2016. 12. 10. szombat
Judit
: 314 Ft   : 296 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Az AS30-as rakéta

JETfly  |  2007-01-15 10:20:17

A francia Aerospatiale már az ötvenes évek elején megkezdte a földi célok elleni irányított repülőgép-fedélzeti fegyverek fejlesztését, amely rendkívüli kihívást jelentett az akkori technológiai színvonalon. Az 1955-re elkészült AS20 ennek ellenére beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ilyen kis méretben addig még nem sikerült megfelelő pontosságú fegyvert szolgálatba állítani.

A mindössze 132 kg-os rakétát rádiósparancs-közlő távirányítással lehetett célra vezetni, természetesen csak nappal, jó látási viszonyok között. A rávezető rendszer viszonylag egyszerüen és megbízhatóan müködött, a fegyver pusztító ereje azonban a csekély méretü harci rész miatt csak „puha“ célok megsemmisítését tette lehetővé, ezért az Aerospatiale vezetése a továbbfejlesztés mellett döntött.

Az AS30-nak teljesen azonos irányító rendszer mellett már sokszorosára növelt romboló ereje volt, az 520 kg-os induló tömeg csaknem felét tette ki a 240 kg-os harci rész, amely nem volt más, mint egy szabványlégibomba. Az acélköpeny vastagságától és a gyújtóberendezéstől függően így lehetővé vált betonerődítmények megsemmisítése is.

Az AS30 1960-ban állt szolgálatba, de a lövészeteken nem mindig volt sikeres, mivel párás levegő esetén a pilóták könnyen szem elől téveszthették. Ennek kiküszöbölésére a vadászbombázók célzóberendezését kiegészítették egy infravörös eszközzel, amely jól „látta“ a rakéta hajtómüvéből kiáramló forró gázokat, és ennek alapján a pilóta elvégezhette a rávezetést.

A rádiósparancs-közlő távirányítás módszere gyorsan elavult. Hasonló rendszert alkalmaztak az amerikai Bullpup, illetve később az orosz H–23-as, valamint H–66-os rakéta esetében is, de mindenhol ugyanúgy szembesültek a kötöttségekkel. A pilóták számára problémát okozott, hogy a becsapódásig „vezetni“ kell a rakétát, a részben automatizált vagy teljesen manuális módszerrel, miközben a repülőgép nem manőverezhetett.

A továbblépésre azonban sokat kellett várni, csak a hetvenes évekre jutott olyan szintre a technológia, hogy a francia tervezők kifejleszthették saját félaktív lézeres önirányító rendszerüket. Az AS30L rakéta azonban egy további bonyolult és drága eszköz, a lézeres célmegjelölő párhuzamos alkalmazását igényelte.

Az Aerospatiale bevonta a továbbfejlesztésbe a Thomson CSF céget, amely élen járt az elektronikus berendezések tervezése terén. Ők dolgozták ki a TVM 585 Ariel félaktív lézeres keresőfejet az AS30L számára, de a célmegjelölőhöz nekik is segítséget kellett igénybe venni. Az amerikai Martin Marietta több licenc átadásával járult hozzá az ATLIS típusú lézeres célmegjelölő konténer kifejlesztéséhez. A girostabilizált optikával ellátott eszköz a kiválasztott célra irányítja az 1,06 mikron hullámhosszúságú lézersugarat, és rajta tartja a repülőgép korlátozott manőverei közben is.

A lézeres eszközök fejlesztése elhúzódott, így 1977-ben még csak irányító rendszer nélkül kezdődhettek meg az AS30L kísérleti lövészetei. A tesztekhez az első nyolc rakétát a meglévő régi változatokból alakították át, további hat már új gyártású volt. Csak 1980-ben kerülhetett sor az első irányított lövészetre, és további nyolc évre volt szükség, mire a fegyver csapatszolgálatba állhatott a francia légierőben. A Jaguar fedélzetén már 1985-ben lezajlottak az integrációs tesztek, majd a Mirage F1 és 2000 fedélzetén is rendszeresítették. 1992-ben az F–16-osokkal is lezajlottak a próbák, mivel több ország igényelte az integrációt. Ebben a General Dynamics aktívan részt vett, hiszen nekik is érdekük volt, hogy a Fighting Falcon lehetséges arzenálja minél szélesebb legyen.

A francia haditengerészeti légierő-állományában 1996-tól jelent meg a fegyver, miután rendszerbe álltak a korszerüsített Super Etendard gépek, amelyek már alkalmasak voltak az ATLIS használatára.

Az AS30 különböző változataiból 3780 készült, ebből közel ezer volt az L típus. A francián kívül rendszeresítette a rakétát a dél-afrikai, az egyiptomi, az indiai, az iraki, a jordániai, a német, a nigériai, az ománi, a pakisztáni, a perui és a venezuelai légierő is.

Az 520 kg induló tömegü, 3,65 méter hosszú, 0,342 méter átmérőjü, egyméteres fesztávolságú rakéta felépítése csak részben követi a megszokott sémát. Orrában található átlátszó üveg mögött a lézerdetektor, a kormányparancsokat kidolgozó egység, a robotpilóta és a gyújtóberendezés. A rendelkezésre álló helyet nem használták ki teljes mértékben, a rakéta viszonylag nagy átmérője a harci résznek köszönhető. Utóbbi többféle változatban áll rendelkezésre, a legelterjedtebb a nagy átütőerejü betonromboló változat, amelyet késleltetve robbantanak fel. Az acélköpenyes harci rész mögött található a hajtómüszekció, körülötte kereszt alakban szerelték fel a nyilazott szárnyakat. Az SNPE cég által kifejlesztett hajtómünek két fokozata van. Hátul található a mindössze két másodperces égésidejü gyorsító fokozat, amelynek égésgázai két fúvócsövön át távoznak. Előtte és a harci rész között építették be a menetfokozatot, amely 21 másodpercig üzemel, és kis tolóerővel tartja az elért kb. 1,3 Mach sebességet. Ennek fúvócsövét a gyorsító fokozat közepén vezették keresztül. A rakéta aktív szakasza 21 másodperc, vagyis a hajtómü kiégését követően már nem müködőképes. Ez ellentétben áll számos más kategóriájú rakétatípussal, de azok teljes egészében aerodinamikai kormányzásúak. Az AS30 ezzel szemben repülési pályáját a menetfokozat tolóerővektorának eltérítésével módosítja. A kiömlő keresztmetszetnél négy, elektromágnesek által mozgatott kis deflektort helyeztek el, amelyek néhány fokra eltérítik a gázsugarat. Ezenfelül négy további, kis felületü, tároláshoz behajtható kivitelü stabilizálókormány is található a rakéta törzsvégén, amelyek a hossztengely körüli forgást csillapítják. A fedélzet energiaellátásáról termoakkumulátor gondoskodik, amely hosszú tárolási idejü és nem igényel rendszeres cserét. A rakétát két részre szétbontva, leszerelt szárnyakkal tárolják hermetikus konténerekben, a felhasználás előtti összeszerelés és ellenőrzés gyorsan elvégezhető.

Az AS30L maximum 12 km távolságban lévő földi vagy vízi célpontok ellen vethető be, de ma már helyettesíthetik a különböző irányított bombák is, ezért a gyártását beszüntették.

Harci alkalmazására először az iraki légierőben került sor. A 240, a nyolcvanas években megvásárolt rakéta többségét felhasználták az Irán elleni háború befejező szakaszában. 1991-ben a Desert Storm hadmüveletben részt vevő francia erők Jaguar vadászbombázói 60-at indítottak a Kuvait területén lévő iraki célpontok ellen, a rakéták 97%-a pontosan célba talált. 1995-ben Boszniában, majd 1999-ben a koszovói válság idején vetették be az AS30-asokat, de csak kis mennyiségben.

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 09., 14:46

A Boeing tárgyalásokat, az Antonov gépet ajánl Trumpnak!

Nincs elszabadult költségvetés, ha nincs még költségvetés. Mennyibe kerül egy 747-es? És ki tudja, mit adnának az ukránok?!
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin