe. Kedvező üzemanyag-felhasználási mutatójának köszönhetően viszonylag nagy bombaterhet volt képes célba juttatni. A kezdeti konstrukció viszont eléggé védtelen volt a vadászok ellen, a későbbiekben ezért a bombakapacitás megnövelése mellett elsősorban a fegyverzet megerősítésére helyezték a hangsúlyt. Ennek ellenére sebessége nem csökkent túlságosan, felvette a versenyt a vadászrepülőgépekkel is. Manőverezőképessége szintén nagyszerü volt. A kiváló konstrukció lehetővé tette széles körü alkalmazását. Alapvetően ugyan bombázói feladatokra készült, de híres az éjszakai vadász típusváltozata is. Ezen túl zuhanóbombázó, aknatelepítő, torpedóvető, csatarepülő és fotó-felderítő verzióit használták nagyobb számban. Az évek során több mint 15 000 darabot gyártottak a típusból.

A hetedik helyezett egy igazi keleti nagyvad, egy „Medve", a Tu-95 típusú orosz, nagy hatótávolságú bombázó repülőgép.

A Tu-95 típusnak egyedülálló a négy, hatalmas, egymással szemben forgó légcsavarokat meghajtó gázturbina, valamint a nyilazott szárny kombinációja. A repülőgépet eredetileg bombázónak tervezték, a későbbiek során azonban kiderült, hogy a típust kiválóan lehet alkalmazni tengerészeti felderítő feladatokra is. A „Big Bulge” radarnak köszönhetően a nagyobb hajókat akár 250 km-es távolságból is képes felderíteni és az adatokat rögzíteni. Korábban a tengeri NATO-hadgyakorlatok állandó hívatlan vendégei voltak a Tu-95-ösök.

A hatodik helyezett egy újabb Boeing-gép, a B-47 Startojet.

Az Egyesült Államok első sugárhajtómüves bombázója 1947-ben emelkedett első alkalommal a levegőbe. A repülőgépet termonukleáris bombák célba juttatására tervezték, és megjelenésekor forradalmi konstrukció volt. Több korszakalkotó újítása volt, mint pl. a 35 fokban nyilazott szárnyai, valamint a lógó gondolákban elhelyezett hajtómüvei. A lassan gyorsuló hat darab sugárhajtómüvet felszálláskor startrakétákkal is kiegészítették. A repülőgép védelmi fegyverzete mindössze két darab 20 mm-es farokgéppuskából állt. A típus sikerét mutatja, hogy az idők folyamán több mint 2000 darabot építettek.

Az ötödik helyezett egy brit, II. világháborús típus, az Avro Lancaster lett.

A gép prototípusa 1941-ben készült el, és rövid idő alatt olyan tulajdonságokat mutatott, hogy még abban az évben megindulhatott a sorozatgyártás. Az Avro Lancaster a sikertelen kétmotoros Manchester négymotoros változataként jött létre. A Lancesterek több mint 156 000 bevetést hajtottak végre a világháború alatt. A típus egyik legismertebb bevetése a 617-es „Gátrobbantó” bombázószázadnak a Ruhr gátjai ellen végrehajtott 1943. május 16–17-ei bevetése, illetve a Tirpitz csatahajó elsüllyesztése. Sikerét bizonyítja, hogy a ledobott bombaterhekhez viszonyítva a legkisebb veszteségeket szenvedte el. A típusból közel 7400 darabot gyártottak.

Éppen csak leszorult a képzeletbeli dobogóról a negyedik helyezett De Havilland Mosquito.

Anyaga miatt csak „fából készült csodának” nevezték a II. világháború egyik legsokoldalúbb repülőgépét, amely a kor leggyorsabb bombázója volt. Mivel a repülőgépet – főleg anyagtakarékossági okokból – fából építették, a radarok számára szinte felderíthetetlen volt. Sebessége miatt nem volt szüksége védelmi fegyverzetre, amelynek köszönhetően a gép személyzetét is csökkenteni tudták. A bombázóknál szokásos hat fő helyett mindössze két fő volt a gép személyzete. A kétmotoros, két fő személyzettel repülő Mosquito ugyanannyi bombaterhet tudott szállítani, mint a négymotoros B-17 Flying Fortress, és mindezt gyorsabban és kevesebb üzemanyag árán tette meg. A leghíresebb támadások földközeli magasságban végrehajtott precíziós bombázások voltak. A II. világháború végéig a típusnak több mint 40 változata készült el, és repült valamennyi fronton.

A dobogó harmadik fokára a Boeing B-29 Super Fortress szárnyalt. A B-29 prototípusa 1942-ben szállt fel. Három túlnyomásos kabinjával és a védelmet ellátó, négy távirányított toronyban elhelyezett 10-13 géppuskával, illetve a közvetlenül vezérelt farokgéppuskával komoly előrelépést jelentett közvetlen elődjéhez, a B-17-hez képest. Hatótávolsága több mint 5600 km, gyakorlati csúcsmagassága 9700 m, míg maximális bombaterhelése 9000 kg volt. Az Enola Gay névre keresztelt B-29 gép dobta le Hirosimára az atombombát.

Ezüstérmes a Northrop Grumman B-2 Stealth Bomber típusú bombázó.

A Northrop B-2 Spirit (Szellem) szubszonikus (hangsebesség alatti) lopakodó bombázó repülőgép 1989-ben hajtotta végre első felszállását. Formája, szerkezete és borítása egyaránt azt szolgálja, hogy a repülőgép láthatatlan maradjon az ellenséges radarok előtt. Stratégiai bevetések esetén – kétfőnyi személyzettel – a fél földgolyót képes átrepülni. A repülőgép 2,2 milliárd dolláros árával minden idők legdrágább repülőgépe, amelynek köszönhetően mindössze húsz darabot gyártottak a típusból.

Első helyezett és ezzel az aranyérem büszke tulajdonosa a Boeing B-52 Stratofortress nagy hatótávolságú, stratégiai bombázó.

Amikor a „Sztratoszférabeli Erődöt” 1948-ban kifejlesztették, azt várták el tőle, hogy az ötvenes évek végéig szolgálatban álljon. Még ma is szolgál, és legutolsó verziója még a XXI. században is az Amerikai Légierő első vonalbeli bombázója lesz, a tervek szerint 2045-ig szolgálatban marad. Az első Stratofortress 1955-ben állt szolgálatba az Amerikai Hadászati Légiparancsnokság (US Strategic Air Command) állományában. A repülőgép egyaránt képes nukleáris és precíziós bombák, valamint cirkálórakéták célba juttatására. A B-52 típus részt vett a vietnami háborúban, de sikeresen alkalmazták a közelmúltban, Afganisztánban és Irakban is.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
2017-02-09 11:42:55
A Tunéziai Légierő a napokban átvehette az első 6 darab OH-58D Kiowa Warrior típusú forgószárnyasait. A ceremóniára 2017. február 4-én került sor a Gabes légibázison, melyen részt vett az ország miniszterelnöke, Youssef Chahed is.
2017-02-08 11:51:19
Az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) várakozásai szerint 2019 végén a Bell Boeing V-22 Légi Utántöltő Rendszer (VARS) névvel illetett Osprey változat elérheti az ún. bevezető műveleti képességet (IOC), amely a hadrafoghatóság első lépcsőfoka.
2017-02-06 09:54:26
A Nellis légibázis 83-3014 oldalszámú F-15C Eagle vadászrepülőgépe 2017. január 25-én komoly mérföldkőhöz érkezett, ugyanis összesítve ezen a napon érte el a 10 000 repült órát.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 17., 14:04
Hazatértek az Eltökélt Támogatás Művelet (Resolute Support Mission – RSM) hatodik váltásának egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt helikoptervezetői és repülő-műszaki szakemberei.
2017. 02. 16., 09:52
A hidegháború befejezését követően fokozatosan csökkent az USA fegyveres erőinek létszáma Európában, ezzel párhuzamosan számos bázist, repülőteret ürítettek ki.
2017. 02. 15., 15:07
Idén ünnepli az ukrán Antonov repülőgépgyár az első saját tervezésű repülőgépének, az An–2-esnek a megszületését.
2017. 02. 15., 14:52
Jön egy igazi Ju-52-es! Ez a hír terjedt napok óta szájról szájra és portálról portálra a hazai repülésimádók között, és valóban.

  Legfrissebbek most

2017. február 14-18. között rendezik meg Bangalorban az Aero India 2017 légi és űrtechnológiai szakkiállítást. Az eseményen számos nemzetközi cég képviselteti magát újabb üzletek reményében: jelen van például a Saab is dinamikus Gripen programmal.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az indiai HAL (Hindustan Aeronautics Limited) vállalat elsőként az Aero India 2017 szakkiállításon mutatta be, egyelőre még csak makett formájában az új, többcélú közepes kategóriájú IMRH forgószárnyast.