2016. 12. 07. szerda
Ambrus
: 313 Ft   : 292 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Az MH89 Szolnok Vegyes Szállítórepülő-Ezred története

JETfly  |  2002-05-22 10:46:00

A katonai repülés terén tiszteletet parancsolók a tradíciók. A város és a repülés közös múltjának kapcsolódási pontja 1896-ra datálható, amikor a szolnoki születésű Ludwig Ede megalkotta helikopter-modelljét, melynél korát megelőzve elsőként használt acél csővázakat.

A hagyományokat öregbítette Wittman Viktor-, a pilóta halált halt Lovas István, és a veterán Schneider Entil, Sztipits Albert, Molnár István, ifj. Kőszegi Ferenc, de. Radnai László, Horthy Kálmán, Király Sándor, Kalácska István és még sorolhatnánk a neveket.

Az 1938-ban nyíltan megkezdődött hadseregfejlesztés természetesen a légierőre is kiterjedt. A Magyar Királyi Légügyi Hivatal 1938. szeptember 10-én több város, köztük Szolnok polgármesterének levelet küldött repülőterek létesítése tárgyában. Az eredményes tárgyalások után hamarosan a kincstár 200 hold (I 18 hektár) földet vásárolt gróf Nemes János nagybirtokostól. A város 10 hold (6 hektár) földdel és 7000 pengős támogatással tette lehetővé a repülőtér építésének megkezdését.

A negyvenes évek elejére elkészült a laktanyaépület, a két hangár, valamint a füves felszállópályának a jelenlegi Holt-Tisza felőli, kelet-nyugati irányú része.

1940 nyarán Szolnokra települt a mátyásföldi repülőezred 1/3-as "Kör-Ász" vadászrepülő százada, Tomor százados vezetésével éleslövészetet hajtottak végre a szandai rét Tószeg felőli részén.

Ezzel elkezdődött az az eseményekben gazdag korszak, amely Szolnokot a magyar katonai repülés egyik meghatározó tényezőjévé emelte. Nem volt a magyar katonai repülésnek olyan személyisége, aki hosszabb vagy rövidebb ideig ne szolgált volna ebben a városban a kormányzóhelyettestől az első hazai ürhajósig, a beosztott repülőgép-vezetőtől, az ország első számú katonai repülőparancsnokáig.

Az alakulat mélyre hatoló, szerteágazó történelmi gyökerei alapos információ kutatást és értékelést követelnek az egység múltjának kutatójától. E szép feladatra vállalkozó számára csak arra nyílik lehetőség, hogy az alaprendeltetés, a honvédség, az előjárói elvárások, az egység egészét érintő, meghatározó események összefüggésében jelenítse meg és értékelje az ezred történetét.

A gyökerek

Az ezred történetet vizsgálva két fő irányon célszerü elindulni, amelyeknek az az érdekessége, hogy mind kettő kiindulópontja és végállomása Szolnok. Az egyik történeti útvonal "nyomvonala" Szolnok - Kecskemét - Szentkirályszabadja (később Börgönd) - Szolnok mentén húzódik. A másik a repülés régi szolnoki hagyományaira épülve, többszöri helyi, szervezeti alakulás után jutott el a mához.

A vegyes szállítórepülő szervezet

A Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola fénykorában, 1953/54-ben, több ezredben, nyolc repülőtéren 1200-1300 pilóta növendék kiképzése folyt. Az iskola szállító századának nyolc Li-2-es "Teve" típusú repülőgépe volt. (Többek között ez az alegység biztosította 1952 őszén az akkor még Székesfehérváron települő MN 7000 Felderítő-zászlóalj első "harci" ugrását Újkígyós térségében. Az egyik tanteremnek berendezett szállítógépben a felszállás után a kialakított munkahelyeken a repülésirányító, a pilótafülkében pedig a hajózó növendékek gyakoroltak mindaddig, amíg a gép üzemanyag-készlete azt megengedte. 1955-től fokozatosan csökkentették a szervezet létszámát.

Ezen a repülőtéren 1956 őszétől 1961-ig gyakorlatilag szünetelt hazai katonai repülés. A vegyes szállítórepülő szervezet tevékenysége más irányokban és térségekben folytatódott. 1957. március 25-én Kecskeméten kezdődött meg újra a hajózók repülő kiképzése. A vegyes repülőszázad megalakításával 1957 februárjában, Szeidl József századost bízták meg a parancsnoki beosztás ellátásával.

Szervező munkája eredményeként 1957. április 9-én 4 db Li-2 települt át Budaörsről, április 11-én 3 db I1-28-as (Iljusin) bombázó Kiskunlacházáról, 2 db Mi-4-es (Mil) helikopter pedig Budaörsről Kecskemétre. Májusban átrepültek még 2 db Jak-l2-es "Gém" és 2 darab Jak-l8-as "Fürj" (Jakovlev) típusú futárgépet. A katonai szállítórepülőgép-park 1958-ban I1-14-es (Iljusin) gépekkel is kiegészült.

Ebből a sokféle rendeltetésü, sok feladat végrehajtására alkalmas repülőeszközből új egységet szerveztek.

MN 86. Vegyes Repülő Század

Az 1957. április 1-én Kecskeméten megalakított MN Repülő Kiképző Központ (RKK, parancsnoka Vörösmarty Béla őrnagy törzsfőnöke Schmidt István őrnagy) közvetlen alárendeltségébe helyezték az új, MN 86. Vegyes Repülőszázadot. Első parancsnoka Szeidl József százados, törzsfőnöke Balogh János százados volt. A századhoz helyezett állomány egy része csak 1957 őszén vonult be. Az 1959. április 4-i légi díszelgésen Kecskemétről három rajkötelék MiG-15 és egy I1-28-as bombázó vett részt.

A vegyes repülő századból időközben osztállyá "előlépett" alegységnél 1960. november elsején megkezdték a Mi-1-es helikopter század felállítását. A kiválogatott pilótákat átképző tanfolyamra küldték. Az első csoportban 14 fő kezdte meg a tanfolyamot. A csoportból 4 fő kiutazott a lengyelországi Swidnik légibázisra gyakorlati kiképzésre. Hazatérve ők hajtották végre az itthon maradottak átképzését. 1961 június végétől kettesével ládákba csomagolva érkeztek meg a helikopterek Kecskemétre. A Mi-1-es helikopter század parancsnoka Pavics János százados lett. Ezek a helikopterek 1961. szeptember 11-én repültek először. 1961. október 15-től az önállók új megnevezése: 86. Önálló Vegyesrepülő Osztály, parancsnoka Szeidl József őrnagy maradt. Az osztály 1962 nyarán a Szovjetunióból kapott 4 Il-28-as bombázó repülőgépet. Az 1965-os dunai árvíznél a Mi-1-es helikopterek mentési és futár feladatokat láttak el. 1966-ra vonták ki a hadrendből az Il-28-as gépeket.

A vegyesrepülőalegységet1968-ban átszervezték.

MN 86. Önálló Helikopter Ezred

Az október elsején megalakított ezred parancsnokává Kapás Mihály alezredest nevezték ki. Egy csoport még ez év őszén kiutazott a Szovjetunióba Mi-8 típusú, közepes helikopter megismertetését célzó tanfolyamra. A kiválasztott repülő-müszakiak 1969. január 20 és február 28-a között Szolnokon végezték el a típusátképzés elméleti tanfolyamát, majd márciusban Kecskeméten gyakorlati kiképzésen vettek részt, és típusvizsgát tettek. 1969. február 4-én szállt le Kecskeméten az első Mi-8-as, az utolsó pedig február 25-én. Az első turnusban hat, majd pedig összesen húsz Mi-8-as érkezett. Az első kiképzési repülést Kecskeméten április 17-én hajtották végre.

Az önálló helikopter egység már nem fért el a repülések alkalmával Kecskeméten, ezért a nyár beköszöntével a kiképzési repüléseket egy réten végezték. 1969 elejére-közepére Szentkirályszabadján elkészültek az új elhelyezési körletek, így lehetővé vált, hogy az önálló ezred oda áttelepüljön. A diszlokációt négy ütemben hajtották végre: az első lépcsőben 1969. május 15-én a Li-2-es század; a másodikban, 1969. szeptember 25-én a Mi-1-es századok; 1969. december 22-én a Mi-8-as századok, majd az utolsó lépcsőben, 1970. április 27-én a Javító Osztály állománya és gépjármü parkja vasúti, illetve gépkocsi oszlopban települt át Kecskemétről - akkor még véglegesnek hitt állomáshelyére -, Szentkirályszabadjára.

