2017. 05. 26. péntek
Evelin, Fülöp
: 307 Ft   : 274 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Papírtigris

JETfly  |  2006-11-14 10:02:38

Létszámát tekintve Kína fegyveres ereje a világ legnagyobb hadserege – amelynek állományában több mint 2500 különböző harci és kisegítő technikai eszköz található. Az ország külföldről (elsősorban Oroszországból) szerzi be a modern repülőgépeket, technikai eszközöket, és mindeközben igyekszik saját fejlesztésű berendezésekkel ellátni ezeket. Az utóbbi években úgy tűnik, Kína nem elhanyagolható sikereket ért el, többek között megkezdték a „4+” generációs vadászrepülőgép gyártását.

A Kínai Népköztársaság légiereje azt mutatja kifelé, hogy erősebb, mint amilyennek kinéz. A hírek pozitív hangvétele, valamint különböző elemzések, amelyek a tömegtájékoztatás eszközein keresztül jutnak el az olvasókhoz, hamis képet festenek. Valójában azonban – több szakértő véleménye alapján – a Kínai Légierő modern technikai eszközökkel és fegyverekkel történő felszerelésével kapcsolatos helyzetet kritikusnak lehet nevezni.

Kína vezetése számára ezzel kapcsolatban a legkellemetlenebb körülmény az, hogy figyelembe véve a fél évszázados (figyelmen kívül hagyva a 20–30-as évek kísérleteit) repülőgép-építési történetét, ez idáig nem tudott egyetlen saját fejlesztésü repülőgépet sem sorozatban gyártani. Minden gép, amelyet Kína sorozatban gyárt, vagy pontos (gyakran licenc alapján gyártott) mása külföldi modelleknek, vagy külföldi technológiák széles körü alkalmazását használták fel a repülőgépek építéséhez.

Mindezen kívül, a kínai repülőgépgyártást tanulmányozva szembetünik bizonyos egyenlőtlenség a fejlődés területén. Az 1950 és 2006 közé eső időszakot két periódusra lehet osztani, amelyet hosszan tartó szünet választ el egymástól.

Az első időszak kezdete megközelítőleg egybeesik a Kínai Népköztársaság 1949-es létrejöttével. A volt Szovjetunió segítségének köszönhetően Kína sok modern technológiához jutott hozzá, köztük a repüléssel kapcsolatos technológiákhoz is. Az 50-es évek elejétől a 60-as évek közepéig (a Szovjetunióval való szakításig) Kína számára technológia és berendezések kerültek átadásra, amely segítségével lehetővé vált vadászrepülőgépek – J-2 (MiG-15), J-5 (MiG-17), J-6 (MiG-19), J-7 (MiG-21) –, bombázók – H-4 (Tu-4), H-5 (Il-28), H-6 (Tu-16) – katonai-szállító repülőgép – Y-8 (An-12) – és helikopterek gyártása.

J-6 (MiG-19)

Mindezek eredményeként a 60-as évek közepére Kína egy modern légierővel, valamint a Szovjetunióban képzett mérnök-tervező állománnyal rendelkezett. Azonban a Szovjetunióval történő szakítás és a kulturális forradalom kezdetével a kínai repülőgépgyártás elkezdett „pangani”.

Ennek következményeként a 70-es évek végére Kína a légierő állományában és a termelésben ugyanazzal az első-második generációs repülőgépekkel rendelkezett, mint addig húsz éve, miközben a Szovjetunió és az Egyesült Államok már a harmadik generációs repülőgépeket gyártotta, és készültek a negyedik generációs repülőgépek. A kínai mérnökök saját erejükből néhány változtatást végre tudtak hajtani az orosz fejlesztésü repülőgépeken, figyelembe véve a vietnami háború tapasztalatait.

J8 (MiG-21/J-7)

Ebben az időszakban a kínai repülőgépgyártás legnagyobb eredménye a Q-5 típusú vadászbombázó és a J-8 típusú vadászrepülőgép volt. Azonban ezeket a repülőgépeket sem lehet saját fejlesztésüeknek tekinteni – hiszen a MiG-19 és MiG-21 típusok konstrukciós tulajdonságait lehetett bennük felismerni.

Q-5 Fantan

Kína a 70–80-as években jelent meg a világ repülőgéppiacán. A „Made in China” repülőgépek vásárlói olyan országok voltak mások mellett, mint Banglades, Észak-Korea, Uganda és Albánia. Ezen kívül a kínai repülőgépek jelentős része Pakisztánba került exportálásra.

A 80-as évek végére a Kínai Légierő színvonala, elsősorban a szovjet és amerikai fejlesztésekhez viszonyítva, katasztrofálissá vált. A Kínai Légierő fő típusa a módosított MiG-21-es volt, amikor a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban már a negyedik generációs repülőgépekkel – F-15, F-16, MiG-29, Szu-27 stb. – látták el a repülős alegységeket.

A kínai repülőgépgyártás második szakasza 1988-ban kezdődött, amikor Izraeltől technológiai segítséget, valamint a „Lavi" vadászrepülőgép teljes dokumentációját megkapták azzal az engedéllyel, hogy „lemásolják” azt. Az izraeli repülőgép alapjain hozták létre a J-10 típusú könnyü vadászrepülőgépet. Az igazsághoz tartozik az a körülmény, hogy a J-10 vadászrepülőgép 15 évvel később – 2004-ben – került kibocsátásra.

Az Izraellel létrejött együttmüködés után Kína helyreállította kapcsolatát a Szovjetunióval is. 1989-ben Szovjetunió és Kína aláírt egy szerződést a haditechnikai fejlesztések területére vonatkozóan, és ettől az időtől indult fejlődésnek a kínai repülőgépipar, az orosz technológiának és konstrukcióknak köszönhetően.

J-10 Strike Fighter

Napjaink „átadása”, a világ modern repülőgépeit figyelembe véve, a Szu-27 típus licencjogának átadása volt Kína számára, illetve a Szu-30MKK gyártása a Szu-27 alapjain. Ezek a repülőgépek biztosítják Kína számára, hogy minőségi fölényt vívjanak ki a szomszédos országokkal – többek között Tajvannal, Dél-Koreával és Japánnal – szemben.

Szu-30 Strike Fighter

Napjainkban Kína aktívan próbálja behozni a lemaradást. Ezzel együtt nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kínai repülőgépgyártást alapjaiban meghatározó tervezőiskola létrehozásával kapcsolatban továbbra sincs előrelépés.

Ugyanígy Kína ez idáig nem tudott konkurenciaképes repülőgép-hajtómüvet sem kifejleszteni. Sőt Kína nem tudta „lemásolni” és megépíteni az AL-31 típusú hajtómüvet, amit a Szu-27 típusba építenek be. A Kínában gyártott „Szuhojokba” Oroszországban készült hajtómüveket tesznek. Hasonlóan, orosz hajtómüvek kerülnek a J-10 típusú vadászrepülőgépekbe is.

A modern technológia beáramlását Kínába az elmúlt évszázadban Európa és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók is hátráltatták. Ebben a helyzetben az egyetlen lehetőséget Oroszország jelenti számára. Ez az az „ablak”, amelyen keresztül Kína berendezéseket kap.

Ismert, hogy Kína törekszik változtatni ezen a helyzeten, és szeretne „menekülni” a technológiai függőségtől. Az utolsó tíz évben ezek a kísérletek eredménytelennek bizonyultak. Arra, hogy változni fog-e a helyzet, az idő adja meg a választ.

Ilja Kramnyik

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2017-05-17 09:20:11
A múlt hét végén ért véget a helikopteres fegyvernem kiemelt, Fire Blade 2017 elnevezésű többnemzeti gyakorlata, ugyanakkor a hazai helikopteresek nem csupán a gyakorlat keretein belül álltak ez időben helyt.
2017-05-12 10:50:55
39 év szolgálat után befejeződött az RF-4E aktív szolgálata a Görög Légierőben. A Phantomokat üzemeltető 348. Taktikai Felderítő Század története 1953-ig nyúlik vissza, ekkor alakítottak át néhány F-84G-t felderítő feladatokra.
2017-05-11 14:52:19
Rekordforgalom jellemezte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2017. első negyedéves légi teheráru forgalmát: három hónap alatt nem kevesebb, mint 30 060 tonna cargot mozgattak meg a repülőtéren, ami 32,3 %-os növekedés az előző év első negyedévéhez képest.
2017-05-11 12:24:12
4 millió dollár kártérítést fizetett a Boeing az Egyesült Államok kormányának, miután a cég három repülőgép szerelője sérüléseket okozott egy VC-25A, vagy más néven Air Force One oxigén rendszerében.
2017-05-10 11:41:10
Mindössze két héttel azután, hogy bejelentették, az F-35-ös az idei évben nem vesz részt külföldi marketing eseményen, a USAF mégis hivatalossá tette, hogy jövő hónapban a párizsi légiszalonra küldi legújabb gépét.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 05. 26., 09:05
A 2017. május 25-i üzemnap galériája.
2017. 05. 25., 10:40
Az a bizonyos tizenöt centi, ami most nagyon sokat számított. A főfutók rendszere bonyolult, mégis az orrfutó szorult be már többször.
Galéria a május 22-én indult Load Diffuser 2017 hadgyakorlatról.
2017. 05. 22., 15:49
Hét ország részvételével hétfőn elkezdődött a kecskeméti repülőbázison a Load Diffuser 2017 nemzetközi légierő-gyakorlat.

  Legfrissebbek most

Május 22-én megkezdődött a Magyar Honvédség légierejének idei legnagyobb méretű gyakorlata. A hét ország részvételével, június 9-ig tartó Load Diffuser 2017 igazgatója Szűcs Pál ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság megbízott légierő haderőnem főnöke.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az Orosz Föderáció sarkvidéki területeire szánt Pancir-SzA légvédelmi harcjármű (NATO-kódja SA-22 Greyhound) tesztjeit júniusban kezdik el – tájékoztatta a sajtót az orosz védelmi ipar illetékese.