2017. 03. 30. csütörtök
Zalán
: 310 Ft   : 287 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Papírtigris

JETfly  |  2006-11-14 10:02:38

Létszámát tekintve Kína fegyveres ereje a világ legnagyobb hadserege – amelynek állományában több mint 2500 különböző harci és kisegítő technikai eszköz található. Az ország külföldről (elsősorban Oroszországból) szerzi be a modern repülőgépeket, technikai eszközöket, és mindeközben igyekszik saját fejlesztésű berendezésekkel ellátni ezeket. Az utóbbi években úgy tűnik, Kína nem elhanyagolható sikereket ért el, többek között megkezdték a „4+” generációs vadászrepülőgép gyártását.

A Kínai Népköztársaság légiereje azt mutatja kifelé, hogy erősebb, mint amilyennek kinéz. A hírek pozitív hangvétele, valamint különböző elemzések, amelyek a tömegtájékoztatás eszközein keresztül jutnak el az olvasókhoz, hamis képet festenek. Valójában azonban – több szakértő véleménye alapján – a Kínai Légierő modern technikai eszközökkel és fegyverekkel történő felszerelésével kapcsolatos helyzetet kritikusnak lehet nevezni.

Kína vezetése számára ezzel kapcsolatban a legkellemetlenebb körülmény az, hogy figyelembe véve a fél évszázados (figyelmen kívül hagyva a 20–30-as évek kísérleteit) repülőgép-építési történetét, ez idáig nem tudott egyetlen saját fejlesztésü repülőgépet sem sorozatban gyártani. Minden gép, amelyet Kína sorozatban gyárt, vagy pontos (gyakran licenc alapján gyártott) mása külföldi modelleknek, vagy külföldi technológiák széles körü alkalmazását használták fel a repülőgépek építéséhez.

Mindezen kívül, a kínai repülőgépgyártást tanulmányozva szembetünik bizonyos egyenlőtlenség a fejlődés területén. Az 1950 és 2006 közé eső időszakot két periódusra lehet osztani, amelyet hosszan tartó szünet választ el egymástól.

Az első időszak kezdete megközelítőleg egybeesik a Kínai Népköztársaság 1949-es létrejöttével. A volt Szovjetunió segítségének köszönhetően Kína sok modern technológiához jutott hozzá, köztük a repüléssel kapcsolatos technológiákhoz is. Az 50-es évek elejétől a 60-as évek közepéig (a Szovjetunióval való szakításig) Kína számára technológia és berendezések kerültek átadásra, amely segítségével lehetővé vált vadászrepülőgépek – J-2 (MiG-15), J-5 (MiG-17), J-6 (MiG-19), J-7 (MiG-21) –, bombázók – H-4 (Tu-4), H-5 (Il-28), H-6 (Tu-16) – katonai-szállító repülőgép – Y-8 (An-12) – és helikopterek gyártása.

J-6 (MiG-19)

Mindezek eredményeként a 60-as évek közepére Kína egy modern légierővel, valamint a Szovjetunióban képzett mérnök-tervező állománnyal rendelkezett. Azonban a Szovjetunióval történő szakítás és a kulturális forradalom kezdetével a kínai repülőgépgyártás elkezdett „pangani”.

Ennek következményeként a 70-es évek végére Kína a légierő állományában és a termelésben ugyanazzal az első-második generációs repülőgépekkel rendelkezett, mint addig húsz éve, miközben a Szovjetunió és az Egyesült Államok már a harmadik generációs repülőgépeket gyártotta, és készültek a negyedik generációs repülőgépek. A kínai mérnökök saját erejükből néhány változtatást végre tudtak hajtani az orosz fejlesztésü repülőgépeken, figyelembe véve a vietnami háború tapasztalatait.

J8 (MiG-21/J-7)

Ebben az időszakban a kínai repülőgépgyártás legnagyobb eredménye a Q-5 típusú vadászbombázó és a J-8 típusú vadászrepülőgép volt. Azonban ezeket a repülőgépeket sem lehet saját fejlesztésüeknek tekinteni – hiszen a MiG-19 és MiG-21 típusok konstrukciós tulajdonságait lehetett bennük felismerni.

Q-5 Fantan

Kína a 70–80-as években jelent meg a világ repülőgéppiacán. A „Made in China” repülőgépek vásárlói olyan országok voltak mások mellett, mint Banglades, Észak-Korea, Uganda és Albánia. Ezen kívül a kínai repülőgépek jelentős része Pakisztánba került exportálásra.

A 80-as évek végére a Kínai Légierő színvonala, elsősorban a szovjet és amerikai fejlesztésekhez viszonyítva, katasztrofálissá vált. A Kínai Légierő fő típusa a módosított MiG-21-es volt, amikor a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban már a negyedik generációs repülőgépekkel – F-15, F-16, MiG-29, Szu-27 stb. – látták el a repülős alegységeket.

A kínai repülőgépgyártás második szakasza 1988-ban kezdődött, amikor Izraeltől technológiai segítséget, valamint a „Lavi" vadászrepülőgép teljes dokumentációját megkapták azzal az engedéllyel, hogy „lemásolják” azt. Az izraeli repülőgép alapjain hozták létre a J-10 típusú könnyü vadászrepülőgépet. Az igazsághoz tartozik az a körülmény, hogy a J-10 vadászrepülőgép 15 évvel később – 2004-ben – került kibocsátásra.

Az Izraellel létrejött együttmüködés után Kína helyreállította kapcsolatát a Szovjetunióval is. 1989-ben Szovjetunió és Kína aláírt egy szerződést a haditechnikai fejlesztések területére vonatkozóan, és ettől az időtől indult fejlődésnek a kínai repülőgépipar, az orosz technológiának és konstrukcióknak köszönhetően.

J-10 Strike Fighter

Napjaink „átadása”, a világ modern repülőgépeit figyelembe véve, a Szu-27 típus licencjogának átadása volt Kína számára, illetve a Szu-30MKK gyártása a Szu-27 alapjain. Ezek a repülőgépek biztosítják Kína számára, hogy minőségi fölényt vívjanak ki a szomszédos országokkal – többek között Tajvannal, Dél-Koreával és Japánnal – szemben.

Szu-30 Strike Fighter

Napjainkban Kína aktívan próbálja behozni a lemaradást. Ezzel együtt nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kínai repülőgépgyártást alapjaiban meghatározó tervezőiskola létrehozásával kapcsolatban továbbra sincs előrelépés.

Ugyanígy Kína ez idáig nem tudott konkurenciaképes repülőgép-hajtómüvet sem kifejleszteni. Sőt Kína nem tudta „lemásolni” és megépíteni az AL-31 típusú hajtómüvet, amit a Szu-27 típusba építenek be. A Kínában gyártott „Szuhojokba” Oroszországban készült hajtómüveket tesznek. Hasonlóan, orosz hajtómüvek kerülnek a J-10 típusú vadászrepülőgépekbe is.

A modern technológia beáramlását Kínába az elmúlt évszázadban Európa és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók is hátráltatták. Ebben a helyzetben az egyetlen lehetőséget Oroszország jelenti számára. Ez az az „ablak”, amelyen keresztül Kína berendezéseket kap.

Ismert, hogy Kína törekszik változtatni ezen a helyzeten, és szeretne „menekülni” a technológiai függőségtől. Az utolsó tíz évben ezek a kísérletek eredménytelennek bizonyultak. Arra, hogy változni fog-e a helyzet, az idő adja meg a választ.

Ilja Kramnyik

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!

Még több friss hír

2017-03-23 12:46:51
Az ország kedvenc repülőmúzeuma hamarosan új helyen fogadja a látogatókat. Az Aeropark csupán métereket költözik, mégis pazar látvány lesz már az autósoknak is. Az átmeneti időszakban a rendkívül népszerű reptérlátogatás zavartalanul, új elemekkel bővítve működik tovább.
2017-03-23 10:44:35
Megkezdődtek az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis kettős célú hasznosításra történő átalakításának előkészületei. A tervek szerint 2018 végére kell megfelelnie a katonai és polgári gépeket fogadó repülőtérre vonatkozó civil szabályzóknak és elvárásoknak.
2017-03-22 16:35:07
Mint ahogy arról korábban már lapunkon is beszámoltunk, a Malajziában megrendezett LIMA-2017 nemzetközi légiszalonon mutatkoznak be az Orosz Vitézek új gépeikkel, a Szu-30SzM típussal. Az orosz kötelék programja ráadásul új elemeket is tartalmaz.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 03. 28., 14:37
Történelmi jelentőségű repülésnek is nevezhető az a felszállás, amelyet a napokban hajtott végre a kanadai Bombardier repülőgépgyár új CS100-as repülőgépe amikor nonstop átrepült London City repülőteréről a New York-i JFK-re.
2017. 03. 27., 10:39
Negyven éve ütközött a ködös repülőtéren a két 747-es. Humán faktor és technikai tanulságok.
2017. 03. 24., 13:02
A nagy kérdés az akkumulátor és a hatótávolság. A NASA tervei és a Long EZ rekordváltozata. Óceánrepülés elektromos géppel? Az easy is beszáll a fejlesztésbe.
2017. 03. 23., 16:49

Korszerű kiképzőgépekkel gyarapodik a Magyar Légierő

Elvégezték az utolsó simításokat azokon a Zlin Z−242L típusú repülőgépeken, amelyek március 24-én érkeznek hazai állomáshelyükre.

  Legfrissebbek most

Döntött az Orosz Légierő vezetése – a „Fecskék” lecserélhetik MiG-29-eseiket a legújabb MiG-35-ösökre. Az erről szóló bejelentést a malajziai LIMA-2017 kiállításon hozták nyilvánosságra.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Oroszország védelmi minisztériuma a napokban jóváhagyta, hogy újra szolgálatba állhassanak a korábban lekonzervált Mi-14Psz típusú, kutató-mentő feladatkörű helikopterei.