2016. 12. 09. péntek
Natália
: 314 Ft   : 290 Ft Benzin: 352 Ft/l   Dízel: 365 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Zsiráftulajdonos légtérőrzők

JETfly  |  2016-04-19 11:21:11

A légierő berkeiben gyakran utalnak egy fényképre, melyen katonák és civilek állnak a korábbi légierő-parancsnokság épületébe vezető lépcsőkön, illetve képletesen szólva: egy út kezdetén. Öt évvel ezelőtt – 2011. április elsején – alakult meg ugyanis az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ. Kollektív intelligencia

A haderőreform kapcsán 2010-ben, nyugati koncepciókra alapozva vetődött fel, hogy a légierő haderőnem sajátosságait figyelembe véve kerüljenek egy kézbe a rendszer már meglévő vezetési-irányítási elemei. A gondolatot tett követte, és Szücs József ezredes parancsnoksága alatt létre is jött az új veszprémi központ, amely immár egymaga felelős a harcászati szintű légi műveleti harcparancsok teljes körű végrehajtásáért, illetve az adott feladatok vezetéséért és irányításáért. Korábban ugyanis a légierő hadműveleti központja az MH Összhaderőnemi Parancsnokságon (MH ÖHP) belül, annak részeként működött, de az MH ÖHP az elmúlt öt esztendőben már „csupán” a hadműveleti tervezést végezte. Másrészről pedig hazánk részét képezi a NATO integrált légvédelmi rendszerének is, és a szövetségesi kötelezettségből adódó feladatokat szintén a „Sziklában” települt légi irányító központ (angol megnevezése után CRC) hajtja végre.

De hogyan is fejlődött öt év alatt a haderő egyik legfiatalabb katonai szervezete odáig, hogy mára – alapfeladatainak maradéktalan ellátása mellett – hazai és nemzetközi katonai berkekben is komoly elismerésnek örvendjen, és nem utolsó sorban színes, és szerteágazó régiós társadalmi szerepvállalásáról is közismert legyen?

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

Szücs József mérnök ezredes szerint az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (MH LVIK) első öt évének – a légvédelmi készenléti szolgálat ellátása mellett – különféle súlyponti feladatai voltak. Értelemszerűen először is a szervezet működésének alapdokumentumait kellett megteremteniük.

– A korábban más-más katonai szervezeteknél szolgáló kollégák segítségével kellett leraknunk egy működőképes, új alakulat adminisztrációs alapjait. A szervezet különböző központjai önmagukban persze azt megelőzően is működtek, ám a meglévő szabályzóik, intézkedéseik szinkronizálása, egységesítése létfontosságú volt. 2011. június elsején végül is ennek a munkának a folyományaként vehettük át az akkori MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezredtől a légtér-felügyeleti feladatokat, és így immár teljes mértékben legitim háttérrel tudtuk üzemeltetni a szolgálatokat – eleveníti fel a kezdeteket az ezredes.

Az elkövetkező évek további kihívásokat hoztak. A központ életében folyamatosan jelenlévő egyik legfontosabb teendő, a NATO új vezetési, irányítási rendszerének telepítésével kapcsolatos feladatokból adódik. Mivel az egyik elem Veszprémben is megjelenik, a kiépítés és a beruházás kapcsán jó néhány előkészítő munkát végre kellett hajtani. Ennek érdekében 2012 januárjától pár hónapon keresztül az állomány a kecskeméti tartalék légi irányító központban látta el megszokott feladatait, mégpedig olyan sikeresen, hogy ebből a változásból a légvédelmi rendszer alig észlelt valamit; azaz a szolgálatok működésében semmilyen fennakadás sem volt.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

– A mi munkánk alapja a légvédelmi készenléti szolgálat folyamatos ellátása. Bármilyen más teendőnk is akad közben, az adott váltásba beosztottak az év minden napján, és a nap huszonnégy órájában lent dolgoznak a „Sziklában”. Már pedig elmondhatom, hogy az elmúlt öt év alatt egyszer sem következett be az MH LVIK hibájára visszavezethető repülési esemény. Azaz a váltások alkalmával mindig elhangozhatott a mondat, miszerint a szolgálati idő alatt jelentésre kötelezett esemény nem történt. E teljesítmény mögött pedig folyamatos munka áll. Naponta körülbelül 2500–3000 légi járművet követünk, egyéni és csoportos szakmai képzéseket hajtunk végre, szimulációkat vezetünk, és még hosszan sorolhatnám a napi teendőket – hangsúlyozza Szücs József ezredes.

