2017. 02. 20. hétfő
: 308 Ft   : 290 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Zsiráftulajdonos légtérőrzők

JETfly  |  2016-04-19 11:21:11

A légierő berkeiben gyakran utalnak egy fényképre, melyen katonák és civilek állnak a korábbi légierő-parancsnokság épületébe vezető lépcsőkön, illetve képletesen szólva: egy út kezdetén. Öt évvel ezelőtt – 2011. április elsején – alakult meg ugyanis az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ. Kollektív intelligencia

A haderőreform kapcsán 2010-ben, nyugati koncepciókra alapozva vetődött fel, hogy a légierő haderőnem sajátosságait figyelembe véve kerüljenek egy kézbe a rendszer már meglévő vezetési-irányítási elemei. A gondolatot tett követte, és Szücs József ezredes parancsnoksága alatt létre is jött az új veszprémi központ, amely immár egymaga felelős a harcászati szintű légi műveleti harcparancsok teljes körű végrehajtásáért, illetve az adott feladatok vezetéséért és irányításáért. Korábban ugyanis a légierő hadműveleti központja az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon (MH ÖHP) belül, annak részeként működött, de az MH ÖHP az elmúlt öt esztendőben már „csupán” a hadműveleti tervezést végezte. Másrészről pedig hazánk részét képezi a NATO integrált légvédelmi rendszerének is, és a szövetségesi kötelezettségből adódó feladatokat szintén a „Sziklában” települt légi irányító központ (angol megnevezése után CRC) hajtja végre.

De hogyan is fejlődött öt év alatt a haderő egyik legfiatalabb katonai szervezete odáig, hogy mára – alapfeladatainak maradéktalan ellátása mellett – hazai és nemzetközi katonai berkekben is komoly elismerésnek örvendjen, és nem utolsó sorban színes, és szerteágazó régiós társadalmi szerepvállalásáról is közismert legyen?

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

Szücs József mérnök ezredes szerint az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (MH LVIK) első öt évének – a légvédelmi készenléti szolgálat ellátása mellett – különféle súlyponti feladatai voltak. Értelemszerűen először is a szervezet működésének alapdokumentumait kellett megteremteniük.

– A korábban más-más katonai szervezeteknél szolgáló kollégák segítségével kellett leraknunk egy működőképes, új alakulat adminisztrációs alapjait. A szervezet különböző központjai önmagukban persze azt megelőzően is működtek, ám a meglévő szabályzóik, intézkedéseik szinkronizálása, egységesítése létfontosságú volt. 2011. június elsején végül is ennek a munkának a folyományaként vehettük át az akkori MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezredtől a légtér-felügyeleti feladatokat, és így immár teljes mértékben legitim háttérrel tudtuk üzemeltetni a szolgálatokat – eleveníti fel a kezdeteket az ezredes.

Az elkövetkező évek további kihívásokat hoztak. A központ életében folyamatosan jelenlévő egyik legfontosabb teendő, a NATO új vezetési, irányítási rendszerének telepítésével kapcsolatos feladatokból adódik. Mivel az egyik elem Veszprémben is megjelenik, a kiépítés és a beruházás kapcsán jó néhány előkészítő munkát végre kellett hajtani. Ennek érdekében 2012 januárjától pár hónapon keresztül az állomány a kecskeméti tartalék légi irányító központban látta el megszokott feladatait, mégpedig olyan sikeresen, hogy ebből a változásból a légvédelmi rendszer alig észlelt valamit; azaz a szolgálatok működésében semmilyen fennakadás sem volt.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

– A mi munkánk alapja a légvédelmi készenléti szolgálat folyamatos ellátása. Bármilyen más teendőnk is akad közben, az adott váltásba beosztottak az év minden napján, és a nap huszonnégy órájában lent dolgoznak a „Sziklában”. Már pedig elmondhatom, hogy az elmúlt öt év alatt egyszer sem következett be az MH LVIK hibájára visszavezethető repülési esemény. Azaz a váltások alkalmával mindig elhangozhatott a mondat, miszerint a szolgálati idő alatt jelentésre kötelezett esemény nem történt. E teljesítmény mögött pedig folyamatos munka áll. Naponta körülbelül 2500–3000 légi járművet követünk, egyéni és csoportos szakmai képzéseket hajtunk végre, szimulációkat vezetünk, és még hosszan sorolhatnám a napi teendőket – hangsúlyozza Szücs József ezredes.

A folyamatos munka hátterét is megvilágítva érdemes tudni, hogy a polgári légi forgalom irányítását végző HungaroControl Zrt. adatai szerint éves szinten körülbelül 600 000 légi jármű repül át hazánk légterén. Magyarország fölé érve, mindegyiknek kötelezően fel kell vennie a rádiókapcsolatot a földi irányítással. Ha ez a kapcsolatfelvétel nem történik meg, akkor lép működésbe a légvédelmi rendszer.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

– A NATO tagjaként, ezen a téren maradéktalanul élvezzük a szövetség előnyeit, mert ha a gép a szomszédos szövetségi országok légterében nem létesített rádiókapcsolatot, arról mi is azonnal értesülünk. Ennek következményeként csökkenthető a kecskeméti bázison állomásozó Gripenek készenléti szolgálatának reakcióideje. Ez alatt akár az is értendő, hogy mire a rádiókapcsolatot nem létesítő gép beérkezik hazánk légterébe, a vadászgépek már a levegőben vannak, és a légi irányító központ szakemberei már vezetik rá a vadászokat a célra. A riasztások száma különben évről évre változó – felméréseink szerint közel tízezer repülőgép közül akad egy-egy problémás eset. Próbáltuk elemezni ugyan az események jellemző irányait és időpontjait is, ám ezek alapján csak az állapítható meg egyértelműen, hogy a levegőben bármikor, bármi megtörténhet. Egyébként mi minden esetben a repülés szabályszerűségét vizsgáljuk, azt, hogy az adott gép jogszerűen tartózkodik-e a légtérben, az előre leadott repülési tervének megfelelő útvonalon halad-e, vagy sem – hangsúlyozza a parancsnok.

Amikor tehát a hírekben arról olvashatunk például, hogy a Magyar Honvédség Gripenjei elfogtak egy légi járművet, ilyenkor mindig oda kell képzelnünk az elfogókhoz a légi irányítót is. A fentiekben tagolt szakmai munka és a szolgálatok folyamatos működtetése mellett a fiatal alakulatnál kulcskérdés volt a különféle katonai szervezetektől érkező állomány összekovácsolása homogén csapattá. A váltásos munkarend természetesen nem könnyítette meg ezt a folyamatot, hiszen előfordul, hogy a kollégák hosszú ideig nem is találkoznak egymással. Az emberek közötti távolságok áthidalása érdekében a központban eleinte az egész csapatot érintő, változatos csapatépítő tréningeket, rendezvényeket (például sportversenyeket) szerveztek.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

– Egy szervezet életében fontos a helyőrséggel és az ott élő társadalmi szervezetekkel kialakított és működtetett kapcsolat, és erre ráerősített a vezérkari főnök feladatszabása is, miszerint a honvédséget a társadalom számára is láthatóvá kell tenni. Számunkra azonban ez a feladat nem kis dilemmát jelent, hiszen bár sokan abszolút jó szándékúan kíváncsiak rá, hogy pontosan mi is zajlik a „Sziklában”, ám ennek a munkának a túlnyomó része értelemszerűen nem publikus. Ugyanakkor viszont sok olyan képességgel és adottsággal is rendelkezünk, amely mások számára is érdekes lehet – utal Szücs József ezredes arra, hogy az MH LVIK az elmúlt öt év alatt is számtalan módon nyitott a civil társadalom felé. Több katonaművész kiállítását szervezték és rendezték meg, egyéb kulturális és jótékonysági programokkal együtt. Emellett az alakulat például a helyi állatkertben minden évben örökbe fogad egy állatot, legutóbb például az egyik zsiráfot.

– Sokszor a kollégák keresnek meg újabb ötletekkel és tervekkel. Ezek megvalósításának folyamata erősíti az összetartozást, és kialakít egyfajta szellemiséget. Egészen más egy olyan közösségben dolgozni, ahol a kollektív intelligenciára lehet támaszkodni – és itt mindkét szónak külön-külön is jelentősége van. Summázva: a szakmaiságunkat a stabilitás jellemzi, a fluktuáció pedig meglehetősen alacsony nálunk. Ha valaki egyszer idekerül, miután felkészítik az adott beosztás ellátására, onnantól kezdve az alapfeladat mellett már csak a változások nyomon követésére kell koncentrálnia. Ahogy pedig megérkezik egy-egy új szabályzó, azt a lehető leghamarabb keresztül is vezetjük a szolgálati rendünkön. Persze, miként a munkában, úgy képzési szempontból sincs megállás soha – véli a központ első embere.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

Az utolsó megállapítás már csak azért is helytálló, mert a NATO új, egységes, integrált európai szemléletű légi vezetési-irányítási rendszere Veszprémben is a tesztelés, illetve a helyszíni adaptáció fázisában van. Ennek megfelelően át kell képezni az állományt, és ki kell alakítani az újabb szolgálati rendet is. Mert ha nem is szajkózzák minden nap unalomig, hogy a stabil, megbízható szolgálatellátás a legfontosabb, gyakran elhangzik a mondat, miszerint „Munkánk nem tűri a hibát.”

Az öt év alatt természetesen az MH LVIK állománya is átesett különböző szintű képesség-ellenőrzéseken. Ezek közül a 2014-ben megszerzett, NATO-szintű „MISSION CAPABLE”, azaz a „Harcra kész!” minősítés ad okot a legtöbb büszkeségre, ráadásul abban az évben teljesen váratlanul is érkeztek szövetségi ellenőrök Veszprémbe. – Egyszer csak csengettek nálam, megjelent három ellenőr és közölték, hogy ők a pár perc múlva esedékes valós repülés alatti munkánkat jöttek megszemlélni. Természetesen e hirtelen jött ellenőrzés során is kitűnő minősítést kaptunk jó néhány szakterületen – emlékszik vissza a nem mindennapi történetre a parancsnok.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

A külföldi kapcsolatokat tekintve az MH LVIK kezdetben Németországtól kapta a legtöbb segítséget. A németek saját kiképzési intézményeikben felajánlottak egy-egy helyet, így a veszprémi katonák testközelből tanulhatták meg a szakterületre vonatkozó szövetségesi eljárásrend megfelelő alkalmazását. Amikor aztán Szlovákia, Horvátország és Szlovénia csatlakozott a NATO-hoz, a központ ugyanilyen módon segítette elő az ő felkészítésüket. S ha már külföld: a központ katonái rendszeresen teljesítenek külszolgálatot a Geilenkirchenben állomásozó NATO AWACS-flottánál, valamint a Torrejónban települt többnemzeti NATO légi műveleti központban. Emellett már két alkalommal rendeztek Veszprémben nemzetközi kutató-mentő (personal recovery) tanfolyamot.

Hagyomány, hogy az MH LVIK csapatünnepén osztják ki az Év Embere díjakat. Az alakulatszintű elismerésre minden esetben az állomány tesz javaslatot. Jelzésértékű, hogy idén – ugyancsak a központ dolgozóinak javaslata alapján – Szücs József ezredes is az Év Embere lett. 

Magyar Honvéd 2016. április

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
2017-02-09 11:42:55
A Tunéziai Légierő a napokban átvehette az első 6 darab OH-58D Kiowa Warrior típusú forgószárnyasait. A ceremóniára 2017. február 4-én került sor a Gabes légibázison, melyen részt vett az ország miniszterelnöke, Youssef Chahed is.
2017-02-08 11:51:19
Az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) várakozásai szerint 2019 végén a Bell Boeing V-22 Légi Utántöltő Rendszer (VARS) névvel illetett Osprey változat elérheti az ún. bevezető műveleti képességet (IOC), amely a hadrafoghatóság első lépcsőfoka.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 20., 14:09

Riasztották a Német Légierő Typhoon-jait

Videó az éles riasztásról.
2017. 02. 20., 10:55
Visszatekintő a 2016-os NATO Days rendezvényre.
2017. 02. 17., 14:04
Hazatértek az Eltökélt Támogatás Művelet (Resolute Support Mission – RSM) hatodik váltásának egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt helikoptervezetői és repülő-műszaki szakemberei.
2017. 02. 16., 09:52
A hidegháború befejezését követően fokozatosan csökkent az USA fegyveres erőinek létszáma Európában, ezzel párhuzamosan számos bázist, repülőteret ürítettek ki.

  Legfrissebbek most

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az indiai HAL (Hindustan Aeronautics Limited) vállalat elsőként az Aero India 2017 szakkiállításon mutatta be, egyelőre még csak makett formájában az új, többcélú közepes kategóriájú IMRH forgószárnyast.