Ezzel a vegyes repülő egység már önálló elhelyezésben és ellátásban teljesíthette a kapott parancsokat, kiképzési feladatokat. Az 1970 május-júniusi nagy tiszai árvíz idején a Mi-8-as helikopterek 4150 személyt mentettek ki, ebből vízzel körülzárt helyekről 123-at úgynevezett "függésből", csörlőberendezés segítségével emeltek ki. 1973 tavaszán, az akkor már Szolnokon települő 34. Felderítő-zászlóaljnál megkezdődött a felkészülés a Mi-8T helikopterből történő ejtőernyős ugrásra. A katonák augusztus 20-án már csoportos ejtőernyős ugrást hajtottak végre a Dunába ezekből a helikopterekből.

Az áttelepülés után megkezdődött a három más és más rendeltetésü harci technikával felszerelt repülőszervezet elkülönülési, önállósodási folyamata. Ennek oka természetesen legkevésbé sem a parancsnokok hiúsági törekvéseiben keresendő. A hetvenes évek elején ugyanis jelentős változás következett be a repülőerők alkalmazásában. A honi légvédelem erői mellett mind elemibb igénnyel vetődött fel a szárazföldi csapatok harcát közvetlenül támogató, kiszolgáló csapatrepülő kötelék létrehozásának igénye.

1973-ban az Országos Légvédelmi Parancsnokság (OLP) megszüntetésével, a honi légvédelem irányítása az MN 1. Honi Légvédelmi Hadsereg, míg a szárazföldi erők tevékenységét támogató légierőé pedig a Csapatrepülő Parancsnokság (MN 8300) alárendeltségébe került. A tervekben fokozatosan kirajzolódott: a béke viszonyok között élő alakulatok közül egy szállító helikopter, egy harcászati felderítő és egy futárhelikopter egység, valamint egy önálló szállító repülő század képe.

A könnyü helikopter alegységnél, ahol a parancsnoki teendőket Gonda Sándor alezredes látta el, 1970-ben a Mi-1-es mellett megjelent a Ka-26-os (Kamov) helikopter. 1974 végén, 1975 elején a könnyü helikopter osztály (amelynek ekkor egy Mi-1-es és egy Ka-26-os százada volt), áttelepült Szentkirályszabadjáról Börgönd repülőtérre. Így 1982. szeptember elsejével lehetőség adódott új egység megalakítására.

MN 90. Vezetésbiztosító és Futárhelikopter Ezred

Első parancsnoka Dobosi László alezredes volt. Az egységnél megkezdődött a hajózók típusátképzése és a helikopter technika lecserélése. A Mi-1-es helyett, 1982 őszen 6, 1983 tavaszán pedig több mint húsz Mi-2-es érkezett. 1985-ben Kovács József alezredest (később ezredest) nevezték ki az egység parancsnokának. 1987/88-ban a Ka-26-os kivonásával, az egység már csak egyféle, (35 Mi-2-es) típussal rendelkezett.

A szállító repülő századtól 1973-ban, a hajózók egy csoportja Locskai László őrnagy, parancsnok vezetésével a Szovjetunióban, Tokmakban (Kirgízia) típusátképzésen vett részt. 1973/74-ben a Li-2 gépeket kivonták a hadrendből, helyettük 10 An-26-os (Antonov) közepes szállítórepülőgép érkezett.

MN 1936

Az MN 1936 megnevezéssel jókora létszámmal (530 fő) létrejött Önálló Szállító Repülő Században sok hajózó beosztású tiszt, hivatásos tiszthelyettes szolgált. Feladatuk volt meghatározott hazai és nemzetközi légi szállítási, deszantolási feladatok végrehajtása. 1975-ben már közösen készültek fel a 34. Felderítő-zászlóaljjal az első, An-26-ból történő ejtőernyős ugrás végrehajtására. 1976-tól a parancsnoki teendőket Tósa Sándor őrnagy, 1982-től pedig Tóth Károly őrnagy vette át.

Szentkirályszabadján a helikopter egységnél a parancsnoki poszton Varga Ferenc alezredest Laczkó Tibor alezredes (később ezredes) követte. 1978-ban egy 15-fős csoport Mi-24D típus átképzésen vett részt Frunzéban (Szovjetunió). Ezzel alapvető változás következett be a közepes szállító helikopter szervezetben, megteremtődtek a korszerüsítés technikai és személyi feltételei.

MN 87. Harci Helikopter Ezred (MN 6690)

A Mi-8T típusú helikopterek az 1979-es tiszai árvíz időszakában 53 órányi repült idővel segítettek a bajba jutottakon, és egyben ismételten bizonyították azt, hogy az ilyen helyzetekben a forgószárnyas repülőszerkezetek milyen előnyösen alkalmazhatók. 1982-ben számos új helikopter (Mi-24, Mi-2, Mi-8, Mi-7) beérkezésével számolva, helikoptervezető-képző tanfolyamot indítottak. A hallgatókat az első turnusban a repülő, a másodikban a szárazföldi csapatoktól toborozták. Az elméleti képzést a Kilián György Repülőmüszaki Főiskolán, a gyakorlatit Szentkirályszabadján szervezték meg.

Sajnos a körültekintő képzés ellenére különböző okokból bekövetkezett tragédiák árnyékolták az egység életét. 1967 és 1984 között hét repüléssel és két ejtőernyős ugrással összefüggő katasztrófa következtében 21 hajózó és 2 sorállományú személy vesztette életet; 6 helikopter és 1 repülőgép semmisült meg.

MN 101. Felderítőrepülő Ezred

Az 1956 októberi forradalom leverése és 1961 tavasza között gyakorlatilag szünetelt a hazai katonai repülés a repülőhagyományokra okkal büszke Szolnokon. A repülőteret 1957 őszén "lefoglaló" Musztáng fedőnevü szovjet gárdarepülő ezred csak 1961 júliusában távozott.

A pilótaképzés az akkori MHSZ keretében Budaörsön és Tapolcán, valamint a Szovjetunióban folyt. 1961 augusztusában megalakult a repülőgép-vezetői és repülőmüszaki képzést egyaránt felvállaló Kilián György Repülő Tiszti Iskola Szolnokon, parancsnoka Brassói Tivadar őrnagy (később vezérőrnagy) lett. Az intézmény alárendeltségébe került egy kiképző repülő ezred egy Jak-18 "Fürj" és két Mig -15 BISZ típusú repülőgépekkel ellátott századdal, amelynek parancsnoka Holler János alezredes (később ezredes). Ez az egység repülőgép-vezető hallgatók gyakorlati előképzésével, valamint a Szovjetunióban tanulmányaikat befejezett tisztek repülőgyakorlati továbbképzésével foglalkozott. 1964-ben a hadrendből kivont Jak-l8-as helyébe a csehszlovák gyártású, L-29 "Delfin" típusú, gázsugárhajtású gyakorló repülőgép került. 1974-ben az egységet a tisztiiskola állományából, a csapatrepülő parancsnokság alárendeltségébe helyezték, MN 1929 megjelöléssel.

1975-ben, több mint két évtizedes szolgálat után a Magyar Néphadseregből kivonták a MiG-15 típusú repülőgépeket. Annak ellenére, hogy több mint két évtized alatt 21 gép semmisült meg ebből a repülőgéptípusból, jó és megbízható társnak tartották, akiknek megadatott, hogy repülhettek vele. A MiG-ek hiányában, 1975-tól a szolnoki felderítő ezred egy L-29-es századdal oldotta meg feladatait. A tennivaló nem volt kevés, hiszen évente 3-4 kiemelt gyakorlaton (Bakony; Henger; Szojuz; Szigetvár; Csobánc; Sirály; Pajzs; Füred; Gránit; Duna, Ciklon és még lehetne sorolni...) vettek részt. A repülő és mürepülő bemutatók során (az 1975-os díszszemlén L-29-es gépekkel századkötelékben szerepeltek Fodor Gyula alezredes parancsnok vezetésével, illetve igény szerint egyéni - Mónus István őrnagy, Czakó László százados -, vagy kötelék-mürepüléseket Fodor Gyula alezredes - később Bakó István alezredes - vezetésével, Koncsek Ferenc, Bagi Mihály őrnagyok, Szelke Tibor és Lipták Elek századosok közremüködésével, hajtottak végre. Megoldottak sok más, az élet által diktált egyéb fontos repülő és katonai jellegü feladatot.

Az ezred 1976-ban részt vett, egy gázrobbanásban elpusztult szolnoki lakóépület mentési és romeltakarítási munkáiban. 1979-ben pedig, ugyancsak a Tisza-parti városban egy 20 000 lakost érintő, nagyszabású, kitelepítéssel járó polgári védelmi gyakorlaton is közremüködtek.

1978-ban Vass József alezredestől a parancsnokhelyettesi beosztást Csépány Sándor őrnagy vette át. 1983 végén az L-29 "Delfin" típusú repülőgépet kivonták a hadrendből.

Az egységnél 1967-1984 között öt repülő katasztrófa történt, amelyekben hét pilóta vesztette életét és öt repülőgép semmisült meg (4. sz. melléklet).

89. Vegyes Szállítórepülő Ezred (MN 1936)

A "MÁTRA IV" szervezési feladat előírásainak megfelelően 1984-ben módosították a csapatrepülő szervezetet is. A Makai Sándor alezredes vezetése alatt álló szentkirályszabadjai egység kötelekében a meghatározó technika a Mi-24-es repülőeszköz, harcászati elemei pedig a harcihelikopter-századok lettek. 1984. májusában egy Mi-8 (később Mi-17-e1 kiegészülő) század kivételével, a Mi-8-as (és egy Mi-9) helikopterek, és az An-26-os repülőgépek "diszlokáltak" Szolnokra. Ezen a repülőtechnikai bázison alakult meg 1984 május elsejével a vegyes szállítórepülő szervezet és kezdte meg tevékenységét. Megnevezése MN 89. Vegyes Szállítórepülő Ezred, megjelölése MN 1936 (az MN 1929 megjelölést a Taszáron felállított, SZU-22 M repülőgépekkel felszerelt felderítőrepülő század - parancsnok Balogh Imre őrnagy - kapta meg).

Az intézkedés hatására több száz ember életkörülményei többnyire kedvezően változtak. Hosszabb időbe telt és sok gondot okozott, amíg minden áttelepült megfelelő lakáshoz, felesége munkahelyhez, kisgyereke óvodához jutott. Az ezred első parancsnoka Holler János ezredes volt. Az alakulat alaprendeltetéséből adódó feladatának határozták meg: különleges jelzésü és igényü személyszállítási feladatok végrehajtását. Az (An-26, Mi-8P); a szárazfóldi csapatok vezetését levegőből (Mi-9); hazai és belföldi, kis és közepes távolságú, katonai célú és "polgári" igényü személy és anyagszállítási feladatok teljesítését (An-26, Mi-8T, Mi-8P); a szárazföldi erők tüztámogatását (Mi-8T); repülő (helikopter) kiképzés megvalósítását (An-26, Mi-8); külön utasításra, élet és vagyon mentésben való részvételt (meghatározott repülőeszközökkel).

1986-ban Holler János ezredes nyugdíjba vonulását követően parancsnoki beosztásba Békési József alezredest (később ezredest), parancsnok-helyettesibe Bakó István és Hamar Károly alezredest nevezték ki.

A csapatrepülő parancsnok (Schmidt István vezérőrnagy) az ezred elsődleges feladataként a szárazföldi csapatok harcának tanulmányozását és annak segítséget célzó szakharcászati eljárások, módszerek, fogások kidolgozását határozta meg.

Ennek a munkának mintegy gyakorlati próbája volt, egyrészt az 1987-ben végrehajtott ezred-repülőharcászati gyakorlat, amely felderítőcsoport "kirakásával", majd "kiemelésével", tüztámogatást imitáló, fedélzeti levegő-föld nem irányítható rakétákkal végrehajtott éleslövészettel, sebesült szállítással kombinált feladatokat foglalt magába.

A másik 1988-ban Csór (Ötfa) térségében a szállítóhelikopter század által végrehajtott, alegység repülő harcászati gyakorlaton a század a szárazföldi csapatok érdekében és alárendeltségében önállóan és eredményesen oldotta meg feladatát. Az ezred 1988-ig folyamatosan biztosította az osztrák-magyar határon, a kis sebességü repülőeszközök határsértésének megakadályozására elrendelt ún. "Csepreg" feladat végrehajtása Mi-8T típusú helikopterekkel.

A helikopterekkel adott lehetőségeket a "civil szféra" is felismerte. Ennek eredményeként került sor 1987-ben a szolnoki egység közremüködésére hódmezővásárhelyi kórház tetejére tervezett klímaberendezés felhelyezésekor, 1988-ban a gyöngyös-visontai "Gagarin" Hőerőmü hangtompító berendezésének behelyezésénél; 1990-ben a jászkarajenői templom tornyán a vihar által megrongált kereszt leemelésékor és az új kereszt felillesztésénél.

1990-től a szállítórepülő század a kelet-európai országokba történő repülések mellett fokozatosan átáll, a "nyugati irányba" történő repülésekre, az orosz nyelvü "levelezéssel" párhuzamosan mind jelentőségteljesebbé vált az angol nyelvü. A katonai jellegü feladatok mellett, ők is sok megbízást kapnak a "civil" szférától.

A rendszerváltás után vált lehetővé, hogy a hagyományápolás jegyében a katonai alakulatok (a különben nem sokat mondó. MN szám helyett) nevet válasszanak. Ezzel a lehetőséggel élve, a település repülési múltja, valamint az alakulatnak otthont nyújtó város iránti tisztelettől vezérelve, az alakulat 1990. áprilisában a Szolnok nevet vette fel, és elkészíttette az egység, majd pedig az alegységek címerét.

Ettől fogva az egység megnevezése: MH 89. Szolnok Vegyes Szállitórepülő Ezred. 1990-ben parancsnok helyettesi beosztásba került Járomi Barnabás és Czikora Gyula alezredes. 1991-es esztendő mozgalmas, eseményekben gazdag volt az alakulat számára. Március 15-én Szolnok város polgármestere csapatzászlót adományozott az egységnek.

Augusztus 16-20 között az ezred két Mi-8P típusú géppel szállította II. János Pál pápát magyarországi úticéljaira. Még az év végén a Csapatrepülő Parancsnokság (CSRP) megszünt (parancsnok Makai Sándor vezérőrnagy), és az ezred a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága (továbbiakban SZCSP) alárendeltségébe került. A CSPR-vel egy időben, megszünt a 90. Vezetésbiztosító és Futárhelikopter Ezred is Börgöndön. Harci technika (35 db Mi-2-es), és egyéb eszközeinek és személyi állományának részei Szolnokra a vegyes szállítórepülő ezred alárendeltségébe kerültek. Még ezzel sem ért véget az 1991. évi események sora. Az év végéig végre kellett hajtani az ezred dandárrá történő átszervezését.

89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Dandár

A dandárrá szerveződés után a harcászati magasabb-őegység békében meglévő, végrehajtó alegységei a következők szerint alakultak. Szállítórepülő század (An-26) parancsnok Csuka László őrnagy, szállítóhelikopter század (Mi-8T és Mi8P) Mihály Mihály őrnagy, kiképző helikopter század (Mi-8T) Freytag Béla őrnagy az 1. Könnyühelikopter század (Mi-2) parancsnok Zubik Pál őrnagy a 2. Könnyühelikopter század (Mi-2) pedig Szappanos József százados; ez dandárösszesenben 69 repülőeszközt jelentett.

Ennek a szervezési feladatnak a végrehajtása már nem járt olyan jelentős létszámmozgással, mint amilyenekkel az 1984. évi. A békevezetést az SZCSP, míg az ún. háborús viszonyok közöttit a Területvédelmi Parancsnokság valósította meg. Ennek az időszaknak kidolgozásra és megvalósításra váró elméleti és gyakorlati harcászati témája az ún. légimozgékonyságú alegységek kialakítása és alkalmazása volt. Az elméleti kérdések harcászati konferenciákon s módszertani foglalkozásokon történő alapos kiértékelés után, megkezdődött a gyakorlati megvalósítás. Ennek jegyében két jelentős gyakorlati foglalkozást is szerveztek, amelyeken természetesen a dandár is feladatot kapott.

Az 1992 május 29-én, a szandaszőllösi sportrepülőtéren, zivataros időjárási viszonyok között végrehajtott gyakorlaton légi-mozgékonyságú alegységek kirakására, "tüztámogatására, és külső függesztményként lőszer utánszállítására került sor, amit a levegőből vadászrepülőgépek biztosítottak. Ezt a gyakorlatot megtekintette Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is. A másik ilyen nagy nyilvánosság előtt végrehajtott foglalkozás 1992 júniusában volt. Itt minden a légimozgékonyságú alegységek alkalmazása során elvileg előforduló mozzanatot realizáltak. Szakmai szempontból érdekes epizódja volt ennek a gyakorlatnak, amikor a repülő helikopterekből, gyalogsági fegyverekkel hajtottak végre, "földi célokra" tüzelést a katonák. Mivel ilyen tevékenységet eddig még a gépszemélyzetek nem hajtottak végre, ezért ennek először minden elméleti és módszertani elemét ki kellett dolgozni; a gyakorlat volt az elmélet próbája.

A meghozott magasabb szintü döntések alapján a már korábbiakban ismertetett helikoptervezető-képzést átalakították. Ennek megfelelően a dandár 1993 őszén 12 Mi-2es helikoptert adott át a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolának. Ezekkel az eszközökkel valamint a 1994 tavaszára rendszerbe állított 12 db Jak-52-es repülőgéppel, már nem csak az elméleti, hanem a gyakorlati hajózó képzés is a főiskola (kiképző helikopter és repülőszázada) feladatkörébe került. Az itt folyó munkát akkor Pintér Sándor, Freytag Béla, Czikora Gyula alezredesek és Szappanos József őrnagy irányították. Így a kiképző helikopter század a 2. Szállítóhelikopter Század megnevezést kapta, parancsnoka Soós Péter őrnagy lett. 1993 június 4 és 16 között Várpalota (Bakonylenti) térségében a dandár részt vett Mi-8T típusú helikopterekkel és egy An-26 szállítórepülő-géppel (deszantolási feladattal), azon a gyakorlaton, amely témája szintén a légi-mozgékonyságú század harci alkalmazása volt. Ennek záró mozzanatát megtekintették a hazánkban állomásozó külföldi katonai attasék is.

A dandárnál, ahogyan a Magyar Honvédség több alakulatánál, beindult és intenzív ütemben folyt a NATO csatlakozással és a Partnerség a Békéért programmal (angol rövidítéssel PfP) kapcsolatos tennivalók végrehajtása. Ez magába foglalta a személyi állomány elméleti felkészítését (idegen nyelvi, harcászati, szakmai, fizikai felkészítésre irányuló tanfolyamok, foglalkozások), és különböző, a feladathoz kapcsolódó gyakorlatokon való részvétellel összefüggő tennivalók megoldását.

A csatlakozási követelmények jegyében vett reszt a dandár 1995-ben 1 db Mi8P) helikopterrel a Balatonkenesén megrendezett Cooperative Light PIP törzs-vezetési gyakorlaton.

1994-től minden év január 22-én (az 1849-es szolnoki csata tiszteletére) csapatünnepet tartanak. Ekkor "nyílt nap" keretében lehetőség nyílik a meghívott vendégek és az alakulatnál szolgáló tisztek, tiszthelyettesek, közalkalmazottak hozzátartozói számára, hogy közelebbről is megismerkedhessenek az egységgel.

1995 decemberl6-tól a dandár az SZCSP alárendeltségéből, a 2. Honi Légvédelmi Hadtest alárendeltségébe került. Ebben az évben szeptember 5-7 között a dandár ismételten feladatul kapta a hazánkba látogató, több települést felkereső II. János Pál pápa légi szállítását. Az igen bonyolult meteorológiai viszonyok ellenére, a kijelölt két személyzet ezt a megtisztelő és felelősségteljes feladatot eredményesen oldotta meg.

1996. júliusában a dandár erőinek és eszközeinek közremüködésével hajtották végre a "Cooperative Chance '96" NATO"(Partnerség a Békéért) katasztrófa elhárítási és kutatómentő gyakorlatot Szolnokon. Ezen a gyakorlaton a többnemzetiségü repülőerők együttmüködésének megtervezésére, felderítési, mentési, különböző típusú szállítási és légtérbiztosítási feladatok megszervezésére és végrehajtására került sor. A gyakorlaton (feladattól függően) 38-500 közremüködő, 10 különböző nemzetiségü és típusú szállító repülőgép, 14 helikopter és néhány vadász és egyéb rendeltetésü repülőgép vett részt. A gyakorlatot megtekintette a NATO főtitkára és sok magas beosztású külföldi és hazai katonai vezető. A széleskörü sajtó nyilvánosság hozzájárult ahhoz, hogy jobban megismerjék a jelenlegi és a leendő katonai partnerek az alakulatot és természetesen Szolnokot. A gyakorlat záró napja nyilvános volt, amelyet több ezer érdeklődő tekintett meg.

Az 1995. végére, 1996-ra a katonai oktatási szervezetek jogállásában beállott változások következtében a dandár átvette a helyőrség és laktanya-parancsnoki teendőket, az elhelyezési szolgálatot, valamint meghatározott ellátási feladatokat, és kiképzési objektumokat, az alakulat alárendeltségébe került a helyőrségi zenekar (vezetője Fejes István százados) is. 1996 szeptemberében, októberében a dandár átvette a Jak-52-es kiképző repülőgépeket, valamint a korábban átadott Mi-2-es helikoptereket. Így a dandár szervezete a kiképző repülő századdal bővült, parancsnoka Czikora Gyula alezredes. 1996. szeptemberétől az ezredparancsnoki teendőket (megbízás alapján) Járomi Barnabás alezredes látta el.

89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred

1997. szeptember elsejétől a dandárt visszaminősítették ezreddé. Az új szervezet kialakítására már a NATO-elvek alapján kerül sor. Közvetlenül a Légierő Vezérkar alárendeltségbe került. Az egység vezető állományának személyi össze-tétételében jelentős változások következtek be. Parancsnoki teendőket (még mindig megbízás alapján) Járomi Barnabás ezredes látta el.

A repülési feladatok végrehajtását a biztosító alegységek támogatják úgymint: az Ezred Mérnök-müszaki Szolgálat: a Vezetési pont; a Híradó Zászlóalj; a Reptér Karbantartó Század; és más karbantartó alegységek. A müveletek irányítását a parancsnok, valamint a törzs (S1, S2, S3, S4) végzi.

A repülőtér kiszolgáló eszközei és személyzete minden napszakban és időjárási viszonyok között biztosítja a repülőtéren történő le- és felszállás feltételeit. Az utaltság miatt emberi helytállást igénylő és energiát emésztő feladatokat kell megoldania nap mint nap az ellátás terén (elhelyezés, élelmezés, ruházat, anyagi szolgálat) tevékenykedőknek.

1998. elején Járomi Barnabás ezredes parancsnoki kinevezésével véglegessé vált az egység jelenlegi vezetése. Az alakulat ugyan ismét ezred lett, de ez semmilyen tekintetben sem visszatérés az 1984-es időszakhoz. Ez az átalakulás igaz, hogy értelemszerüen a jelen lehetőségeiből táplálkozott, de sok vonatkozásban a jövő kihívásainak megfelelni képes szervezetet hozott létre, amelyre a garanciát azok a tisztek, tiszthelyettesek, és közalkalmazottak jelentik, akik különböző vezető beosztásokban most kaptak bizalmat.

Biztató számvetés

A történet vége felé közeledve, a tények ismeretében az egység legnagyobb erényének értékelhető az a munka, amit legtömörebben a repülés biztonsága kifejezéssel szoktak jellemezni. Az elmúlt tizenöt évben, miközben 212 085 felszállás során 91 455 órát töltöttek az egység hajózói a levegőben, egyetlen egy emberéletet követelő repülőkatasztrófa sem történt.

Az 1997/98-ban az alakulatnál végbe ment tartalmi és szervezeti változások túlzás nélkül állíthatóan történelmi mértéküek. Hiszen ezek a döntések és az azok hatására előállott változások az alakulatot már egy új történelmi korszakba, a XXI. századba, és egy minőségileg más közegbe, az Észak-atlanti Szövetségbe tömörült közösségbe vezetik át. Örök igazság, hogy: "múlton nyugszik a jelen, és arra épül a jövő".

Az egység történelmi múltja olyan szilárd alapot ad a jelennek, amelyen állva a felkészült ember, magabiztos elszántságával tudja majd fogadni a XXI. század kihívásait a Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!
2016. 12. 01., 10:54

Az utolsó Tu-144 utolsó repülései

Tupoljev–NASA repülő laboratórium, orosz gép amerikai műszerekkel. Emlékmű lesz a 77114-es? Akiket irritálnak bizonyos feliratok.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin