2017. 07. 28. péntek
Szabolcs
: 305 Ft   : 261 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A polgári repülőgépek önvédelmi rendszerei

JETfly  |  2007-03-12 10:00:00

A kereskedelmi repülőgépek fenyegetettsége jelentősen megnőtt, mióta a terroristák a fegyverkereskedelem feketepiacán könnyen hozzájuthatnak a vállról indítható föld-levegő rakétákhoz. Ezért Izrael és az Egyesült Államok kormányszinten is foglalkozott a védelmet nyújtó rendszerek bevezetésével.

A nemzetközi sajtó 1978. szeptember 3-án számolt be az első tragikus kimenetelü támadásról, amikor nacionalista gerillák vállról indítható szovjet SA–7-essel felszállás közben lelőtték az Air Rhodesia egyik Vickers Viscount gépét Karibában. A fedélzeten tartózkodó 56 személy közül csak nyolc élte túl a katasztrófát. A világ a nagy felháborodást kiváltó esemény kapcsán szerzett tudomást arról, hogy a terroristák kezébe került pusztító fegyver a politikai válsággócokba repülő bármely légitársaság utas- és áruszállító gépére veszélyt jelenthet. Ezt bizonyítja, hogy a következő két évtizedben ötszázan estek áldozatul a mintegy húsz kereskedelmi gép ellen Afrikában, a Közel-Keleten és az indiai szubkontinensen elkövetett merényleteknek. A hadiüzemek napjainkig mintegy 700 ezer, vállról indítható különféle hőkövető rakétát gyártottak világszerte, s ezek a feketepiacon típustól függően 10 000–30 000 dollárért beszerezhetőek. Szakértők legkevesebb 150 ezerre becsülik a polgári légi jármüvekre potenciális veszélyt jelentő rakéták számát, amelyek illegális úton kerültek illetéktelenekhez: több mint huszonhét ismert terrorszervezethez.

Ami a támadófegyverek arzenálját illeti, az amerikai General Electric Stingerje 1982 májusában, a falklandi háborúban debütált: telibe talált egy mélyrepülésben támadó argentin vadászgépet. A 16 kg súlyú, 1,52 méter hosszú rakéta nem igényel földre telepített indítószerkezetet, passzív infravörös célkeresője befogja, majd követi a 4,8 km-en belül repülő célpontot. A SAM-ek Kalasnyikovját, az SA–7-es rakétacsaládot a Szovjetunió az 1960-as években fejlesztette ki. A Sztrela–2-es (Grail) súlya megegyezik a Stingerével, és ugyanazon az elven müködik. A vállról indítható rakétának – amely a hajtómüvekből kiáramló hőt érzékelve követi a kis magasságban szálló repülőgépet – 4 km a hatótávolsága, s hivatalosan 10 ezer dollárért lehet hozzájutni. A továbbfejlesztett változatoknak – SA–14-es (Gremlin), SA–18-as (Grouse), SA–16 Igla–1-es (Gimlet) – még nagyobb a sebességük, a találati pontosságuk és pusztítóerejük. A szovjet-orosz típusok variánsait licenc alapján Kínában, Egyiptomban és Pakisztánban is gyártják.

Amikor a terrorszervezetek a hadászati célokra kifejlesztett rakétákat polgári gépek ellen fordították, az Egyesült Államok törvénybe iktatta a fegyverkereskedelem szigorú ellenőrzését. Az illegális csatornákat azonban nem tudták felszámolni. 2001. szeptember 11-e óta  jelentősen megnőtt a polgári repülőgépek fenyegetettsége, tudniillik az Afganisztánból elüzött al-Kaida tagjai kirajzottak a földkerekség négy égtája felé, és magukkal vitték a rakétákat. Amerikai védelmi szakértők szerint több mint 500 Stinger típusú hordozható légvédelmi eszköz, úgynevezett Man-Portable Air Defence Systems (MANPADS) lehet a birtokukban. A mudzsahed gerillák – köztük Oszama bin Laden – a szovjet csapatok ellen folytatott gerillaháború idején jutottak a katonai helikopterek és szállítógépek megsemmisítésére alkalmas fegyverhez. 1982. november 28-án ismét Afrika volt a helyszíne egy előre kitervelt terrortámadásnak: az al-Kaida ügynökei aznap két SA–7 Sztrela–2-es föld-levegő rakétát lőttek ki az izraeli Arkia chartertársaság B 757-300-as gépére a kenyai Mombasában. A 261 utassal Tel-Avivba tartó gép személyzete röviddel a felszállás után két, füstcsíkot húzó rakétát látott elsuhanni a szárnyvégek közelében. Az utasok egy szokatlan lökéshullámot észleltek, de a kapitány csak az izraeli légtérbe érve tájékoztatta őket a történtek valódi okáról. Ez már több volt, mint figyelmeztetés, ugyanis 1981-ben a futópálya végénél ugyanilyen típusú kilövőszerkezetet találtak a Sim Bet biztonsági emberei Prágában, amellyel iszlám terroristák a tárgyalásokról hazautazó Simon Peresz külügyminiszter gépét vették volna célba. 1982. július 5-én pedig rakéta robbant fel egy Ukrajna fölött repülő El Al-gép mellett, amely a szerencse folytán nem sérült meg, és rendben leszállt Moszkvában. A mombasai merényletet az al-Kaida egyik afrikai sejtje a zsidó állam alapításának ötvenedik évfordulójára időzítette. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat vezetője szerint ha a rakéták eltalálták volna a Boeingot, a kormány beláthatatlan következményekkel járó intézkedéseket tett volna a terrortámadás megtorlására. Az esetet vizsgáló bizottság hivatalos közleményében az állt, hogy az elavult orosz SAM-ek pontatlanságának köszönhetően sikerült elkerülni a tömegszerencsétlenséget. Ezzel szemben több szakértő állította, hogy a B 757-esbe beépített fedélzeti elhárítórendszer térítette el a rakétákat.

Az izraeli kormány az utóbbi incidens kapcsán elrendelte az El Al, az Israir és az Arkia repülőgépeinek felszerelését vállról indítható hőkövető rakéták ellen védettséget nyújtó rendszerrel. A parlament 60 millió dollárt szavazott meg a védelmi minisztérium hatáskörébe utalt programra, azzal a kikötéssel, hogy az önvédelmi eszköz ára nem haladhatja meg gépenként az egymillió dollárt.

Az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) 1993 óta foglalkozik az amerikai légitársaságok veszélyeztetettségével. A kormány azonban évekig halogatta a biztonság érdekében meghozandó konkrét intézkedéseket, főleg amikor egy tanulmányból kiderült, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő 6800 repülőgép védelme legkevesebb tízmilliárd dollárba kerülne. 2003 nyarán aztán az FBI tudomására jutott, hogy az al-Kaida amerikai személyszállító gépek elleni merényletekre készül. Ekkor már nem lehetett tovább halogatni a döntést. A kormány tehát bejelentette, hogy a polgári repülőgépeket a közeljövőben ellátják egy elektronikus rakétaelhárító rendszerrel, és megbízta a brit BAE Systems, illetve a kaliforniai Northrop Grumman céget ennek kifejlesztésével. 

A biztonság terén mindig is élen járó Izrael hadiipari cégei két különböző, ellencsapást mérő védelmi rendszert mutattak be 2003-ban. A katonai gépeken évtizedek óta alkalmazott hőcsapda polgári változatai automatikusan müködnek – nem igényelnek beavatkozást a személyzet részéről. A Flight Guard nevüt az Israeli Aircraft Industries (IAI) leányvállalata, az Elta fejlesztette ki. Ez úgy müködik, hogy a két egységből álló rendszer impulzusos Doppler-radarja észleli az elindított föld-levegő rakétát, majd a másodperc töredéke alatt müködésbe lép a védelmi szerkezet. Ez 50–100 méterre kilőtt – hirtelen nagy hőt fejlesztő – foszfortartalmú csalikkal megtéveszti, s ezáltal eltéríti a repülőgép felé tartó hőkövető rakétát. A csalik két-három másodperc alatt elégnek, s mivel csak füstöt hagynak hátra, nem okoznak tüzet a talajon.

Az Elbit és a RAFAEL gyár Britening nevü rendszere az előzőnél jóval korszerübb. Ennek tökéletesített változatával még folynak a kísérletek. A 150 kg-os szerkezet félgömb alakú burkolata alatt helyezkedik el a nagy látószögü radar, a rendszert müködtető szoftver és az infravörös fénycsapda. Az úgynevezett Directional Infrared Countermeasures (DIRCM) rendszer irányított ellencsapást mérő egysége infravörös sugárral vakítja meg a repülőgépre kilőtt rakéta keresőfejét. A DIRCM továbbfejlesztett változata lézerrel müködik. A rendszert tavaly repülőgépre felerősítve is kipróbálták, és minden esetben sikeresen hatástalanította a különféle típusú rakétákat. A gyártó szerint a Britening az összes Airbus- és Boeing-gép védelmére alkalmas. További előnye, hogy az utasok nem veszik észre a kibocsátott infrasugarat, így nem tör ki pánik a fedélzeten. Két hajtómüves repülőgépeknél elegendő mindkét szárny alján egy-egy csapdát a hajtómüvekhez közel elhelyezni, míg a B 747-es, az A340-es és az A380-as esetében a törzs hátsó részének mindkét oldalára felszerelt két-két darab csapda nyújt teljes biztonságot. Izrael 2004 óta folyamatosan látja el Britening típusú védelmi rendszerrel a külföldre repülő saját kereskedelmi gépeit. Amint a modernizált változat megkapja a hatósági engedélyt, már csak ezt fogják alkalmazni. A közelmúltban a szingapúri kormány is úgy döntött, hogy a Britening modern változatával fogják a Singapore Airlines és a Silk Air összes gépét felszerelni.

Az Egyesült Államokban a Northrop Grumman cég a hadsereg nagy testü szállítógépeinek védelmére kifejlesztett LAIRCM rendszer módosított változatát szándékozik a légitársaságok részére elkészíteni. A kísérleti stádiumban lévő polgári modell, a lézeralapú DIRCM a Britening modernizált változatával azonos módon müködik, és legkorábban jövőre várható a bevezetése. Az amerikai fejlesztési programban részt vevő brit BAE Systems évekkel ezelőtt elkezdte gyártani a Matador típusú passzív infracsapdát (AN/ALQ–204), amellyel az RAF Királyi Flottájának BAe–146-osait és több állam kormánygépeit is felszerelték.

Az önvédelmi rendszerek tehát rendelkezésre állnak, illetve az újabbak is elkészülnek a közeljövőben. Ennek ellenére alig néhány állam foglalkozik kormányszinten a polgári repülőgépek vállról indítható rakéták elleni védelmével, holott a veszély továbbra is fennáll. Különösen most, hogy az iszlám világ felbolydult méhkassá vált, és a különböző államok titkosszolgálatai 325 ezer terroristagyanús személyt tartanak nyilván szerte a világon.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2017-07-24 15:40:18
A cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó vállalat a napokban jelentette be, hogy megkezdődött az ígéretes L-39NG kiképzőgép gyártása. Első körben négy példány épülhet meg.
2017-07-18 16:35:29
Két turnusban, kilencvenhárom tanuló vett részt a nyár első hónapjaiban a kecskeméti repülőbázison szervezett honvédelmi táborokban. Többen közülük ismerősként üdvözölték a kiképzőiket – ők már tavaly is táboroztak a bázison.
2017-07-14 12:04:36
A napokban látott napvilágot a hír, miszerint Oroszország védelmi minisztériuma 2017. július 5-én szerződést kötött az Oroszország Helikopterei Holdinggal - annak is a kazanyi helikoptergyárával, további 10 darab Ansat-U típusú könnyű kiképző forgószárnyas vásárlásáról.
2017-07-12 16:37:58
2017. július 11-én, kedden, helyi idő szerint 14 óra 30 perc körül lezuhant a Bangladesi Légierő 102-es oldalszámú Jak-130-as kiképző repülőgépe. A gép kétfős személyzete sikeresen katapultált.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 07. 27., 12:31
Egy Budapest központú regionális cég homályos képe rajzolódik ki, ATR-ekkel, de egyelőre konkrét gépeknek nincs nyoma.
2017. 07. 26., 11:53
Polgári feladatokra is alkalmazhatók a katonai szállítóhelikopterek− mondta a Honvéd Vezérkar főnökhelyettes az M1 aktuális csatornán július 26-án, szerdán.
2017. 07. 25., 10:59

Ejtőernyős ugrás Szolnok felett

Körülbelül háromezer méterről ugrottak ki egy amerikai repülőgépből és egy magyar helikopterből a Black Swan 2017 többnemzeti gyakorlat részeként az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Ezred katonái. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis felett végrehajtott feladat több szempontból is különleges volt.
2017. 07. 24., 09:51
Hetvenöt éve dolgozik a világ legidősebb, 92 éves repülőgépszerelője, akinek esze ágában sincs nyugdíjba vonulni, annyira szereti a szakmáját.

  Legfrissebbek most

Kevés olyan komoly katonai vagy biztonságpolitikai feladat van, melynek kezelésében nem vesz részt az amerikai légierő a maga sajátos eszközeivel, módszereivel. Bár a levegőből valóban nem lehet megnyerni egyetlen háborút sem, de az idén 70 éves haderőnem nélkül nincs kivívott győzelem, sem sikeres NATO-művelet.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az alakulat Szomódon található helyőrségi lőterén ünnepelték fegyvernemi napjukat a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár 11. Harckocsi Zászlóaljának katonái július 25-én, kedden.