2024. 03. 19. kedd
Bánk, József
: 394 Ft   : 362 Ft Benzin: 625 Ft/l   Dízel: 687 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Égen járók - Küldetés, sport, szórakozás

Égen járók - Küldetés, sport, szórakozás
Art of WAR  |  2017. 03. 24., 10:21

1918. március 23., Olaszország, Pergine repülőtere: vitéz Boksay Antal repülőfőhadnagy végrehajtja az első sikeres magyar katonai ejtőernyős ugrást. 2017. március: mint már régóta minden évben, idén is e történelmi ugrás előtt tisztelegve tartják fegyvernemi napjukat a Magyar Honvédség ejtőernyősei.

  • Fegyvernemi napjukat ünneplik a Magyar Honvédség ejtőernyősei
  • A különleges erők az RS 4/4 LA és az amerikai MC–6 körkupolás ernyőket (is) használják
  • A kétféle nyitási technikát a hadműveleti alkalmazási célok határozzák meg

De kik is az utódok, napjainkban mely alakulatok katonái hagyják el rendszeresen a „vasat”, hogy aztán „selyemszárnyakon” szálljanak alá? A kérdés megválaszolásához Lázár Tibor őrnagy, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis Repülőműveleti Főnökség ejtőernyős kiképzőrészlegének vezetője, valamint Kollár Gábor százados, a speciális ejtőernyős kiképzőcsoport (SEKICS) parancsnoka nyújtott nekünk segítséget.

A 2600 ugrással rendelkező Lázár őrnagy harckocsizóként kezdte pályafutását, ám hamar váltott. Előbb a 74. Arrabona felderítő-zászlóaljnál, majd a 34. Bercsényi László felderítő-zászlóaljnál és annak jogutódjánál, az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóaljnál töltött be különböző beosztásokat. Az alakulatoknál volt speciális rádióközpont-parancsnok, mélységi felderítő, a műszaki búvárok csoportparancsnoka, vezénylőzászlós, hadműveleti tiszt, valamint különleges műveleti csoport parancsnok.

2005–2006-ban Afganisztánban, a kabuli könnyűgyalog-század szakaszparancsnokaként teljesített szolgálatot. Középfokú, katonai szakanyaggal bővített angol nyelvvizsgával rendelkezik, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendfokozati előmeneteli és törzstiszti tanfolyamainak elvégzése mellett a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán középfokú karate szakedzői képzettséget is szerzett.

Jelenlegi beosztásából fakadóan ő felel szakmailag a légi kutató-mentő szolgálat, a SEKICS, valamint a Magyar Honvédség gyakorló ejtőernyős kiképzésének irányításáért. Így aztán a bevezető kérdésre válaszolva fejből sorolja is, mely alakulatoknál használnak napjainkban ejtőernyőt, különböző céllal és feladatokra.

Tehát jöjjön a „leltár”: az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred – benne az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj, és az MH 88. Könnyű Vegyes Zászlóalj –, az MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő-zászlóalj, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, az MH Pápa Bázisrepülőtér, valamint a katona ejtőernyős válogatott. (Ez utóbbi egyben a nemzeti válogatott is.) Ugyancsak ejtőernyős ugrásokat hajtanak végre az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei, valamint a Honvéd Vezérkarnál és az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon felderítői, illetve különleges műveleti beosztásokban szolgálatot teljesítők. 

Amilyen sokrétű ezen alakulatok feladatrendszere, annyira eltérő, (illetve néha hasonló) az általuk használt ejtőernyők típusa – tudom meg Lázár őrnagytól. A különleges erők az RS 4/4 LA és az amerikai MC–6 körkupolás ernyőket (is) használják, az utóbbi például 150 kilogramm teherbírású. Az előző mondatban az „is” azért szerepelt, mert a „különlegesek” HAHO–HALO képességgel is rendelkeznek. (High Altitude, High Opening – nagy magasság, magas nyitás, High Altitude, Low Opening – nagy magasság, alacsony nyitás.) Ehhez a szintén amerikai MC–5, légcellás tandem rendszerű ernyőket használják, amelyek teherbírása megközelítőleg 200 kilogramm.

A kétféle nyitási technikát a hadműveleti alkalmazási célok határozzák meg. HAHO rendszerben például a különleges műveleti csoportot a célterületétől 40–50 kilométerre ki lehet dobni, akár „utasszállító magasságból” is, majd az azonnali nyitást követően szép csendben „bevitorláznak” a kijelölt célpontra. Magyarán: akár egy civil légifolyosót kihasználva üthetnek rajta például a terroristákon, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy a távolban látott kondenzcsík nem a London–Sydney járattól származik, hanem egy C–17-estől. Ebben az esetben az ejtőernyősök természetesen oxigénpalackkal ugranak. A HALO technika pedig maga a „derült égből villámcsapás”: a nagy magasságból a célpont felett kiugró különleges műveleti csoport roppant alacsonyan nyitja az ernyőket, így szinte pillanatok alatt az ellenség nyakában vannak. A „különlegesek” mellett az MC–5-öt használják a légi kutató-mentő szolgálatnál is, főként teherbírása miatt. Ezzel az ejtőernyővel ugyanis nemcsak egy gázolajjal teli hordót lehet például lejuttatni utánpótlásként a hadműveleti területen, de egy ejtőernyős felkészültséggel nem rendelkező specialistát, például túsztárgyalót is. A kutató-mentőknél pedig akár feszítő-vágó eszközöket, orvost, ha a helyzet úgy kívánja.

A Bornemissza-zászlóaljnál egyaránt használnak körkupolás és légcellás ernyőket, míg a „88-as” ejtőernyős százada főleg az RS 4/4 LA ernyőt használja, de ugrottak már katonáik MC–6-ossal, valamint T–11-es amerikai ernyőkkel is, felderítőszakaszuk pedig szintén légcellás ernyővel ereszkedik alá. 

A kecskeméti repülőbázison az ejtőernyős szolgálat feladata – a kiképzésen túl – a vadászrepülőgépek katapulternyőinek rendszeres ellenőrzése, az An–26-os személyzetek mentőernyőinek kezelése. A szolnoki helikopterbázison a SEKICS gondozza a helikopterpilóták mentőernyőit is, emellett Pápán, valamint Szolnokon légi kutató-mentő szolgálatot látnak el. A kutató-mentők ejtőernyősei viszont igazi „jolly jokerek”: akadnak közöttük tandem-pilóták, akik éjjel-nappal, bonyolult terepre képesek ugrani felszereléssel, körkupolás és légcellás ernyőkkel, és mindenkinek van könnyű vízfelszíni, búvár, alpin és kisgépkezelő vizsgája is.

Mindezek mellett széles körű nemzetközi együttműködési tapasztalattal is rendelkeznek a Magyar Honvédség ejtőernyősei: a szövetséges hadseregek katonáival C–130-asból, C–160-asból, C–17-esből is rendszeresen hajtanak végre ugrásokat, s nem utolsósorban kijelölt szakembereik felelnek a teherdobásokért. Ami pedig a felkészültségüket, a kiképzés színvonalát illeti: 2011-ben volt utoljára halálos ejtőernyős baleset (nem ejtőernyőhibából), azóta 30 000 ugrást tudhatnak maguk mögött, s a tavalyi, 4000 ugrás során csak hat esetben kellett jelentést írni könnyű sérülés vagy mentőernyő-nyitás miatt. Végezetül Lázár őrnagy még beszél azokról, akik nélkül – ahogy az egykori reklám mondta – mindez nem jöhetett volna létre, nem működhetne: ők a riggerek, vagyis az ejtőernyővarrók. Jelenleg ketten végzik ezt a munkát a Nemzeti Közlekedési Hatóság licencével.

– Mindannyiunk élete az ők kezükben van – mondja az őrnagy arra utalva, hogy a megsérült ernyőket ők javítják meg, s adják vissza használatba.

S ha már a riggereknél tartunk, adjuk át a szót Kollár Gábor századosnak, a SEKICS parancsnokának, akinek irányítása alatt nem csak a „varrók” dolgoznak. A speciális ejtőernyős kiképzőcsoportot 2009. szeptember elsején hozták létre a szolnoki helikopterbázison. Fő feladatuk a Magyar Honvédségben ejtőernyős beosztást betöltő katonák felkészítése, vizsgáztatása. Az egyhónapos tanfolyam során az aspiránsok két hét alatt sajátítják el az elméleti ismereteket, megtanulják a hajtogatást, majd vizsgát tesznek. Aki megfelelt a követelményeknek, mehet a következő, gyakorlati szintre.

– Nem minden jelentkező jut el idáig – mondja Kollár százados –, vannak, akik mentálisan, mások pedig a fizikai követelmények miatt buknak el. Azoknak azonban, akik megfeleltek, tizenöt ejtőernyős ugrást kell végrehajtaniuk RS 4/4 LA körkupolás ernyővel először 800, majd 600, végezetül pedig 400 méter magasságból. A kilencedik ugrásukat követően pedig „fokozódik a helyzet”: először fegyverrel, majd felszereléssel, később pedig éjszaka is ugraniuk kell. A „hab a tortán” a végső vizsga, amikor is teljes felszereléssel, éjszaka, ismeretlen terepre kell kiugorniuk, s ha ezt is sikeresen teljesítették, akkor megkapják a harcra kész (Combat Ready) minősítést.

A bátor jelentkezőket egy „megszállott” csapat viszi el az eddigi szintig – derül ki Kollár százados szavaiból. A SEKICS jelenleg huszonöt fős, a sofőröktől az instruktorig bezárólag; mindegyiküknek megvan a maga fontos szerepe a rendszerben. (Csak egy jellemző adat: a speciális ejtőernyős kiképzőcsoport tagjai, lapzártakor, 50 000 ugrással rendelkeznek.) Ez a csapat raktározza, javítja, sokszor hajtogatja a mintegy 500, a hadseregben használt ejtőernyőt – kiképzési feladataik mellett. Arról már nem is beszélve, hogy a katona- és nemzeti válogatott (világbajnok) csapat tagjai is a SEKICS kötelékében teljesítenek szolgálatot.

Ami pedig a jövőt illeti, Kollár százados két fontos projektet említ meg. Feladataik mellett jelenleg azon dolgoznak, hogy a Mi–8-as, Mi–17-es helikopterek rakterének hátsó „két-félhéjának” leszerelésével ne csak az egyetlen oldalajtón tudjanak kiugrani a katonák. Már csak azért is, mert a hadműveleti alkalmazás során a teljes felszereléssel ugrók bajosan jutnának ki az amúgy is kisméretű oldalajtón. Másik feladatuk pedig a Magyar Honvédség nemrégiben kapott AS–350-es helikoptereihez fűződik: most tesztelik, hogy miként lehet ezekből is kiképző, gyakorló, illetve sportugrásokat végrehajtani. 

Ejtőernyős dinasztia

Kollár Gábor százados 1997-ben vonult be sorkatonának, majd egy évvel később szerződéses szolgálatot vállalt az MH 34. Bercsényi László Felderítő Zászlóaljnál.

2001-től az MH 1. Könnyű Vegyes Ezred ejtőernyős kiképzője volt, majd visszakerült az akkor már különleges műveleti zászlóaljként működő „Bercsényihez”.

2009. szeptember elsejétől tagja a SEKICS-nek, ahol előbb csoportparancsnok-helyettes volt, majd ő lett a parancsnok. Testnevelő tanári, és szakedzői diplomával rendelkezik.