A folyamatos munka hátterét is megvilágítva érdemes tudni, hogy a polgári légi forgalom irányítását végző HungaroControl Zrt. adatai szerint éves szinten körülbelül 600 000 légi jármű repül át hazánk légterén. Magyarország fölé érve, mindegyiknek kötelezően fel kell vennie a rádiókapcsolatot a földi irányítással. Ha ez a kapcsolatfelvétel nem történik meg, akkor lép működésbe a légvédelmi rendszer.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

– A NATO tagjaként, ezen a téren maradéktalanul élvezzük a szövetség előnyeit, mert ha a gép a szomszédos szövetségi országok légterében nem létesített rádiókapcsolatot, arról mi is azonnal értesülünk. Ennek következményeként csökkenthető a kecskeméti bázison állomásozó Gripenek készenléti szolgálatának reakcióideje. Ez alatt akár az is értendő, hogy mire a rádiókapcsolatot nem létesítő gép beérkezik hazánk légterébe, a vadászgépek már a levegőben vannak, és a légi irányító központ szakemberei már vezetik rá a vadászokat a célra. A riasztások száma különben évről évre változó – felméréseink szerint közel tízezer repülőgép közül akad egy-egy problémás eset. Próbáltuk elemezni ugyan az események jellemző irányait és időpontjait is, ám ezek alapján csak az állapítható meg egyértelműen, hogy a levegőben bármikor, bármi megtörténhet. Egyébként mi minden esetben a repülés szabályszerűségét vizsgáljuk, azt, hogy az adott gép jogszerűen tartózkodik-e a légtérben, az előre leadott repülési tervének megfelelő útvonalon halad-e, vagy sem – hangsúlyozza a parancsnok.

Amikor tehát a hírekben arról olvashatunk például, hogy a Magyar Honvédség Gripenjei elfogtak egy légi járművet, ilyenkor mindig oda kell képzelnünk az elfogókhoz a légi irányítót is. A fentiekben tagolt szakmai munka és a szolgálatok folyamatos működtetése mellett a fiatal alakulatnál kulcskérdés volt a különféle katonai szervezetektől érkező állomány összekovácsolása homogén csapattá. A váltásos munkarend természetesen nem könnyítette meg ezt a folyamatot, hiszen előfordul, hogy a kollégák hosszú ideig nem is találkoznak egymással. Az emberek közötti távolságok áthidalása érdekében a központban eleinte az egész csapatot érintő, változatos csapatépítő tréningeket, rendezvényeket (például sportversenyeket) szerveztek.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

– Egy szervezet életében fontos a helyőrséggel és az ott élő társadalmi szervezetekkel kialakított és működtetett kapcsolat, és erre ráerősített a vezérkari főnök feladatszabása is, miszerint a honvédséget a társadalom számára is láthatóvá kell tenni. Számunkra azonban ez a feladat nem kis dilemmát jelent, hiszen bár sokan abszolút jó szándékúan kíváncsiak rá, hogy pontosan mi is zajlik a „Sziklában”, ám ennek a munkának a túlnyomó része értelemszerűen nem publikus. Ugyanakkor viszont sok olyan képességgel és adottsággal is rendelkezünk, amely mások számára is érdekes lehet – utal Szücs József ezredes arra, hogy az MH LVIK az elmúlt öt év alatt is számtalan módon nyitott a civil társadalom felé. Több katonaművész kiállítását szervezték és rendezték meg, egyéb kulturális és jótékonysági programokkal együtt. Emellett az alakulat például a helyi állatkertben minden évben örökbe fogad egy állatot, legutóbb például az egyik zsiráfot.

