2016. 12. 10. szombat
Judit
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Stratégiai aduász - Tu-160 Blackjack

JETfly  |  2005-10-28 00:00:01

A Tupoljev tervezőiroda utolsó katonai fejlesztése a Tu-160 Fehér Hattyú, NATO kódnevén Blackjack. A kétszeres hangsebesség elérésére képes bombázó napjainkban is az orosz stratégiai csapásmérő erő legnagyobb harcértékű részének tekinthető.

Az Andrej Nyikolajevics Tupoljev vezette tervezőirodát az 1920-as években hozták létre, elsősorban bombázó repülőgépek fejlesztésére. A hidegháború éveiben a Tupoljev OKB által fejlesztett repülőgépek alkották a Szovjet, majd pedig az Orosz Légierő stratégiai bombázóinak gerincét.

A típus fejlesztésének története

Az 1960-as évek derekán felmerült az igény a Szovjet Légierő részéről egy olyan nagy hatótávolságú szuperszonikus hadászati bombázó repülőgépre, amely méltó ellenfele lehet az Egyesült Államokban, az AMSA program keretében fejlesztés alatt álló B-1 bombázónak, és amellyel leválthatják a Tu-95 „Medvéket”. Az új repülőgép kifejlesztésére három tervezőiroda is pályázott, a Szuhoj a T-4-gyel, a Mjasziscsev az M-18-cal, valamint a Tupoljev a Tu-144 utasszállítóra alapozott gépével. Bár a szakértők a Mjasziscsev terveit találták a legjobbnak, végül a jobb politikai kapcsolatokkal és a bombázó repülőgépek gyártása terén nagyobb tapasztalattal rendelkező Tupoljev kapta a megbízást az új repülőgép kifejlesztésére. Az akkor még csak 70-es gyártmányként emlegetett repülőgép fejlesztése során a V. N. Bliznyuk vezette tervező gárda felhasználta a rendelkezésükre bocsátott M-18 terveit is.

A program 1967-ben indult, de 1970-ben újrafogalmazták a repülőgéppel szemben támasztott követelményeket. A repülőgép fejlesztése lassan haladt, különösen azután, hogy 1977-ben az Egyesült államokban Carter elnök leállította a B-1 programot. A szovjetek azonban nem mondtak le az új hadászati bombázóról, és tovább folytatták a fejlesztést. A repülőgépből két prototípust építettek, valamint egy földi teszt példányt. Az első prototípus szüzfelszállására 1981. december 19-én került sor. A berepülési programot hátráltatta, hogy az egyik tesztpéldány katasztrófát szenvedett. Ennek ellenére 1984-ben a Kazanyi repülőgép gyárban megkezdődött a Tu-160 típusnevet kapott repülőgép sorozatgyártása, melynek első nyolc példányát felhasználták a repülési tesztekhez. A típus rendszeresítése 1987-ben kezdődött az ukrajnai Priluki légibázison települt 184. Bombázóezrednél. Az ezred a Szovjetunió 1991-es felbomlásáig 19 darab repülőgépet kapott a típusból, melyek az Ukrán állam tulajdonába kerültek. Ezek után a második Tu-160-as egységet, az Engelszben állomásozó 121. Bombázóezredet 1992-ben szerelték fel a típussal. A sorozatgyártás 1992-es felfüggesztéséig 32, más források szerint 36 példánya készült el a típusnak. Hosszas tárgyalások után 1999. novembere és 2000. februárja között az ukránok nyolc Tu-160-t három Tu-95 Medvével együtt, visszaadtak Oroszországnak, az ukrán államadósság fejében. Az ukrán tulajdonban maradt tizenegy repülőgépből hatot amerikai segítséggel feldaraboltak, egyet a poltavai repülőgép-múzeumba szállítottak, a maradékról pedig tovább tárgyalnak az oroszokkal.A Kazanyi Repülőgépgyár 1998-ban megrendelést kapott az Orosz Államtól két félkész állapotban lévő repülőgép befejezésére, melyekkel a csekély számú üzemképes Tu-160 flottát kívánták kiegészíteni. Az elkészült repülőgépeket 1999-ben, illetve 2001-ben szállították le az Orosz Légierőnek.

Egyes források szerint a típusból mintegy 25 példány szolgál az Orosz Stratégiai Légierőnél, melyből mindössze nyolc-tíz darab üzemképes.

A repülőgép szerkezete, avionikája és fegyverzete

A Tu-160 külsőre nagyfokú hasonlóságot mutat amerikai vetélytársával a Rockwell B-1 Lancerrel, de mérete mintegy 20%-kal nagyobb. A repülőgép sárkányát úgy alakították ki, hogy az ideális legyen a hangsebesség feletti repüléshez. A repülőgép alsószárnyas, változtatható szárnynyilazású. A repülőgép sárkányának tervezésénél szempont volt a radarkeresztmetszet csökkentése is. A kör keresztmetszetü törzs hosszú és karcsú. A törzs és a szárny átmenete egyenletes, a szárnytő egyetlen integrált szerkezetet alkot a törzzsel. Az öt főtartós szárny mozgórésze nagy karcsúságú, belépőélének teljes hosszában négyszekciós orrsegédszárny található, a kilépőélen pedig kétszeres réselésü, hátrasikló fékszárnyat, valamint a külső részén a csürőket helyezték el. A szárny nyilazási szögét a pilóta állíthatja 20, 35 és 65 fokban. Teljesen hátranyilazott szárny esetén a fékszárny belső szekciója a törzzsel párhuzamosan felfelé kitér és egy aerodinamikai kést alkot a szárny felső felületén.

Kiterjesztett szárnyakkal egy Blackjack

A függőleges vezérsík kettős nyilazású, melynek alsó egyharmadánál helyezték el a teljes egészében kitéríthető stabilizátorokat. A Tu-160 kormányvezérlése négyszeres analóg fly-by-wire, mechanikus tartalék rendszerrel. 

A repülőgép futómüve hárompontos orrkerekes kialakítású. A kétkerekes orrfutó behúzása a törzs orr-részében kialakított rekeszbe hátrafelé történik. A főfutó szerkezeti kialakítása hasonló a Tu-154 utasszállítónál alkalmazotthoz. A hárompár főfutó kerék egy zsámolyon található, amely behúzáskor 90 fokban elfordul és behúzott állapotban a futószárral párhuzamosan helyezkedik el a hajtómügondolák és a törzs között a szárnytőben kialakított rekeszben. A repülőgép leszálló berendezései között megtalálható a fékernyő is, amit a stabilizátorok között kialakított gondolában helyeztek el. A Tu-160 erőforrásául szolgáló hajtómü kifejlesztésével a Kuznyecov tervezőirodát bízták meg, amely 1977-re készült el a fejlesztéssel. A repülőgépbe négy darab NK-32 típusú elektronikus vezérlésü, utánégetős, kétarámú gázturbinás sugárhajtómüvet építettek be a szárnytövek alatt kialakított két-két gondolában. Az NK-32 tolóereje teljes utánégetéssel 245kN. A hajtómüvek szívócsatornái szabályozható belépő keresztmetszettel rendelkeznek.

A Tu-160 maximálisan 170 tonnás belső tüzelőanyag készlettel rendelkezik, és emellett lehetőség van a repülőgép légiutántöltésére is.

A repülőgép avionikája a nyolcvanas éveknek megfelelő. A fedélzeti rendszereit nyolc darab számítógép vezérli. A Tu-160 legfontosabb berendezése az Obzor navigációs és fegyverzetvezérlő lokátor. A felszíni célpontok felderítése mellett alkalmas a mellső légtér ellenőrzésére is. A repülőgép orrában az Obzor antennája alatt egy másik lokátor, a Szopka terepkövető rendszer antennáját is elhelyezték. A repülőgép navigációját a K-042K típusú asztro-inerciális navigációs rendszer biztosítja, emellett rádióiránytü és RSZBN rádió-navigációs berendezés is található a fedélzeten. Az Obzor lokátor mellett az OPB-15 típusú optikai bombacélzó berendezés biztosítja a fegyverzet célba juttatását. Ennek optikai egysége az orrfutó rekesz előtt található, mely egy videokamerát is tartalmaz. A repülőgép önvédelmét a Bajkál rendszer biztosítja, amely radar besugárzásjelző rendszerből, valamint aktív és passzív zavaró rendszerből áll.A négyfős személyzet (pilóta, másodpilóta, elektronikai hadviselési tiszt, fegyverzetkezelő-navigátor) két sorban, egymás mellett K-36LM típusú katapultülésekben foglal helyet. A fülkébe az orrfutó gondolában kialakított nyíláson keresztül lehet bejutni. A fülke mögötti részben egy melegítő konyhát és egy WC-t alakítottak ki.

A fülke müszerezettsége hagyományos, sem HUD, sem többfunkciós kijelzők nem találhatók benne, de a müszerek és kezelőszervek elhelyezése a korábbi szovjet típusokkal szemben sokkal ergonomikusabb.

A repülőgép vezérlése a vadászrepülőgépekre jellemző botkormánnyal történik. A repülőgép fegyverzetét a törzsben kialakított két fegyverrekeszben lehet elhelyezni. A Tu-160 alapfegyverzetét a nukleáris robbanófejjel rendelkező Raduga Kh-55SzM típusú robotrepülőgép alkotja. Ezekből kétszer hat darabot hordozhat a két fegyverrekeszbe szerelt egy-egy MKU6-5U típusú forgó indítóra függesztve. A Kh-55SzM irányítására a Tu-160-t felszerelték a Szprut-SzM típusú navigációs-támadó rendszerrel, mely a robotrepülőgép indítása előtt egyezteti a repülőgép és a célpont koordinátáit, valamint áttölti a terep képét a repülőgép rendszereiből a robotrepülőgépbe. A Kh-55SzM mellett lehetőség van továbbá kétszer tizenkét darab Kh-15 típusú rövid hatótávolságú rakéta betöltésére is két MKU6-1U típusú forgódobba. Ezek szerelhetők hagyományos és nukleáris fejjel egyaránt. A Tu-160 rakéták és robotrepülőgépek mellett hagyományos szabadesésü bombákat is hordozhat maximálisan 40000kg tömegben.

Tu-160-as a MAKS 2005 statikus során. A képen jól érzékelhetőek a gép hatalmas méretei.

Az Orosz Légierő a közeljövőben tervezi Tu-160 flottájának a modernizálását, amit két lépcsőben kívánnak megvalósítani. Az első lépcső elsősorban a repülőgép fegyverzetét és fegyverzetvezérlő rendszerét érintené. Ennek során alkalmassá tennék a Tu-160-t a hagyományos töltettel rendelkező Kh-555 és Kh-101 robotrepülőgépek hordozására. A második lépcsőben modernizálnák a fedélzeti lokátort, ami lehetővé tenné a Kh-102 nagy hatótávolságú, valamint a Kh-SzD és a tervezett Kh-41 közepes hatótávolságú rakéták alkalmazására. Emellett modernizálnák a repülőgép navigációs és önvédelmi rendszereit is. A munkákat a Kazanyi Repülőgépgyár végezné, melynek során végrehajtanák a repülőgépek élettartam növelését is. Az így átalakított repülőgépek 2025-ig maradhatnának szolgálatban.

A repülőgép technikai jellemzői

Méret és tömeg adatok:

Szárnyfesztáv teljesen kiterjesztett szárnynál (m):

55,70 Szárnyfesztáv teljesen hátranyilazott szárnynál (m):

35,60

A repülőgép hossza (m):

54,10 A repülőgép magassága (m):

13,10

Szárny felület teljesen kiterjesztett szárnynál (m2):

360,0 Szárny felület teljesen hátranyilazott szárnynál (m2):

400,0

A repülőgép üres szerkezeti tömege (kg):

110.000 Maximális felszálló tömeg (kg):  

275.000

Maximális leszálló tömeg (kg):

155.000 Maximális fegyverzet tömege (kg):

40.000

Maximális belső tüzelőanyag mennyiség (kg):

171.000 Teljesítmény adatok: Maximális vízszintes sebesség 12.200 méteren (Mach):

2,05

Utazósebesség 13.700 méteren (Mach):

0,9 Maximális emelkedőképesség (m/sec):

70

A repülőgép szolgálati csúcsmagassága (m):

15.000 Bevetési hatósugár 1,5M sebesség esetén (km):

2.000

Maximális hatótávolság légiutántöltés nélkül (km):

12.300 Maximálisan megengedett függőleges túlterhelés (g):

+2

Az alábbi részletfotók Moszkvában a Zsukovszkij légitámaszponton készültek a MAKS 2005 szakkiállításon. Fotó: Temesvári Péter - JETfly Internetes Magazin

Galéria: Stratégiai aduász - Tu-160 Blackjack

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 09., 14:46

A Boeing tárgyalásokat, az Antonov gépet ajánl Trumpnak!

Nincs elszabadult költségvetés, ha nincs még költségvetés. Mennyibe kerül egy 747-es? És ki tudja, mit adnának az ukránok?!
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin