2017. 02. 20. hétfő
: 308 Ft   : 289 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

TOP GUN - 30 éves legenda

Aranysas  |  2016-10-03 14:35:27

A film hatása: ötszörös túljelentkezés.

1986 májusában megjelent az a film, amely korszakalkotóvá vált a repülőgépes mozik között. Don Simpson és Jerry Bruckheimer producerek Ehud Yonaynak a California magazinban megjelent Top Gun-cikke által sugallt ötlet alapján megalkották minden idők repülőgépes filmjeinek ikonját. A rendszerváltás hajnalán a magyar mozik is műsorra tűzték az addig csak kalóz VHS-kazettákon terjedő alkotást.

Az ARANYSAS életében is mérföldkő volt 1990, hiszen a TOP GUN magazin, a nagy előd is ez évben indult útjára. A fim helye vitathatatlan a repülőgépes és (hideg)háborús mozik sorában. Sok fanatikus rajongó ekkor láthatott először nyugati repülőtechnikát "élőben". A főszereplő F-14-es legalább akkora sztár lett, mint maga Tom Cruise. Igaz, hogy a filmet nem dokumentum jellegű történelmi alkotásnak szánták, hanem egy szórakoztató popcorn mozinak, mégis a részletek pontos kidolgozása és a fantasztikusan látványos légi felvételek miatt klasszikus alkotás született.

A kezdetek

Közös képen a valódi és a színész pilóták

A producerek szerettek volna egy olyan rendezőt találni a filmhez, aki át tudja adni a nézőknek a katonai repülés izgalmát és szépségét. Tony Scottra egy SAAB-reklámfilm miatt esett a választás. Ebben Scott megmutatta, hogy egy vadászgépet is lehet "főszereplőnek" használni egy autó hirdetésében. Másik döntő érv a reklámfilmes múlt volt Scott mellett. Simpson és Bruckheimer egy kétórás videoklipként képzelte el a Top Gunt, ahol a rock and roll, a sportkocsik, motorok és természetesen a repülőgépek a látvány és történet szerves összetevői. Tony Scott-tal kezdetben erről komoly vitáik voltak, mert ő egy Apokalipszis most hangulatú mozit akart készíteni egy repülőgép-hordozón, de hamar megtalálták a közös utat.

A készítők nem szerették volna a repülőgépes jeleneteket modellekkel és vetített hátteres trükkökkel helyettesíteni a teljes filmben. A mű hitelessége és tökéletes látványvilága így csak a Pentagon támogatásával volt megvalósítható. A hadügyminisztériumnak tetszett az ötlet, mert szerették volna visszaállítani a hadsereg régi népszerűségét a köztudatban. A vietnami háborúról készült mozik nagy része inkább a hadsereg ellen kampányolt. A Pentagon támogatásának persze ára volt. A forgatókönyvbe folyamatosan beleszóltak a kirendelt szakértők, ami Tony Scottot néha az őrületbe kergette a stábbal együtt.

Nem sokkal korábban készült el a Végső visszaszámlálás című film, ahol a katonai szakértők támogatása utólagos jogi problémákba ütközött, és ezért a Paramount Pictures filmstúdiónak akadt néhány pere a jogdíjakkal kapcsolatban. Ezt elkerülendő eleve olyan szakértőket kerestek, akik már nincsenek aktív szolgálatban, de rendelkeznek háborús tapasztalattal. A legnagyobb segítséget Pete "Viper" Pettigrew admirális, vietnami veterán adta, aki 1972. május 6-án maga is lelőtt egy MiG-21-est F4J Phantom vadászgépével. Pettigrew a filmben is szerepel az egyik oktatói eligazításon a háttérben. A hívójelét kölcsönadta Tom Skerritnek a mozi idejére.

Persze szükségük volt aktív szolgálatban levő pilótákra is, hiszen a légi felvételeken nem vezethették a színészek a Tomcateket. Pilótaként többek között Bob "Rat" Willard és Lloyd "Bozo" Abel repült a legtöbb jelenetben. Bozónak köszönhetjük a klasszikussá vált és felejthetetlen orsózós felvételt, ahol hátsó kameraállással mutatja be a távolodó repülőgép-hordozót. RIO- (Radar Intercept Officer) szaktanácsadóként pedig Dave "Bio" Baranek hadnagy segítette a stáb munkáját.

A történet

Igazi amerikai arcokat kerestek a filmhez

A film sztoriját Jim Cash és Jack Epps Jr. próbálta forgatókönyvbe önteni, de a teljes forgatás alatt folyamatosan módosítottak rajta. Vagy a Pentagon nem egyezett bele bizonyos részletekbe, vagy pedig Tony Scott tért el rendszeresen az előre leírt soroktól. A filmfelvétel megkezdéséig legalább ötféle verzió készült el. Scott a későbbiekben is úgy emlegette a szcenáriumot, mintha az csak egy iránymutatást adott volna a filmhez, és menet közben döntöttek inkább a részletekről.

A legelső, Pentagon által megtorpedózott rész a forgatókönyvben a szerelmi szálhoz kapcsolódott. Az eredeti történet szerint Pete Mitchell és Charlotte Blackwood katonatisztek voltak. A Naval Air Station Miramar bázis parancsnoka szerint megengedhetetlen két hivatásos katona szerelmi viszonya, pláne még egy filmben is ábrázolva. Így lett Charlotte polgári tanácsadó a bázison, és máris legalizált lett a kapcsolat a minisztérium részéről.

A történet másik sarkalatos pontja az "ellenség" volt. A hidegháború vége felé még sok érzékeny terület volt a politika terepén, amit kerülni kellett. Az alapötlet szerint Kuba közelében játszódott volna a légiharc, amit a Pentagon ismét nem támogatott. A másik lehetőség az Észak-Korea körzete lett volna. A nyolcvanas évek közepén éppen enyhülni látszott a helyzet az USA és Észak-Korea között. Nem lett volna szerencsés egy film segítségével rontani ezen az állapoton. Maradt tehát az Indiai-óceán körzetében egy képzeletbeli ország légiereje ellenségnek. A MiG vadászgépek persze elengedhetetlen kellékei maradtak továbbra is a konfliktusnak.

Az F-14-esek légi incidense valós eseményeken alapult. 1981. augusztus 19-én két F-14-es harcba keveredett a líbiai partok közelében, a Sidra-öbölben a líbiai légierő gépeivel. Líbia saját légterének tekintette a valójában nemzetközi övezetet, ezért két Szu-22 M3-as vadászgép megtámadta a Tomcat géppárt. Az akció végén a Szuhojok a Földközi-tengerben csobbantak. Ez volt az első éles helyzet, amelyben az F-14-esek bizonyították harci képességeiket. Természetesen ez a történelmi esemény is hatással volt a filmre.

A Top Gun képzést szintén módosították a forgatókönyvben az eredetihez képest. Kezdve azzal, hogy ebben kezdték el két szóba írni az iskola nevét. Maga a logó is a filmhez készült. A kiképzések során nem szoktak egyéni versenyt rendezni a növendékek között, mert az komoly veszélybe sodorná a pilóták életét és a gépek épségét. A filmben szereplő Top Gun trófea tehát a valóságban nem létezik. Ez a producerek ötlete volt, amelyhez viszont a film hangulata és története miatt ragaszkodtak.

A szereplők

Tom Cruise még copfos „aranyifjúként” a Blue Angels-szel való repülése után

A rendező Scott szavaival élve Das Boot alapelven végezték a szereposztást a filmhez. Kevésbé ismert színészekből egy tehetséges és fiatal csapatot próbáltak összeállítani, ahol érezhető a kontraszt a jellemek között. A főszerepre a producerek Tom Cruise-t szemelték ki. Cruise kezdetben nem akarta vállalni a feladatot, de Simpson és Bruckheimer a haditengerészet segítségével elintézte, hogy a Blue Angels bemutató kötelék kétüléses TA-4J Skyhawk gépén elvigyék egy "bemelegítő" körre. Ekkor Cruise épp a Legenda című mozi forgatását fejezte be, és hosszú copffal, motorkerékpárral, igazi aranyifjúként jelent meg a reptéren. A haditengerészet pilótáinak azonnal ellenszenvessé vált Cruise-t rendesen megforgatták a bemutató repülésen, hogy érezze a szépségét ennek a hivatásnak, és vegye komolyan a feladatot. Meglepetésükre Cruise-nak tetszett a repülés. A leszállás után hatalmas lelkesedéssel azonnal elvállalta a főszerepet. A Legendát az Alien-sorozat megalkotója, Ridley Scott rendezte, aki Tony Scott testvére. Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy Tom Cruise-ra esett a választás.