– Sokszor a kollégák keresnek meg újabb ötletekkel és tervekkel. Ezek megvalósításának folyamata erősíti az összetartozást, és kialakít egyfajta szellemiséget. Egészen más egy olyan közösségben dolgozni, ahol a kollektív intelligenciára lehet támaszkodni – és itt mindkét szónak külön-külön is jelentősége van. Summázva: a szakmaiságunkat a stabilitás jellemzi, a fluktuáció pedig meglehetősen alacsony nálunk. Ha valaki egyszer idekerül, miután felkészítik az adott beosztás ellátására, onnantól kezdve az alapfeladat mellett már csak a változások nyomon követésére kell koncentrálnia. Ahogy pedig megérkezik egy-egy új szabályzó, azt a lehető leghamarabb keresztül is vezetjük a szolgálati rendünkön. Persze, miként a munkában, úgy képzési szempontból sincs megállás soha – véli a központ első embere.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

Az utolsó megállapítás már csak azért is helytálló, mert a NATO új, egységes, integrált európai szemléletű légi vezetési-irányítási rendszere Veszprémben is a tesztelés, illetve a helyszíni adaptáció fázisában van. Ennek megfelelően át kell képezni az állományt, és ki kell alakítani az újabb szolgálati rendet is. Mert ha nem is szajkózzák minden nap unalomig, hogy a stabil, megbízható szolgálatellátás a legfontosabb, gyakran elhangzik a mondat, miszerint „Munkánk nem tűri a hibát.”

Az öt év alatt természetesen az MH LVIK állománya is átesett különböző szintű képesség-ellenőrzéseken. Ezek közül a 2014-ben megszerzett, NATO-szintű „MISSION CAPABLE”, azaz a „Harcra kész!” minősítés ad okot a legtöbb büszkeségre, ráadásul abban az évben teljesen váratlanul is érkeztek szövetségi ellenőrök Veszprémbe. – Egyszer csak csengettek nálam, megjelent három ellenőr és közölték, hogy ők a pár perc múlva esedékes valós repülés alatti munkánkat jöttek megszemlélni. Természetesen e hirtelen jött ellenőrzés során is kitűnő minősítést kaptunk jó néhány szakterületen – emlékszik vissza a nem mindennapi történetre a parancsnok.

Fotó: Dévényi Veronika és a szerző

A külföldi kapcsolatokat tekintve az MH LVIK kezdetben Németországtól kapta a legtöbb segítséget. A németek saját kiképzési intézményeikben felajánlottak egy-egy helyet, így a veszprémi katonák testközelből tanulhatták meg a szakterületre vonatkozó szövetségesi eljárásrend megfelelő alkalmazását. Amikor aztán Szlovákia, Horvátország és Szlovénia csatlakozott a NATO-hoz, a központ ugyanilyen módon segítette elő az ő felkészítésüket. S ha már külföld: a központ katonái rendszeresen teljesítenek külszolgálatot a Geilenkirchenben állomásozó NATO AWACS-flottánál, valamint a Torrejónban települt többnemzeti NATO légi műveleti központban. Emellett már két alkalommal rendeztek Veszprémben nemzetközi kutató-mentő (personal recovery) tanfolyamot.

Hagyomány, hogy az MH LVIK csapatünnepén osztják ki az Év Embere díjakat. Az alakulatszintű elismerésre minden esetben az állomány tesz javaslatot. Jelzésértékű, hogy idén – ugyancsak a központ dolgozóinak javaslata alapján – Szücs József ezredes is az Év Embere lett. 

Magyar Honvéd 2016. április

Forrás: honvedelem.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 06., 16:24

Orosz rulett a tengeren

A szíriai partok közelébe vezényelt orosz Admiral Kuznyecov repülőgép hordozó erősen korlátozott mértékben képes beavatkozni az Iszlám Állam és a szír kormányellenes erők elleni harcokba.
2016. 12. 05., 11:23

Repülés Kabulba, átszállás nélkül

Dr. Orosz Zoltán altábornagy: Jövőre elkezdődik a Magyar Honvédség légi szállítási képességének fejlesztése, új járműveket vesznek.
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!
2016. 12. 01., 10:54

Az utolsó Tu-144 utolsó repülései

Tupoljev–NASA repülő laboratórium, orosz gép amerikai műszerekkel. Emlékmű lesz a 77114-es? Akiket irritálnak bizonyos feliratok.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin