2017. 02. 19.
: 308 Ft   : 289 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Őfelsége hadihajója - 1. rész

JETfly  |  2005-05-19 08:23:29

A katonai célú tengeri hajózás történetében a brit Royal Navy rendelkezik talán a legnagyobb és legjelentősebb történelmi múlttal. Az elmúlt évszázadokban a hatalmas gyarmatbirodalom kiépítésében és a különböző háborúk idején a szigetország szuverenitásának biztosításában is oroszlánrészt vállalt a flotta. A 20. században a repülőgépek megjelenésével és tömeges elterjedésével párhuzamosan azonban némileg csökkent, illetve átértékelődött a haditengerészet szerepe, melynek legfontosabb egységei immár nem a hatalmas csatahajók, hanem a repülőgéphordozók lettek.

Napjainkban is - bár gyarmatbirodalmát és nagyhatalmi státuszát lényegében elveszítette - a szövetségi kötelezettségeinek messzemenően eleget tevő Nagy-Britannia okulva a múltbéli háborús tapasztalatokból rendszerben tart olyan hadihajókkal, melyek fedélzetéről üzemeltethetőek merevszárnyú repülőgépek, és helikopterek egyaránt. Ezek - a sajátos alkalmazási koncepciót megtestesítő, Invincible-osztályú repülőgéphordozók – egyike az az Ark Royal, mely patinás neve miatt talán a legjobban képviseli a brit haditengerészeti hagyományokat.

Nagy a zsúfoltság a fedélzeten...

A név kötelez

A hagyományokhoz rendkívüli módon ragaszkodó britek a hadihajók névadásánál sem hazudtolják meg önmagukat, ugyanis számos esetben ugyanazt a nevet több hajó is viselte a Royal Navy történelme során. Az Ark Royal (szó szerinti fordításban Királyi Bárka) nevet már az 1500-as években is fellelhetjük a spanyol Armada ellen vonuló angol hajóhadban. Az átkeresztelés is bevett szokás, ugyanis a gerincfektetéskor még Ark Raleigh nevet viselő hajó később Ark Royal-ként, pályafutása vége felé pedig Anne Royal-ként is szerepelt a flotta nyilvántartásában. Háromszáz évvel később, 1914-ben egy kereskedelmi hajó átalakításával megszületik a repülőgéphordozók ősének tekinthető hajótípus, mely szintén az Ark Royal nevet kapja. A repülőgépek fel- és leszállásra is alkalmas átalakított fedélzettel rendelkező hajó sem kerülhette el azonban  a névváltoztatást, mivel 1934-ben átnevezték Pegazus-ra, hogy a jól bevált név felszabadulhasson az egyik épülő új repülőgéphordozónak. Az immár harmadik Ark Royal rövid pályafutása során számos hadmüveletben vett részt a dél-atlanti vizektől Norvégiáig, legjelentősebb haditette azonban az volt, hogy részt vett a német Bismarck csatahajó felkutatására és megsemmisítésére indított hadmüveletben az Atlanti-óceánon. A hordozóról felszálló, elavult, kétfedelü Fairey Swordfish repülőgépek sikeres torpedótámadást hajtottak végre a Bismarck ellen, melynek következtében megsérült a legyőzhetetlennek vélt acélkolosszus kormánymüve. A manőverező képességétől megfosztott német csatahajót így könnyen utolérték a Home Fleet (a Royal Navy azon egységei, melyek kiemelt feladata volt a szigetország védelme) hadihajói és ádáz küzdelemben elsüllyesztették a III. Birodalom büszkeségét. Az Ark Royalt és repülőgépeit azonban vélhetően megátkozták a sikeres torpedótámadást követően a Bismarck tengerészei, és a bosszú nem is késett sokat. 1941 novemberében az U-81 búvárhajó ugyanis Gibraltár közelében sikeresen megtorpedózta a Máltáról visszatérő hordozót, mely a brit tengerészet minden igyekezete ellenére végül hullámsírba merült.

Az Ark Royal körül jól láthatóak a kétfedelü Swordfish torpedóvetők

1943-ban az Audacious-osztály egyik tagjának gerincfektetésekor ismét előkerül a jól bevált név, az időközben befejeződő világháború miatt az új, immár negyedik Ark Royal azonban ténylegesen csak 1955 februárjában került aktív szolgálatba. 1980-as nyugdíjba vonulásáig a Royal Navy egyik legnagyobb harcértékü egységének számító hajó egyike volt az utolsó, hagyományosnak tekinthető brit hordozóknak, melyek fedélzetéről az F-4K Phantomok és a Buccanerek is üzemeltek. Kivonását a hajótest kora és a költségvetési megszorítások indokolták.A brit Admiralitás azonban úgy érezte, hogy a hagyomány nem szakadhat meg és a flotta nem maradhat Ark Royal nélkül, így az épülő új Invincible-osztály harmadik egységét – mely a gerincfektetésekor még Indomitable névre hallgatott - a vízrebocsátásakor, mondhatni szokás szerint, átkeresztelték Ark Royal-ra. A legenda újjászületett…

Megváltozott körülmények, új repülőgéphordozó koncepció

A II. Világháborút követő évtizedekben a zsugorodó, majd pedig szinte teljesen eltünő brit gyarmatbirodalom és a gazdasági nehézségek is a flotta radikális csökkentésére valamint átalakítására ösztönözték a döntéshozókat. A hatalmas csatahajókat mind lebontották, de a Szuezi-válság után a repülőgéphordozók közül is csak a legmodernebb egységeket hagyták meg, amelyekről a sugárhajtású gépeket üzemeltetni tudták. Új hordozók szolgálatba állítása szóba sem jöhetett egészen az 1970-es évek elejéig. Ekkor kezdődött meg egy teljesen új koncepciójú osztály tervezése a régi, nagy hordozók leváltására.

Ezen a képen igazán jól látható a brit Invincible-osztály és az amerikai Nimizt-osztály közötti méret-, illetve elrendezésbeli különbség

Az Invincible-osztály tervezésekor figyelembe vették a megváltozott gazdasági és politikai helyzetet, valamint a modern hadviselés követelményeit egyaránt. A rendelkezésre álló anyagi források már nem tették lehetővé a merevszárnyú, hagyományos repülőgépek fogadására alkalmas hatalmas méretü hajók gyártását és üzemben tartását, így elsősorban helikopterek és VTOL/STOL képességekkel rendelkező Harrier vadászbombázók hordozására tervezték az új hajóosztályt. Ennek megfelelően az Invincible-osztály besorolása is változott, Trough Deck Cruiser-nek (ívfedélzetes cirkáló) illetve Sea Control Ship-nek (tengeri felügyelő hajó) néven is említették őket.A koncepció lényege az volt, hogy a viszonylag kisméretü hajótestre épített felső fedélzetet egy leginkább a síugró sáncra hasonlító végződéssel látták el, mely megkönnyítette a Harrierek felszállását, szükségtelenné téve a bonyolult és helyigényes gőzkatapult rendszert. Erre a síugró sáncra a teljes sebességgel felfutó repülőgépek szárnyainak állásszöge ugyanis megnövekszik és annyi plusz felhajtóerő keletkezik rajtuk, mely elegendő a levegőbe emelkedéshez akár teljes terheléssel is, ellentétben a gőzkatapultos rendszerrel, amelyik a felszálló repülőgép sebességét növeli meg.

Harrier felszállás közben felülnézetből

Természetesen a hajó méreteiből eredő rövid nekifutási úthossz miatt szükség van a Harrier azon képességére is, hogy a hajtómüből kiáramló gázsugarat változó szögtartományban el tudja téríteni, ezáltal a síugró sánc segítségével termelődő felhajtóerőre rádolgozik.

Harrier felszállás közben alulnézetből

Az új hordozók rendkívül összetett feladatkört kaptak. A flottacsoport zászlóshajójaként a hadmüveletek irányítása, a felszíni egységek légvédelme és a partra szálló csapatok támogatása mellett tengeralattjáró elhárításra és a tengeri útvonalak ellenőrzésére is alkalmasnak kellett lenniük. Ez utóbbi feladatokat elsősorban helikopterekkel kívánták megoldani, mivel a Harriereken kívül egyéb merevszárnyú repülőgépet nem lehet üzemeltetni a fedélzetükről. A flotta vezetőinek kérésére a hajókat önálló kommandós akciók végrehajtására is alkalmassá kellett tenni, ez esetben a Királyi Tengerészgyalogság kijelölt egységei és helikopterei is a fedélzetre települnek, fokozva az amúgy is meglévő zsúfoltságot.

Chinook helikopterek az Ark Royal fedélzetén

A koncepció létrehozása után immár a részletes tervek elkészítése és a hajók megépítése volt soron.

A cikk második része >>>

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
2017-02-09 11:42:55
A Tunéziai Légierő a napokban átvehette az első 6 darab OH-58D Kiowa Warrior típusú forgószárnyasait. A ceremóniára 2017. február 4-én került sor a Gabes légibázison, melyen részt vett az ország miniszterelnöke, Youssef Chahed is.
2017-02-08 11:51:19
Az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) várakozásai szerint 2019 végén a Bell Boeing V-22 Légi Utántöltő Rendszer (VARS) névvel illetett Osprey változat elérheti az ún. bevezető műveleti képességet (IOC), amely a hadrafoghatóság első lépcsőfoka.
2017-02-06 09:54:26
A Nellis légibázis 83-3014 oldalszámú F-15C Eagle vadászrepülőgépe 2017. január 25-én komoly mérföldkőhöz érkezett, ugyanis összesítve ezen a napon érte el a 10 000 repült órát.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 17., 14:04
Hazatértek az Eltökélt Támogatás Művelet (Resolute Support Mission – RSM) hatodik váltásának egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt helikoptervezetői és repülő-műszaki szakemberei.
2017. 02. 16., 09:52
A hidegháború befejezését követően fokozatosan csökkent az USA fegyveres erőinek létszáma Európában, ezzel párhuzamosan számos bázist, repülőteret ürítettek ki.
2017. 02. 15., 15:07
Idén ünnepli az ukrán Antonov repülőgépgyár az első saját tervezésű repülőgépének, az An–2-esnek a megszületését.
2017. 02. 15., 14:52
Jön egy igazi Ju-52-es! Ez a hír terjedt napok óta szájról szájra és portálról portálra a hazai repülésimádók között, és valóban.

  Legfrissebbek most

2017. február 14-18. között rendezik meg Bangalorban az Aero India 2017 légi és űrtechnológiai szakkiállítást. Az eseményen számos nemzetközi cég képviselteti magát újabb üzletek reményében: jelen van például a Saab is dinamikus Gripen programmal.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az indiai HAL (Hindustan Aeronautics Limited) vállalat elsőként az Aero India 2017 szakkiállításon mutatta be, egyelőre még csak makett formájában az új, többcélú közepes kategóriájú IMRH forgószárnyast.