2017. 02. 20. hétfő
: 308 Ft   : 289 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Mi-26 – a világ legnagyobb helikoptere

JETfly  |  2013-04-22 10:36:18

„Köszöntjük Önöket a világ legnagyobb, sorozatban gyártott helikoptere fedélzetén. Valószínűleg meglepődne, ha a helikoptert egy Boeing 737 repülőgép mellé állítva kiderülne, hogy a Mi-26-os hosszabb! Arra pedig gondolni sem mer, hogy a világ legnagyobb helikopterének rotor átmérője 4 méterrel nagyobb, mint a Boeing 737 klasszikus szériájának fesztávolsága”, - kezdődik az eredeti, orosz cikk. … és ebben az esetben nem túlzott a szerző!

Méretei ellenére ezt a repülőszörnyet nyugodtan hasonlíthatjuk egy hangyához. A helikopter azon kevés repülőszerkezetek közé tartozik, amely képes a saját tömegével közel megegyező rakományt a levegőbe emelni. Nem csak felemeli a 20 tonna hasznos terhet, de azt képes a „világ végére” is elszállítani – alaphelyzetben 800 km-re.

A gép fejlesztése az 1970-es években kezdődött és napjainkban is folyik a gyártása a különböző modifikációkban – katonai-szállító, utasszállító, polgári-teherszállító, repülő daru, egészségügyi, stb.

A több évtized alatt kibocsátott, mintegy 310 db Mi-26-os a világ számos országának – Oroszország, Kazahsztán, Ukrajna, Venezuela, India, Kína, Laosz, Peru ‑ hadseregében és polgári légitársaságainak kötelékében megtalálható.

A Mi-26 fejlesztésének története

A Mi-26 típusú teherszállító helikopter fejlesztését az 1970-es évek elején kezdték meg a Szovjetunióban a Mil Tervezőirodánál, a kor akkori „rekorderének”, a Mi-6-os leváltására. Az új modell fejlesztése úgy a szovjet fegyveres erők, mint a szovjet nemzetgazdaság által megfogalmazott követelményrendszer megváltozása miatt vált szükségessé. Követelményként merült fel, hogy az új helikopternek képesnek kell lennie 20 t teher szállítására több mint 500 km-es távolságra, valamint katonai és polgári feladatok végrehajtására 1000 méteres magasság felett is.

Az újgenerációs teherszállító helikopter a Mi-26 típusjelet kapta és a projektet 1971 decemberében jóváhagyta a Szovjetunió repülőipari minisztériumának tudományos-technikai tanácsa. Vezető tervezőnek O.V. Bahovot jelölték ki. A Mi-26 modelljének építése 1972-ben kezdődött és azt három év múlva az állami bizottság elfogadta. Erre az időre a tervezési munkák nagyrésze a végéhez ért. Még ebben az évben – 1975 – új vezető tervezőt kapott a Mi-26 projekt, V.V. Sutov személyében.

1977. december 14-én a Mi-26 első alkalommal emelkedett a levegőbe, ahol mintegy három percet töltött. A forgószárnyast a cég vezető berepülő pilótája, G.R. Karapetjan irányította.

Az első Mi-26-osok a szovjet fegyveres erők állományába kerültek, majd csak néhány évvel később jelentek meg a típus polgári változatai.

A cikkben szereplő Mi-26T (RA-06031 lajstromszámmal) 1990. augusztus 1-jén hagyta el a szerelőcsarnokot.

A típus első polgári alkalmazója az Aeroflot légitársaság volt, amely három éven keresztül alkalmazta Tyumenben és Nyizsnyevartovszkban. Ezek után a helikopter 1993-tól 17 hosszú éven keresztül lekonzervált állapotban volt Krasznojarszkban, míg 2010-ben az UTair légitársaság megvásárolta és azt a mai nap is üzemelteti Oroszország Hanti-Manysi Autonóm Területén. A forgószárnyas állomáshelye Szurgut repülőtere.

A Mi-26 polgári változata

A helikopter polgári hasznosítású változatának sorozatgyártása Mi-26T típusjelzéssel 1985. január 12-én kezdődött. A „demilitarizált” verzió egyik eltérése a katonai változattól a navigációs berendezésekben fedezhető fel, valamint nem kerültek beépítésre a fegyverzetek és az infravörös csapda kilövésére alkalmas berendezés. Bővítették viszont azon fedélzeti berendezések körét, amelyek megkönnyítik a terhek kezelését a fedélzeten kívül.

A helikoptert többek között olyan külső felfüggesztési rendszerrel szerelték fel, ami lehetővé teszi szabvány tengeri konténerek szállítását, rakodómunkások részvétele nélkül. Az egyetemes stabilizáló platformnak köszönhetően növelhető a szállítás sebessége nagyméretü, illetve hosszú terhek (konténerek, csövek, stb.) esetén 200 km/h-ig, ugyanakkor az üzemanyag fogyasztás 30%-kal csökken.

A forgószárnyassal kapcsolatos érdekesség, hogy mielőtt tömegesen került volna a fegyveres erők, valamint az Aeroflot állományába világrekordok egész sorát állították fel a géppel. 1982. február 4-én a G.V.Alferov berepülő-pilóta által vezetett személyzet 25 tonna teherrel emelkedett 4 060 m magasba, ezzel együtt 2 000 m-es magasságot a helikopter 56.768,8 kg repülési tömeggel érte el, ami szintén a világ legjobb teljesítménye volt. Szintén ebben az évben a Mi-26-os, az IrinaKopec vezette ekipázzsal 9 női világrekordot állított fel.

1988-ban, amikor a helikoptert már alkalmazták a hadsereg berkein belül, egy katonai tesztszemélyzet a Moszkva – Voronyezs – Kujbisev – Moszkva 2 000 km-es útvonalrepülés során egy Mi-8 helikopterrel még 1967-ben felállított rekordot döntött meg azzal, hogy a repülést 279 km/h-s átlagsebességgel teljesítette. Az útvonalrepülés során a személyzetnek meg kellett küzdenie egy heves záporral járó fronttal is.

Az Aeroflot 1986-tól kezdte rendszeresíteni a Mi-26T típust. Az első időszakban polgári pilótákat képeztek át a típusra a rosztovi gyárban, majd 1987-től a Kremencsugszkij Polgári Repülési Főiskola keretein belül képezték a személyzeteket. Az iskola a képzéshez két Mi-26 helikoptert kapott, amelyeken 1989 végéig több mint száz első pilótát, másodpilótát, navigátort, fedélzeti mérnököt és fedélzeti technikust képeztek ki. Azok után, hogy a helikopterek kirepülték a két nagyjavítás közötti idejüket a Konotopszkij javító bázisra kerültek, ahol ma is találhatóak.

Fáradhatatlan munkás és rekorder

 

A Mi-26 törzsének központi részét egy tág raktér foglalja el, amelynek magassága 2,95 m és 3,17 m között változik. A katonai verzió rakterét úgy alakították ki, hogy bármilyen, 20 tonnát meg nem haladó haditechnikai eszköz – gyalogsági harcjármüvek, önjáró tarack, páncélozott felderítő jármü, stb. – célbajuttatására alkalmas legyen.

A Mi-26 deszant verziója 82 katona vagy 68 ejtőernyős szállítására alkalmas. A speciális kialakításnak és berendezésnek köszönhetően a helikopter néhány óra alatt átalakítható 60 sebesült és három orvos szállítását biztosító „repülő kórházzá”. A forgószárnyas raktere a szállítandó terhek mellett helyet biztosít(hat) az üzemanyag póttartályoknak is.

A raktérbelső minden olyan berendezéssel fel van szerelve, amelyek elengedhetetlenek a terhek mozgatásához, elhelyezésükhöz és rögzítésükhöz.

A Mi-26 polgári alkalmazása során meg kell említeni, hogy a külső függesztési pontokon nagyméretü terhek szállítására alkalmas, amit már több alkalommal bizonyított. Több ilyen feladatvégrehajtás vált egyedülállóvá, amelyek nagy ismerettséget biztosítottak a típusnak.

Egy ilyen szállítás volt 1986 telén, amikor egy közel 18 tonnás Tu-124S típusú repülőgépet kellett Cskalovszkij repülőteréről Selkovo-2 kisvárosba szállítani. 1988-ban a Kremencsugszkij Polgári Repülési Főiskola Mi-26T helikoptere egy, a Kaukázusban 3 100 m-es magasságban kényszerleszállást végrehajtó Mi-8 forgószárnyast emelt ki és szállított el Tbiliszibe. Szintén ismertté vált az az eset is, amikor egy Be-12 típusú repülőgépet kellett kimenteni Tangarogban, ahol a gép kényszerleszállást hajtott végre.

Hasonló feladatokat külföldön is végrehajtottak a típussal. Egy érdekes eset volt, amikor Pápua Új-Guineában mocsárból kellett kiemelni egy „Boston” típusú amerikai repülőgépet és elszállítani azt Manang kikötőjébe. A repülőgép a II. világháború alatt az USA 13. bombázó századában teljesített szolgálatot, amit 1945-ben japánok lőttek le és hasraszállást hajtott végre. A gép ma az Ausztrál Légierő múzeumában található.

A Mi-26 kabinjában

A törzs első részében található a személyzet kabinja a parancsok (elsőpilóta), a másodpilóta, a megfigyelő (navigátor) és a fedélzeti technikus munkahelyeivel, valamint egy kabin a négy szállítmánykísérő, valamint a személyzet ötödik tagja, a fedélzeti mechanikus számára. A kabinokban található egy-egy, a helikopter gyors vészelhagyására szolgáló nyílás került kialakításra, illetve a katonai verziók esetében a padozat páncélozott.

A helikopter rádióelektronikai és navigációs berendezései biztosítják a harci feladatok végrehajtását bonyolult időjárási körülmények között, a nap bármely szakában.

A rendszer elemei közé tartozik többek között a „Grebeny-2” kombinált irányszögrendszer, a PKP-77M mühorizont, a „Veer-M” közelnavigációs rendszer, a rádió-magasságmérő, automata rádióiránytük. A helikopter rendszereihez tartozik a négycsatornás VUAP-1 típusú robotpilóta, valamint a külső függesztményü terhek csillapítását biztosító berendezés. A helikopter meteorológiai lokátorral, valamint video berendezéssel is ellátták, amelynek segítségével vizuálisan is felügyelhetik a szállítmány állapotát.

22 ezer lóerő

A Mi-26 erőforrása két Lotarjev D-136 típusú hajtómü, amelyeket a zaporozsi Motor-Szics üzemben gyártanak. A két hajtómü összteljesítménye 22 ezer lóerő. A két hajtómü emeli fel a 28 tonnás gépet a 12 tonna üzemanyaggal és 20 tonna teherrel. A hajtómüvek óránként 3 100 kilogramm üzemanyagot fogyasztanak, aminek köszönhetően egy repült óra mintegy 600.000 rubelbe (19-20 ezer dollár) kerül.

A gép tetején. A rotoragy a nyolc, egyenként 16 méteres rotorlapáttal

A rotoragy közelről

A rotoragy méretének megértését nagyon jól érzékelteti ez a fotó, amelyen a hajtómüvet vizsgálják a müszaki szakemberek

A rotorlapátok, mint egy fantasztikus robot acélujjai. Az emberek lent a háttérben hangyának tünnek

Statikus helyzetben a pengék lefelé „görbülnek”, amelyek repülés közben különböző fizikai erők hatására „kiegyenesednek”, sőt vannak helyzetek, amikor ellentétes irányba hajlanak

A főrotorokkal összehasonlítva a farokrotorok mérete elenyésző, annak ellenére, hogy azok átmérője több mint 7,5 m, mint egy közel háromemeletes épület.

Mint azt a cikk elején elmondtuk, mindössze 310 darab, különböző modifikációjú Mi-26 típusú helikoptert gyártottak. Egyedülálló teherbírásának köszönhetően úgy Oroszországban, mint külföldön nagy igény van rá.

A Mi-26 legnagyobb polgári alkalmazója az orosz UTair légitársaság, amelynek állományában 25 helikopter található. A cikk a légitársaság segítségével jött létre.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
2017-02-09 11:42:55
A Tunéziai Légierő a napokban átvehette az első 6 darab OH-58D Kiowa Warrior típusú forgószárnyasait. A ceremóniára 2017. február 4-én került sor a Gabes légibázison, melyen részt vett az ország miniszterelnöke, Youssef Chahed is.
2017-02-08 11:51:19
Az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) várakozásai szerint 2019 végén a Bell Boeing V-22 Légi Utántöltő Rendszer (VARS) névvel illetett Osprey változat elérheti az ún. bevezető műveleti képességet (IOC), amely a hadrafoghatóság első lépcsőfoka.
2017-02-06 09:54:26
A Nellis légibázis 83-3014 oldalszámú F-15C Eagle vadászrepülőgépe 2017. január 25-én komoly mérföldkőhöz érkezett, ugyanis összesítve ezen a napon érte el a 10 000 repült órát.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 17., 14:04
Hazatértek az Eltökélt Támogatás Művelet (Resolute Support Mission – RSM) hatodik váltásának egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt helikoptervezetői és repülő-műszaki szakemberei.
2017. 02. 16., 09:52
A hidegháború befejezését követően fokozatosan csökkent az USA fegyveres erőinek létszáma Európában, ezzel párhuzamosan számos bázist, repülőteret ürítettek ki.
2017. 02. 15., 15:07
Idén ünnepli az ukrán Antonov repülőgépgyár az első saját tervezésű repülőgépének, az An–2-esnek a megszületését.
2017. 02. 15., 14:52
Jön egy igazi Ju-52-es! Ez a hír terjedt napok óta szájról szájra és portálról portálra a hazai repülésimádók között, és valóban.

  Legfrissebbek most

2017. február 14-18. között rendezik meg Bangalorban az Aero India 2017 légi és űrtechnológiai szakkiállítást. Az eseményen számos nemzetközi cég képviselteti magát újabb üzletek reményében: jelen van például a Saab is dinamikus Gripen programmal.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az indiai HAL (Hindustan Aeronautics Limited) vállalat elsőként az Aero India 2017 szakkiállításon mutatta be, egyelőre még csak makett formájában az új, többcélú közepes kategóriájú IMRH forgószárnyast.