2016. 12. 11.
Árpád
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A De Havilland DH98 Mosquito – A fából készült csoda

JETfly  |  2004-09-20 13:51:02

A De Havilland Mosquito olyan sikeresnek bizonyult a legkülönbözőbb szerepekben, hogy „wooden wonder”-nek, fából készült csodának nevezték el. Olyan gyors és erős volt, hogy nem volt szüksége lövészekre, lövésztornyokra, mert egyszerűen gyorsabb volt az ellenséges vadászoknál. A veszteségi statisztikái messze jobbak voltak, mint bármely más bombázóé, és mindemellett a legalkalmasabb volt távolsági, precíziós bombázásokra. De kiválóan bevált éjszakai vadászként, fotó-felderítőként, vadászbombázóként és nagy hatótávolságú bombázó-elfogóként, sőt U-Boot vadászként is.

A furnér bombázó

Repülőgépet, különösen nagyteljesítményü katonai gépet készíteni fából, furnérból, balsából és ragasztóból abszurdnak tünhet még 1938-ban is, azonban a De Havilland cég óriási tapasztalattal rendelkezett ezen a területen, hiszen az első világháború óta gyártottak fa építésü gépeket. Az évek alatt olyan eljárásokat fejlesztettek ki, melyeket még ma is alkalmaznak civil és katonai gépek könnyü, kompozit és müanyag részegységeinek megformázásánál. Továbbá a háború alatt óriási, ki nem használt kapacitást jelentettek a bútorgyártó üzemek, valamint nagy mennyiségben állt rendelkezésre a fa, mint nyersanyag.

1934-en a De Havilland cég fából készült Comet versenygépe nyerte a 11.000 mérföldes Anglia-Ausztrália repülő versenyt. Ezt követte a szintén fa, négymotoros utasszállító Albatros. 1938-ban Anglia megkezdte a fegyverkezést és a De Havilland tervezőiroda felismerte, hogy mind a technológia, mind a kapacitás rendelkezésükre áll, hogy egy nagy hatótávolságú, kiváló teljesítményü katonai gépet tervezzenek. A recept egyszerü volt. Kombináld a legjobb motorokat a legjobb aerodinamikai kialakítással, építsd meg könnyebbre, mintha teljesen fémépítésü lenne, és a legkiválóbb teljesítményt kapod.

Természetesen bombázót akartak tervezni, de a Légügyi Minisztérium előírta, hogy a bombázókat fel kell szerelni lövésztornyokkal az önvédelemhez. A tornyok egyszerüen nem fértek bele De Havilland kis tömegü és áramvonalazott gépének terveibe. De Havilland elmagyarázta, hogy a tervezett gép sebességére támaszkodva kerülné el a vadászokat, de a kételkedő Minisztérium elutasította az új ötletet. Azt javasolták a cég készítsen szárnyakat valamelyik bombázó számára.

Fontos megjegyezni, hogy már voltak példák vadásznál gyorsabb bombázók építésére. Két a korai ’30-as évekből származó német könnyübombázó a Heinkel 70-es és a Dornier 17-es, valamint az orosz SB-2-es gyorsabbak voltak, mint a korabeli vadászok, és szinte lehetetlen volt elfogni őket a spanyol polgárháborúban. De ezeket felszerelték lövésztornyokkal is, így De Havilland ötlete teljesen újdonságnak számított.

De Havilland nem tett le a tervéről és önállóan folytatta a fejlesztést. A lövésztornyok eltávolításával a személyzet számát is csökkentették. A szokásos hat helyett két fő képezte azt. A gép így kisebb lett és kevesebb üzemanyagot fogyasztott. Két RR Merlin motorral 454kg bombát tudott szállítani 2400km távolságra közel 644km/h sebességgel, amely közel a kétszerese volt az akkori brit bombázókénak.

Szinte a teljes gép fából készült. A szárnyban két gerenda futott a felső részt dupla az alsót szimpla furnér borította. A törzs váza fenyőből készült. A borítást furnér-balsa-furnér szendvics szerkezet adta. A törzset hosszában két részben építették meg. Miután befejezték a féltörzsek belső részein a kábelezést és a kormányokat beszerelték, egyszerüen összeragasztották. A kormányfelületek fémből készültek a csürőkön és vászonból a gép farkán. A fékszárnyak fából készültek. Az olajhütőket a szárnyak belépőélén a motorok és a törzs között helyezték el. A motor tartó váza hegesztett acélcsövekből készült. Az öntvények és egyéb fém részegységei a törzsnek csupán 127kg-ot nyomtak.

A Másodi Világháború kitörése sürgetőbbé tette a fegyverkezést. A tény, hogy a Mosquito gyártása nem igényelt stratégiai alapanyagokat és iparágakat, valamint Mr. De Havilland személyes barátsága a Légügyi Bizottság elnökével, végül szabad utat nyitott a Mosquito előtt. A gép gyártása különleges ügyességet kívánt, de a kihasználatlan asztalos, hangszerkészítő, kárpitos üzemekben ez bőségesen rendelkezésre állt.

A Légügyi Minisztériun 1940 március 1-én 50 db-ot rendelt a gépből, de a Dunkirk-i események miatt ezt törölték. Végül november 25-én újra indult a program. A prototípus a W4050 (mely ma a De Havilland múzeumban látható), melyet Hatfield mellett Salisbury Hall-ban gyártottak, ezen a napon szállt fel először. A gépet élénk sárgára festették, hogy elkerüljék a saját légvédelem tüzét.Az eredeti becslések szerint egy Spitfire kétszeres erejével, annak kétszeres felületének és súlyának ellenére 30km/h-val gyorsabb lesz annál. A minisztérium szkeptikus volt, de mikor a prototípust hivatalosan letesztelték 1941 februárjában, az teljesítette az elvárásokat, elérte a 631km/h sebességet. A Bombázó Parancsnokság leggyorsabb gépe volt 1951-ig.Nem mindenki volt elégedett a géppel. Amerikai repülőgépgyártó cégek nem hitték, hogy a felhasznált anyagokból egy harci feladatokra képes, nagy teherbírású gépet lehet gyártani. Később a Cookie bomba tesztelésénél alaposan rácáfolt erre a Mosquito. Egy téves ballasztfeltöltés során 4536kg-al terhelték meg a gépet és az gond nélkül felemelte azt. A gép fejlesztése folytatódott. A fesztávolságot fél méterrel növelték, nagyobb farokfelülettel látták el, fejlettebb kipufogó rendszerrel, és hosszabb motorgondolákkal, melyek növelték a stabilitást. Bár fegyvertelen gépnek tervezték, de volt elég hely .303-as géppuskák , 20 és 57mm-es ágyúk beépítésére a bombateher mellett.A de Havilland tervezőgárda nem csak a Mosquito-t fejlesztette. 1941 októberében javasolta, hogy a standard brit 500 fontos bombát rövidebb szárnyakkal lássák el, így a Mosquito 4db-ot szállíthatott volna belőle a bombaterében. Ezt visszautasították, azzal, hogy a bombák instabilak lennének ettől, de a kísérletek bebizonyították, hogy a rövid szárnyakkal is stabilak, és nemsokára minden bombát ilyennel láttak el.49 eredeti, rövid gondolás Mosquito lépett szolgálatba 1941 nyarán mint fotó felderítő (PR), illetve bombázóként 907kg terhelhetőséggel. Az első felderítő bevetést szeptember 17-én repülték  Bordeaux és La Pallice felett. Az első bombázó bevetést a 105. század négy gépe hajtotta végre 1942 május 30-31-én Cologne felett. Számos támadást hajtottak végre, melyek közül sok nem pusztítást, hanem lelki hatást gyakorolt az ellenségen. 1943 Január 31-én a 105. század volt az első, mely Berlint bombázta.A kétmotoros, két fő személyzettel repülő Mosquito ugyan annyi bombaterhet tudott szállítani, mint a négymotoros B-17 Flying Fortress, és mindezt gyorsabban és kevesebb üzemanyag árán tette meg. A leghíresebb támadások háztetők magasságában végrehajtott precíziós bombázások voltak. Ilyenek voltak az Osloi Gestapo parancsnokság, a Koppenhágai Muschel-ház elleni bevetések. Ezek során egy-egy épületet bombáztak a városok közepén, minimális civil veszteségek mellett. Sok esetben nem érték el a céljukat, de az ellenség moráljára pusztító hatással voltak.A Mosquito-t használták fotó-felderítő, bombázó, vadászbombázó, éjszakai vadász, csapásmérő, kiképző, pathfinder, célmegjelölő, torpedó bombázó, U-Boot vadász és aknarakó szerepkörökben. Sokféle bombával lehetett felszerelni, köztük a Wallis -féle pörgőbombával,4000fontos bombával, illetve különböző rakétákkal. A Mosquito az összes harctéren harcolt és minden típusú reptérről üzemelt. Néhány hordozókról szállt fel, és a Mosquito volt az első kétmotoros, mely hordozóra leszállt.  A Mosquito sokoldalúságát bizonyítja a függesztmények sokasága, melyekkel a gépet felszerelték a háború alatt és után.

50, 100, 200 gallonos póttank4 x .303in (7.7mm) Browning géppuskák4 x 20mm Hispano gépágyúk1 x 57mm Molins (Vickers G) hat fontos ágyú1 x 3.7 in (9.4cm) 32 lb (14.51kg) páncéltörő ágyú.2 x .303in (7.7mm) távirányítású hátsó géppuskák a gondolákban1 x .303in (7.7mm) távirányítású hátsó géppuska a farokban4 csövü lövésztorony a fülke hátulján 6 x 250lb bombák4 x 500lb bombák6 x 500lb bombák Avro bomba-hordozóban.1 x 4,000lb bomba.2 x 100 gallon napalm bombák.Highball hajóelleni pattogó bomba1 x 18 inch Mk XV vagy XVII torpedó vagy 1 tengerészeti akna.Szárnyalatti 500lb bombák.8 x 25lb páncéltörő rakéták.8 x 60 lb páncéltörő rakéták.1 x 1,050lb Uncle Tom rakétaYoungman törzsféklapHelmore Turbinlite kereső fény Különféle radar és navigációs eszközök.Különböző kamerák.Időjárás rögzítő felszerelés.Head-up kijelző és célzó készülék

A PF604 Mosquito-tól indították a Vickers Miles M52 rakétahajtású gépet, mely 1948-ban elérte a Mach 1,38 sebességet, elsőként lépve át a hanghatárt a brit gépek közül. Összesen 7781 Mosquito-t gyártottak 43 variánsban Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Kanadában. Az utolsó DH59-es 1950 November 28-án gördült le, de sok légierőnél a 60-as évekig szolgálatban maradt.De Havilland elképzelése bevállt. A Mosquito valóban szinte elfoghatatlan volt a vadászok számára. Ha éppen nem tartózkodott a körzetben és magasságon német vadász, akkor lehetetlen volt elcsípni. Nagy magasságon és sebességgel repültek a Mosquitok, így mire a német kötelék felemelkedett, és elérte az adott magasságot már bottal üthették a nyomukat. A sugárhajtású vadászok pedig nem álltak megfelelő számban a Luftwaffe rendelkezésére. A fa konstrukciónak voltak egyéb előnyei is. Meglepően sérülésállónak bizonyult. Elképesztő sérülésekkel tértek vissza gépek Angliába, előfordult, hogy az egyik szárny fele és egy motor is hiányzott, mégis hazatért a gép. Tény viszont, hogy ha lángra lobbant, akkor az ugráson túl nem sok esélye maradt a legénységnek. Talán maga Göring Reichmarschall szavaival zárnám a bemutatást.„1940-ben legalább Glasgow-ig repülhettem a legtöbb gépemmel. De már nem! Feldühít mikor a Mosquito-t látom! Zöld és Sárga leszek az irígységtől!A Britek, akiknek több alumíniumuk van, mint nekünk, összetákolnak egy gyönyörü és gyors fa gépet, melyet az összes zongorakészítő gyárt odaát, és most még gyorsabbá tettek! Mit tehetnék erre? Mindenük megvan a Briteknek. Géniuszaik vannak, nekünk meg idiótáink. Ha vége lesz a háborúnak veszek egy brit rádiót, hogy legyen valamim, ami legalább mindig müködik!”

Adatok

De Havilland D.H.98 Mosquito N.F.XIX

Méretek

Teljesítmény

Fesztáv:

16.5 m

Maximum sebesség:

608 km/h Hossz:

12.54 m

Utazó Sebesség:

474 km/h

Magasság:

4.64 m

Szolgálati Magasság:

8,534 m

Súly

Hatótáv:

2,253 km

Üres:

7,243 kg

Hatótáv (2x50 gallonos póttartályokkal):

3,065 km Normál:

9,344 kg

Motor teljesítmény felszálláskor:

1,620 Le

Maximum:

9,865 kg

Motor teljesítmény 2895 m-en:

1,500 Le

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 09., 14:46

A Boeing tárgyalásokat, az Antonov gépet ajánl Trumpnak!

Nincs elszabadult költségvetés, ha nincs még költségvetés. Mennyibe kerül egy 747-es? És ki tudja, mit adnának az ukránok?!
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin