2017. 06. 23. péntek
Zoltán
: 309 Ft   : 277 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kell-e radarállomás a Zengőre?

JETfly  |  2005-04-09 19:41:17

A válasz egyértelműen igen, noha ezzel nyilván nem ért egyet minden  környezetvédő szervezet és sokan a környéken lakók közül, akiknek észérvekkel történő meggyőzése egyelőre sikertelennek tűnik. Az ellenvéleményt megfogalmazók elsősorban a környezeti károkra hivatkozva szeretnék kiharcolni, hogy a Zengőre tervezett „NATO radart” telepítsék máshová sőt, külföldre.

A légterünk ellenőrzésére szolgáló, a NATO egyesített légvédelmi rendszerének részét képező három új radarállomás  tervezett helye régen nem titok, még a kilencvenes években határozták meg alapos elemzések után. A kiválasztásnál figyelembe kellett venni, hogy a NATO minden tagállamára érvényes követelményeknek megfelelően, lehetőség szerint holtzónáktól mentesen biztosítsák a légi jármüvek felderítését és követését. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a szakemberek alapos munkát végeztek a radarállomások telepítési helyének kiválasztásánál. Az előírások teljesítése azonban az országhatártól délre eső területek domborzati viszonyai miatt kritikus.  Éppen ezért esett a választás a térség egyik legmagasabb pontjára, a Zengőre. A magasabb telepítési hely esetén ugyanis a domborzati viszonyok kevésbé korlátozzák a felderítési lehetőségeket, vagyis „jobban látnak” a radarok. Ráadásul így nagyobb a felderítési távolság és jobbak a lehetőségek az alacsonyabban repülő eszközök detektálására is. Az igazság azonban az, hogy még a Zengőre telepített radarállomás sem képes maximálisan megfelelni a követelményeknek a déli irányban. A rendelkezésre álló információk alapján azonban egyértelmüen látszik, hogy bármilyen más helyet választva még rosszabb lenne a helyzet. Ráadásul ebben az esetben a holtzónáktól mentes lefedettség biztosításához nem egy, hanem legalább két radart kéne telepíteni a déli országrészbe. Ezt azonban már a NATO nem támogatná anyagilag, így teljesen hazai finanszírozással kellene megoldanunk, ami irreálisan sokba kerülne.

Sajnos sokak emlékezetében már megfakultak a jó tíz évvel ezelőtti események, amikor kis túlzással „átjáróház” volt a déli országrész feletti légtér, idegen katonai légijármüvek soktucat alkalommal sértették meg határainkat. Mivel az akkori radarrendszer csak késve észlelte a közeledő harcigépeket, így saját vadászaink elfogási próbálkozásai többnyire sikertelenek maradtak. 

A mostani tiltakozókat talán emlékeztetni kéne arra, hogy akkoriban Szegedről és több más városból aggódó emberek tucatjai kérték telefonon  a hatóságokat, hogy tegyenek valamit, sokan nem érezték magukat biztonságban a dél felől berepülő, majd néhány perc múlva visszaforduló és távozó külföldi harcigépek láttán. Azt persze nem tudhatjuk, hogy déli szomszédaink mikor lesznek, illetve lesznek-e valaha a NATO tagjaként szövetségeseink. Abban viszont teljesen biztosak vagyunk, hogy az ország lakossága jogosan várja el, hogy a mindenkori kormányzat gondoskodjon földi és légi határaink biztonságáról. Ennek leginkább költségkímélő megoldásához viszont mindenképpen szükséges a Zengőre tervezett radarállomás.

A biztonság garantálása azonban szinte minden esetben áldozatokat igényel. Így van ez a Tisza-menti gátak építése során is. Érdekes, hogy az ellen senki sem tiltakozik, noha a gátépítés  durva beavatkozás a természet müködésébe, ezen felül a gátak zavarják az Alföld látképét. Lássuk be, hogy   a radarrendszer egy „virtuális gát”, amely ha jól müködik,  megelőzheti a múltbelihez hasonló eseményeket, és biztonságosabbá teheti a repülésirányítást.

A nagyrészt NATO finanszírozású létesítmények a jelenlegi legkorszerübb technológiákon alapulnak.  Aki autóval járt már Ausztriában, a határtól nem messze láthatta az egyik, a Zengőre tervezetthez hasonló légtérellenőrző radarjukat. A létesítmény a keleti országrész legmagasabb hegycsúcsán kapott helyet, és burjánzik körülötte a természet, minden négyzetmétert sürün benőtt a környező erdő. Igaz, hogy az építkezés idején vitathatatlanul lehetne környezeti károkkal számolni, de az is igaz, hogy ez csak időszakos lenne és nem okozna maradandó károkat. Ráadásul az illetékesek már egy olyan korszerü, helikopteres szállítás lehetőségeit is kihasználó építési eljárást dolgozta ki, ami még inkább csökkenti a természetbe való beavatkozás mértékét.

A légtér szuverenitásának biztosításához alapvető fontosságúak a korszerü radarrendszerek. Mivel  ezt nagyon jól tudják mindenhol, így több országban, például Romániában és a Balti-államokban már a NATO csatlakozásukat megelőzően üzembe állítottak hasonló eszközöket. Magyarország azonban még a NATO tagjaként is késlekedik ezzel.

A hazai közvélemény jelentős részéből merev elutasítást vált ki minden honvédelmi jellegü beruházás. Sokszor hallani azt a kellően el nem ítélhető véleményt, hogy „majd a NATO megvéd minket”. Akik ezt mondják, azok nagy valószínüséggel elfelejtik, hogy a NATO részben mi is vagyunk. Éppen ezért   szervezet részéről jogos elvárás, hogy ha már a közös feladatokból és teherviselésből nem, vagy csak minimális mértékben vesszük ki a részünket, legalább saját légterünk ellenőrzéséről gondoskodjunk az általuk kifizetett radarállomások felépítésével és üzemeltetésével.

A zengői radarállomás ellen tiltakozó környezetvédők elszántsága, de még inkább szervezettsége tiszteletre méltó. Jól müködő riadóláncot szervezve, szabadidejük jelentős részét áldozzák fel az általuk fontosnak vélt cél elérése érdekében.  Bármilyen esemény,  szakértői vagy politikusi látogatás történik a hegyen, azonnal tucatszám érkeznek a helyszínre. A demagógia legcsekélyebb szándéka nélkül azonban feltétlenül érdemes lenne megjegyeznünk, hogy lényegesen hitelesebbé tehetnék magukat azzal, ha szervezettségüket felhasználva a portyára induló olasz vadászoknak is a nyomába szegődnének, amikor azok elindulnak szálláshelyeikről védett madaraink ezreit kiirtani.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2017-06-16 15:30:30
Mostantól a hét minden egyes napján közlekedik a Ukraine International Airlines Boeing 737-es típusú repülőgépe Kijev Boriszpil repülőtere és a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között. Az új járatot, amelynek első gépe máris majdnem telt házzal érkezett Kijevből, ünnepélyes keretek között fogadták a budapesti repülőtéren.
2017-06-16 12:38:24
Speciális festést kapott egy E-3A Sentry légtérellenőrző (AWACS) repülőgép abból az alkalomból, hogy 35 éve áll az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szolgálatában.
2017-06-14 11:47:23
Az amerikai Lockheed Martin vállalat megerősítette, hogy a napokban Japánban, Nagoyaban, bemutatta az MHI (Mitsubishi Heavy Industries) vállalat az első, a szigetországban gyártott F-35A Lightning II típusú ötödik generációs vadászrepülőgépet.
2017-06-13 11:25:12
A napokban fotók jelentek meg arról, hogy az új orosz Jak-152 típusú kiképzőgép első példánya (0001 számú), melyet az Irkut repülőgépgyártó vállalat szerel össze, új szürke festést kapott.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 06. 22., 10:31
Kevés jellemzőbb mozzanata van a hazai örökségvédelemnek, mint a Budaörsi Repülőtér nyolcvanadik születésnapja.
2017. 06. 21., 12:47
Az ejtőernyősnek az ugrás soha el nem múló szerelem.
2017. 06. 20., 16:11
A svéd Saab jelenlegi csúcstípusa a JAS-39 Gripen hasonlóan a többi korszerű kortársához folyamatos továbbfejlesztés alatt áll.
2017. 06. 20., 16:10
Az NMA kompozit törzzsel és szárnnyal készül. A Qatar a blokád ellenére nem mond le rendelést. A Boeing negyvenezer új gép eladását prognosztizálja.

  Legfrissebbek most

2017. június 21-én, szerdán, ünnepélyes keretek között érkezett meg az első Gulfstream G550 kormánygép Varsó nemzetközi repülőterére, melyet várhatóan júliusban követhet a második példány, leváltva ezzel a korábban szolgáló Tu-154M és Jak-40 VIP repülőgépeket.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

A napokban hozták nyilvánosságra a hírt, mely szerint a Kanadai Különleges Erők Irakban harcoló egységének egyik mesterlövésze 3 450 méterről lőtte le az Iszlám Állam egyik terroristáját, mellyel új rekordot állított fel.