2016. 12. 06. kedd
Miklós
: 314 Ft   : 292 Ft Benzin: 339 Ft/l   Dízel: 352 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

A repülőnap belülről egy önkéntes szemével

JETfly  |  2008-10-06 08:25:35

Újságíróként és nézőként több külföldi repülőnapon is volt szerencsém részt venni és Kecskeméten is visszatérő vendég vagyok az utóbbi tíz évben. Mindig itt éreztem magam a legjobban, részben a színes programnak, részben az egyedi hangulatnak köszönhetően. Igazi kikapcsolódás, ha a bázison kószálhatok, akár interjút készítek, akár csak a tömegbe vegyülve nézelődöm. Idén az az ötletem támadt, hogy jó lenne belülről látni, hogyan is működik a gépezet, ami ezt a nagyszabású rendezvényt működteti. Az így szerzett élményeimet osztom most meg a JETfly olvasóival.

Mottó: „Míg más repülőnapokon csak egy cél van, hogy a nézők jól érezzék magukat, Kecskeméten arra is törekszenek, hogy a résztvevők és a közremüködők is.”

Az ötletből cselekvés lett, felvetettem tehát Pető István dandártábornok úrnak, a bázis parancsnokának, hogy mi lenne, ha önkéntesként besegítenék nekik a repülőnap hetében és meg is írnám élményeimet. Bár civilek nem igazán szoktak ilyen szinten részt venni a bázis életében, de ezúttal kivételt tett a dandártábornok úr, sőt pártolta tervemet. Bármilyen munkát elvállaltam volna, még a hangársöprögetést is, de végül angol nyelvtudásom és kommunikációs gyakorlatom alapján, Tóth László főtörzszászlós mellé osztottak be. A több missziót megjárt főtörzszászlós beosztása szerint a bázis vezénylő zászlósa, vagyis a parancsnok mellett felügyeli a protokolláris feladatokat. A repülőnap hetében ő koordinálta a külföldi résztvevők érkezését-indulását, ellátásukat, technikai szükségleteiket. Nem csak a kísérőkkel és kommunikációs munkatársakkal, hanem a müszakiakkal, a toronnyal és az eligazító épületben dolgozókkal is tartotta a kapcsolatot. Többnyire a regisztrációs hangárban tartózkodott, de ha kellett, a bázis különböző pontjai között ingázott, hogy elsimítsa a felmerülő nehézségeket, (ahogy azt a későbbiekben egy konkrét esettel majd illusztrálom), mindeközben bőszen telefonálva lehetett látni.

A müszaki kiszolgálóknak is fontos szerep jutott a repülőnapon

Hasonlóan összenőtt a mobiljával ez idő alatt Fekete Róbert őrnagy is, a bázis kommunikációs tisztje. Ritkán láttam őt két percig egy helyen tartózkodni, a bázison cikázott ide-oda, szintén fő problémamegoldóként. Jártában-keltében néha fülöncsípett az érkező zónában egy új csoportot és a regisztrációhoz kísérte őket. Elmondása szerint felpörgetett munkatempója hetek óta tart, hiszen ahogy közeledett a repülőnap, egyre több nemzet jelezte vissza részvételi szándékát, így folyamatosan alakítgatni kellett a tervezett programot a meghívottak kéréseinek figyelembe vételével, amelynek koordinálásában oroszlánrésze volt. A médiaérdeklődés is egyre fokozódott az esemény iránt, gyakran adott interjút ő maga is, vagy segített a sajtóregisztációban.

Akadt még más is, akinek egy nap alatt többször is lemerült a telefonja: Gősi Róbert főtörzsőrmesteré, aki a külföldi vendégek transzfer buszainak mozgását koordinálta. Ez azért volt kihívás, mert a meghívottak egy részét Kecskeméten, másik részét Budapesten szállásolták el és mindig napközben alakult a napirendjük. A repülőprogram zökkenőmentes lebonyolításában a földi kiszolgáló személyzetnek is oroszlánrésze volt. Néhányan közülük a hétköznapokon a helyi vadászgépekhez vannak beosztva, de ezúttal idegen típusok müszaki szükségleteit biztosították, ami szemmel láthatóan nem okozott gondot nekik.

Repülés előtti felkészítés

Az idei repülőnap rendhagyó voltát egyébként a Magyar Honvédség megalakulásának 160. és a Magyar Légierő létrehozásának 70. évfordulója adta. Így aztán nem csak az állította kihívás elé a szervezőket, hogy a szokásos kettő helyett most csak egy évük volt az előkészítésére, hanem hogy a kettős jubileum miatt valami igazán egyedülálló programot kellett létrehozni. Az egyes részfeladatokat végző egységeket, és a tennivalók szakszerü végrehajtásáért felelős bizottságokat és személyeket januárban jelölték ki hivatalosan. Innentől kezdve már csak végre kellett hajtani a tervet. De ez persze nem volt ilyen egyszerü. A program összeállítása és a meghívandó külföldi résztvevők kiválasztása már szinte az előző repülőnap után megkezdődött. A legtöbb régi résztvevő szívesen jár vissza Magyarországra, de némely ország légierejénél sokat kellett „udvarolni”, hogy gépet küldjenek. Hosszas rábeszélést igényelt például, hogy Harrier ne csak jöjjön, hanem repüljön is. A Harrier pilótákkal beszélgetve lett világos számomra, hogy ennek kicsikarása nem kis „fegyvertény” volt magyar részről. A britek elárulták ugyanis, hogy a brit légierő összes Harrier típusának idén ez volt az egyetlen dinamikus bemutatója. Sem otthon, sem más országban nem láthatta a gépet pukedlizni a közönség. A magyar nézők ugyan ezt nem tudhatták, de lelkesen megtapsolták a bemutató pilótát, amikor egyedülálló programja után kiszállt a gépből. Az ennyire lelkes tetszésnyilvánításhoz nem szokott pilóta először meglepődött, de vette a lapot és meghajolt a közönség felé, majd arcán széles vigyorral tért vissza szerelőihez. Alighanem őt legközelebb nem kellene biztatni a vendégszereplésre. Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Nagy volt a forgalom ezen a hétvégén

A honvédség minden alakulata képviseltette magát a repülőnap lebonyolításában, ezt magam is tapasztalhattam, amikor kedden végigbicikliztem a bázison. Láttam például katonákat a tatai dandártól amint a BTR-eket állítják be kijelölt helyükre, sátrakat építő müszakiakat a támogató dandártól, későbbi sofőrünk, János pedig a székesfehérvári alakulattól érkezett. A szolnoki repülőmúzeumtól kölcsönzött MiG-eket már a repülőnap hétvégéje előtt egy héttel Kecskemétre szállították. Persze a katonák mellett számos civil is sürgött-forgott a helyszínen, hiszen a kiállítóknak, árusoknak is fel kellett húzni sátraikat. Ha már Szolnokot említettem, érdekesség, hogy a repülőnap tulajdonképpen három repteret vett igénybe, hiszen Kecskeméten nem fért el volna el minden gép. Szolnokon állomásozott néhány nagyobb szállítógép, köztük a magyar An-26-osok is, valamint innen, állandó bázisukról érkeztek dinamikus programjukra a helikopterek, Pápáról pedig egy amerikai felségjelü C-17- es repült át Kecskemétre szombaton, hogy az érdeklődők ne csak a levegőben, hanem a földön is megcsodálhassák. Azért a „tereprendezésen” kívül volt egyéb látnivaló is: ezen a még csendes napon tartották meg az ejtőernyős ugrás főpróbáját.

Spanyol Eurofighter Typhoon. Különlegességekben nem volt hiány

Szerdán megérkeztek az első meghívottak, a Török Csillagok mürepülő kötelék személyében. Felszerelésüket és kiszolgáló személyzetüket egy C-130-as hozta, de ez a gép most nem maradt itt, hanem épphogy csak kirakodtak belőle, indult is vissza Törökországba. Kísérőjük, Piroska József zászlós, régi ismerősként üdvözölte őket, hiszen több évig szolgált Törökországban NATO beosztásban, így meglehetősen jól bírja a török nyelvet. Egyébként a guide-ok nagyrészt helyiek voltak, legtöbbjüket már előre beosztották a különböző külföldi vendégekhez. Csütörtökön, amikor a résztvevők többsége érkezett, én is megkaptam a csoportomat, a PC-6-osokkal érkező két osztrák pilóta és müszaki tisztjeik személyében.  (Velük persze könnyebb dolgom volt, mint a majd negyven tagot számláló török csapattal.) A menetrend egyébként minden vendéggel ugyanaz volt. Az érkezési zónában üdvözöltük őket, majd a regisztrációs hangárba kísértük a csapatot. Itt a kísérő felvette és átadta vendégeinek a kitüzőiket, karszalagjukat, amelyek szabad mozgásukat biztosították a reptéren, valamint étkezési utalványaikat. A sikeres regisztráció után az én csoportomat is átkísértem az eligazító központba épületébe, ahol két magyar Gripen pilóta segítségével egyeztethettek maguknak időpontot a pénteki gyakorlásra (amennyiben ezt igényelték a dinamikus programot repülő vendégek), megkapták a legfrissebb meteorológiai információkat, és ha valamilyen müszaki jellegü igényük volt, abban is segítettek nekik. No meg némi frissítőt is magukhoz vehettek a légkondicionált büfében, ami nem jött rosszkor az éppen azokban a napokban tomboló 37 fokos kánikulában. A figyelmes eljárástól egyébként teljesen le voltak nyügözve, több résztvevőtől hallottam, hogy más országok repülőnapjain nem törődnek ennyit velük és nem mindig mennek olajozottan a dolgok. Például külön kísérőjük, buszuk egyáltalán nincs, általában a regisztrációnál kapnak egy vékonyka információs mappát, amely tartalmazza a szállásuk címét, az étkezések időpontját, aztán erősen figyelniük kell, hogy elérjék a ritkán körbejáró közös buszokat, és jó helyen szálljanak le róluk a hoteljukba igyekezve. Sőt, néha még (angol) nyelvi nehézségeik is adódnak a földi kiszolgálásnál.

Üdvözöljük a nézőket!

Az írásom elején szereplő idézet egyébként osztrák csoportom parancsnokától származik, aki még azt is észrevette, hogy egész hétvégén rendszeresen összeszedték a szemetet. Tapasztalataik szerint ez más repülőnapokon nem mindig evidens.A reptér egyébként felbolydult méhkasra emlékeztetett csütörtöktől, bár jó értelemben. Egyszerüen csak megnövekedett a bázison tartózkodók létszáma és ez a rengeteg ember izgatottan rohant a dolgára napkeltétől napnyugtáig. Mert bizony a napi 12-14 órás munka sem volt ritka, de senkit nem hallottam panaszkodni; néha ugyan kicsit fáradtan, de szívvel-lélekkel végezte a dolgát mindenki, hiszen tudták, hogy különleges dolog létrehozásán fáradoznak.

Sajnos az egészségügyi ellátási protokollt is volt alkalmam megtapasztalni, egy könnyebb fejsérülés kapcsán. Az egyik osztrák pilótát kellett orvoshoz kísérni, amikor az beütötte a fejét a szálloda uszodájának a szélébe, egy rosszul kiszámított kartempónál. A fiatalember még vérző fejjel is erősen tiltakozott a komolyabb elsősegély ellen, mondván hogy edzett katona. Csak hosszas rábeszélésre engedte, hogy elkísérjük a bázis orvosához, aki megvizsgálta, és ugyan sérülése nem tünt komolynak, de azért bekísérte a városi kórházba egy röntgenre. Szerencsére nem volt nagy baj, egy ragtapasszal megúszta. Valószínüleg nem ilyen kalandra számított Magyarországon, de végül nagyon hálás volt a szakszerü, gondoskodó ellátásért és az anyanyelvén elmondott diagnózisért. Kollégái ugratását ugyan kisebb örömmel fogadta, de este már vidáman csatlakozott hozzájuk egy városnéző sétára.

Helyezkedni tudni kell

Egy kisebb fajta „mozgósításnak” is szemtanúja lehettem. A péntek délutáni repülésmeteorológia nagy vihart jelzett Kecskemét térségére, ezért berendelték a Kecskeméten elszállásolt külföldi résztvevők összes müszakiját, hogy ellenőrizzék a gépek nyügözését, azaz rögzítését. A Budapesten tartózkodók repülőeszközeit pedig a helyi müszakiak igyekeztek biztonságosan rögzíteni, legjobb tudásuk szerint. Az időjárás azonban kegyes volt a szervezőkhöz, mert a vihar végül kikerülte Kecskemétet, így éjszaka nem kellett aggódni a gépek épségéért.Szombaton reggel nyolc óra előtt nem sokkal, amikor éppen a rám bízott vendégeket vittük be szállásukról a bázisra, a főkapu előtt már több száz bejutásra váró nézőt láttunk. A bázisra beérve is azt tapasztaltuk, hogy sokan éltek a korai, fél nyolcas kapunyitással, mert már jókora tömeg sétálgatott a kerítésen belül. Úgy látszik, hogy még az sem riasztotta el őket, hogy erre a napra esőt jósoltak. Néhány barátom is lelátogatott és külön-külön is arra jutottak, hogy egy nap kevés arra, hogy mindent megnézzenek. A társaságunkban lévő kamasz fiúval például alig tudtunk lépést tartani, hiszen egyszerre akart szimulátorozni, a kiállított gépekbe beülni, vadászpilótákkal beszélgetni és mindeközben még az eget is bámulni fél szemmel. Néha úgy kellett rászólni, hogy enni-inni se felejtsen el. A nézők között sétálva, a tetszésnyilvánításokból arra következtettem (bár felmérésem nem reprezentatív), hogy a legnagyobb sikert a Pápáról átrepült C-17-es, a Török Csillagok és Frecce Tricolori aratta. Természetesen a magyar Gripen és MiG-29 bemutatója alatt is az égre szegeződött minden szem, de még a legválogatósabb repülésrajongók is találhattak nekik tetsző látnivalót a gazdag választéknak köszönhetően.

A vasárnap is hasonlóan zajlott, de mivel az időjárás a szombatinál is jobb volt, még több néző látogatott ki a rendezvényre. A program ismét flottul és szünetek nélkül haladt. Aznap este kapuzáráskor a fáradt, de elégedett nézők hazafelé indultak, a szintén fáradt, de elégedett közremüködők és résztvevőket pedig hangár buli várta, ahol gálavacsora keretében ünnepelhették meg az igazán jól sikerült hétvégét.

De azért még hétfőre is maradt egy kis izgalom. Ugyanis a görögök már indultak volna haza, de egyik A-7E Crosair sehogy sem akart mozdulni, egy hajtómüindító berendezésre lett volna szükségük, hogy életet leheljenek bele. Ilyen eszköze csak a törököknek volt, de a két nemzet sajnos nem a nagy barátságáról híres, így a görögök Tóth vezénylő zászlós segítségét kérték, aki hosszas „udvarlás” után, nem kis diplomáciai haditettet végrehajtva, sikerrel járt a Török Csillagoknál, így végül a görögök is hazafelé vehették az irányt.

Az is jól példázza a repülőnap sikerét a külföldi résztvevők részéről, hogy számos szóló gép és kötelék üdvözlő repülésre kért engedélyt a toronytól, alacsony áthúzással véve búcsút a házigazdáktól. A távolba tünő gépek után nézve az járt a fejemben, hogy az ilyen jó dolgokkal csak egy baj van: nehéz felülmúlni a következő alakalommal. Mi tagadás, a szervezők idén nagyon magasra rakták a lécet maguknak.

Jövőre is lesz repülőnap Kecskeméten!

Részletek >>>

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!
2016. 12. 01., 10:54

Az utolsó Tu-144 utolsó repülései

Tupoljev–NASA repülő laboratórium, orosz gép amerikai műszerekkel. Emlékmű lesz a 77114-es? Akiket irritálnak bizonyos feliratok.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

A napokban az indonéz védelmi minisztérium egy delegációja Oroszországba látogatott a célból, hogy információkat szerezzenek a Mi-26-os nehéz szállítóhelikopter esetleges beszerzéséről és hadrendbe állításáról.