Első ejtőernyős ugrását 1992-ben hajtotta végre közösen édesapjával, aki ezer, és édesanyjával, aki háromszáz ugrást tudhatott maga mögött. (Később volt olyan eset is, amikor a Kollár família öt tagja ugrott együtt egy gépből.)

Számos ifjúsági és felnőtt bajnoki címet szerzett, a nemzeti, és a katona-ejtőernyős válogatottnak is oszlopos tagja. Jelenleg hétezer ugrással rendelkezik.

Magyar Honvéd 2017. március/Szabó Béla

 

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 11., 14:35
A Magyar Légierő pilótái a legjobbak közül valók, és a veszélyek korában kiemelt erkölcsi és anyagi megbecsülést érdemelnek. Tudásuk, szolgálatuk kulcsfontosságú Magyarország biztonságának védelmében. Ezért jelentős – decemberig visszamenőleges – béremelésükről döntöttünk – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
2024. 03. 05., 12:25
Több évtizedes elmaradást pótolva a Honvédelmi Sportszövetség 2024-ben útjára indította a Honvéd Kadét Pilóta Programot, amelynek elsődleges célja a Magyar Honvédség légiereje számára a minőségi utánpótlás biztosítása.
2024. 02. 29., 12:19
Azerbajdzsán már évek óta folytat tárgyalásokat Pakisztánnal a JF-17-esek beszerzése kapcsán: a legfrissebb hírek szerint megszületett a megállapodás, ami már továbbfejlesztett radarrendszerrel és a legmodernebb fegyverzettel felszerelt harci repülőgépekről szól.
2024-03-05 10:15:09
2024. március 4-én, hétfőn, Gróf Gergely ezredes, a kecskeméti MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár parancsnoka tartott tájékoztatót, melyben többek között a bázison jelenleg zajló elektronikai hadviselési gyakorlatokról, valamint a Magyar Légierő Gripen flottájának idei évre tervezett feladatairól is hallhattunk információkat.
   MÁSOK ÍRTÁK
2024. 03. 18., 11:23
„Nyitott Égbolt” tanfolyamot tartott az MH 47. Bázisrepülőtéren a horvát székhelyű Zágrábi Biztonsági Együttműködési Központ március elején.
2024. 03. 11., 16:45
A hét minden napján, illetve a hónap minden hetében kiképzési repüléseket hajtanak végre a kecskeméti repülőbázison. A cél, hogy a JAS 39 repülőgépvezetői állomány minden tagját eljuttassák a „combat ready” szintre.
2024. 03. 08., 11:24
„Farkas Bertalan vadászpilóta, űrkutató, űrhajós az első magyar, aki az űrben járt – de nem az utolsó, hiszen a HUNOR Magyar Űrhajós Programnak köszönhetően hamarosan újra járhat magyar az űrben” – írta közösségi oldalán Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter.
2024. 03. 08., 10:15
Nemzetközi Professional Pilot képzés a Stipendium Hungaricum program keretében Debrecenben A magyar kormány 2013-ban indította útjára a Stipendium Hungaricum nemzetközi felsőoktatási programot külföldi hallgatók számára, amelynek keretében a világ kilencven országából érkezhetnek hazánkba olyan diákok, akik a magyarországi főiskolákon és egyetemeken zajló angol nyelvű képzéseken vehetnek részt.

  Legfrissebbek most

Az elmúlt napokban több friss hírt is olvashattunk az MH Kiss József 86. Helikopterdandárról, többek között arról is, hogy először ugrottak ejtőernyősök a H225M típusú közepes, többcélú forgószárnyasból.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

2024-ben az EUFOR parancsnoki teendőit ellátó nemzet, így magyar csoport biztosítja a misszió MEDEVAC (Medical Evacuation), azaz egészségügyi kiürítési képességét. Beszélgetés a misszióra való felkészülés részleteiről és a külföldi szolgálat körülményeiről Dajka Attila alezredessel, az EUFOR Helikopter Alegység parancsnokával és dr. Forgács Levente hadnaggyal, az alegység egyik orvosával.