A női főszereplő, Kelly McGillis kiválasztása Tony Scotthoz kapcsolódik. A kis szemtanú című filmben nyújtott alakítása ragadta meg Scottot. Persze rá mint férfira is hatással voltak McGillis bájai, amit többször hangsúlyozott is a rendező. Charlotte karaktere viszont a producereknek köszönhető. A San Diego mellett található Miramar Fightertownban történő látogatásuk során találkoztak Christine Fox katonai szakértővel, aki elvarázsolta Bruckheimert. Így szíve szerint magát Foxot szerződtette volna a szerepre, de természetesen ez lehetetlen volt. Kelly McGillis filmbéli szerepéhez a mintát Fox adta. Charlotte "Charlei" Blackwood viszont Kellynek is világhírt hozott.

Anthony Edwards Goose szerepe RIO-ként összefonódott Maverick karakterével. Edwards az életben is jó barátságban volt Cruise-zal. Érdekesség, hogy Goose katonai tanácsadója, David "Bio" Baranek külsőre nagyon hasonlított Edwardsra.

Val Kilmer mint "Iceman" adott volt, mert egy szerződés kötötte a Paramount Pictures filmstúdióhoz, emiatt kicsit sértődött is volt a színész, és először nem akarta vállalni a feladatot. Tom Cruise-zal való kapcsolata a magánéletben is hasonlóan alakult, mint a filmben. A fiatal Cruise-t rendszeresen ugratta és kellemetlen helyzetekbe hozta a forgatás alatt Kilmer, ami néha már a stábot is kezdte zavarni.

A film színészei között akadt néhány kisebb szerepet vállalt, később híressé vált művész is. Meg Rayen mint Goose felesége és Tim Robbins mint Merlin, Maverick második RIO-ja, itt még csak epizódszereplőként debütált pár percre.

Az oktatók szerepét játszó Tom Skerrit mint "Viper" és Michael Ironside mint "Jester" már ismert arcok voltak a háborús mozik területén. Mivel itt is tapasztalt és katonásan kimért szerepet kellett játszaniuk, hozták a tökéletes formájukat.

A filmben több vadászpilóta is vállalt statisztaszerepet. Az eligazításokon és a jelenetek hátterében rendszeresen szerepeltek igazi hajózók. Mivel a forgatás nagy része az eredeti helyszíneken történt, ahol természetesen nem állt meg a hétköznapi élet, így bekerültek a filmbe a támaszpontokon vagy a hordozókon szolgáló katonák is. Erre a legtöbben büszkék is voltak, hiszen a pilóták szerint négy jó szakma létezik a földön: a vadászpilóta, a rocksztár, a színész és az Egyesült Államok elnöke.

A forgatás

Bruckheimer és Cruise Fallonban

Az 1985-ben kezdődött forgatás több helyszínen történt. Először a film lenyűgöző kezdő képeinek felvételei készültek el. A stáb több napot eltöltött a CVN-65 USS Enterprise repülőgép-hordozón a kaliforniai partoktól száz mérföldre. Ekkor a színészek még nem vettek részt a munkálatokban, csak Scott és a stáb technikai része. A hordozó hétköznapi életébe beilleszkedve készítettek többórányi anyagot, amelyből összevágták a film repülőgépes jeleneteinek nagy részét. Scott előszeretettel alkalmazta a slow motion technikát, ahol a kamerák sebességének állításával hangsúlyozta ki látványelemeket a vásznon. Ez az addig tipikusan reklámfilmeknél használt módszer tette annyira egyedivé és látványossá a kezdő képsorokat.

A repülőgép-hordozó belsejében játszódó jeleneteket a CV-61 USS Rangeren vették fel. A hajó San Diego egyik északi kikötőjében állomásozott kikötve a forgatás alatt.

A szárazföldi jelenetek jelentős részét a nevadai Fallon támaszpont légterében és a San Diegó-i Miramar Fightertown bázison forgatták a hétvégeken, mivel ilyenkor kicsit csendesebb a bázisok élete. A rendező és a producerek sokszor vitáztak a tanácsadókkal a hitelesség ügyében. Az egyik ilyen eset a hangárban tartott eligazítás volt, a háttérben álló F-14-es gépekkel. A valóságban az eligazítások egy külön teremben voltak, hiszen a hangár erre teljesen alkalmatlan volt mind felszereltségben, mind pedig zaj tekintetében. Scott viszont ragaszkodott ehhez a helyszínhez, és igaza is lett. Egy oktatóterem nem adta volna meg a kellő hangulatot a jelenethez. A hajózók azt is kifogásolták, hogy túl sok jelvény és felvarró található a szereplőkön, amelyek sok esetben nem is illettek össze. Erre Scott a következő mondattal reagált: "Ezt a filmet nem vadászpilótáknak készítjük, hanem a kansasi farmereknek."

A teljes forgatás alatt a színészek és a hajózók szoros barátságba kerültek. Ez a producereknek is köszönhető, mert sok közös programot, bulikat szerveztek a csapatnak, ahol részt vehettek a családtagok is. Nem titkolt célja volt ezeknek a rendezvényeknek, hogy a színészek jobban megismerjék a pilóták személyiségét és életvitelét. A színészek legtöbbje úgy emlékezett vissza erre az időszakra, mintha a teljes forgatás egy hatalmas bulizás lett volna a pilótákkal.

Technika

A leselejtezett F-14-es kabin köré épített stúdió

A valódi légi felvételek készítéséhez a Grumman Aerospace Corporation segítségével kifejlesztettek egy olyan kamerát, amelyet az egyik F-14-es jobb szárnyközepe felett rögzítettek egy állványon. Ehhez azért kellett a Grumman céget, az F-14-es gyártóját is bevonni, mert a gép aerodinamikai jellemzőit egy ilyen méretű és súlyú felvevőkészülék jelentősen befolyásolja. Készítettek még egy kamerakonténert is, amelyet a bal szárnyközép alatti felfüggesztési pontra tudtak rögzíteni. A kabin belsejében a kamerák rögzítése ezekhez képest már egyszerűbbnek bizonyult, bár a RIO radarját és a műszerek egy részét ki kellett szerelni a forgatás idejére a helyhiány miatt.

A külső légi felvételeket Clay Lacy volt vadászpilóta és operatőr Learjet gépéről vették filmre. A gépbe egy Astrovision nevű kamerarendszer volt beépítve a különleges felvételekhez. Ez egy nagy látószögű, speciálisan mozgatható objektívvel és kamerával rendelkezett, ami nagyban megkönnyítette a a forgatást.

A repülőgép kabinjában játszódó jelenetek forgatásához a producerek kaptak egy leselejtezett F-14-es orrszekciót. A kabint és a körülötte használt reflektorokat egy körkörösen mozgatható állványrendszerre rögzítették, hogy hitelessé tegyék a fények változását és a gravitáció hatásait a műrepüléses jelenetek során. A háttér vetített volt ezeken a felvételeken.

Ehhez kapcsolódik egy nagyon szomorú esemény, amely a forgatás alatt történt. A vetített hátteres jelenetekhez el kellett készíteni előre a képanyagot. Art Scholl műrepülő pilóta és neves légi operatőr rögzítette a jelenetek jelentős részét. Sajnos egy forgatási napon, amikor a dugóhúzós részeket akarta elkészíteni, elvesztette az irányítást a gépe fölött, és a tengerbe zuhant. Maradványait és a gép roncsát soha nem találták meg. A film készítői az ő emlékének ajánlották a művet, amelyet a stáblista végén olvashatunk.

Trükkök és makettek

Forgatás a CVN-65 USS Enterprise fedélzetén

A történet miatt szükség volt makettek és filmes trükkök alkalmazására. A forgatás során többféle méretarányú makettet használtak. A közeli felvételeknél 1:5, a távolabbiaknál pedig 1:32 méretarányúakkal helyettesítették az igazi repülőgépeket. Az 1:32-esek egyszerű, boltban kapható műanyag készletekből voltak építve. Az 1:5 méretarányú részletes gépeket egy külön csapat építette. Ezeket a modelleket használták fel a légiharcjeleneteknél, amikor rakétaindítást, vagy éppen találatot akartak bemutatni. A makettek modulrendszerűen voltak építve, így a robbanótöltetek által megsemmisített részeket ki lehetett cserélni, és ismét "repülőképes" lett a gép. A repülőgépmodellekkel készült felvételek annyira jól sikerültek, hogy még a szakértőket is elbizonytalanították a kész képsorok.

A maketteket egy daru segítségével emelték a magasba egy dombtetőn, így a körülötte látható égbolt tökéletes hátteret biztosított. Problémák csak az időjárás szeszélyei miatt akadtak néha, de egy kifeszített kék vászonnal ezt is orvosolták a stáb tagjai.

A felvételeket végig filmes kamerákkal rögzítették. Mivel a felvevőkészülékek stabil állványokon fix - túlságosan mozdulatlan - képet adtak, szükség volt valami zavaró tényező beiktatására. A repülőgépeken rögzített kamerák vibrációját a makettekkel készített felvételeken egy kézi fúrógépbe fogott excenteres fakoronggal oldották meg. A felvevőállvány aljára rögzített fúrógép megrezegtette a kamerát, és így élethűvé varázsolta a felvételt.

 

Zene

A film zenéit Harold Faltermeyer és Giorgio Moroder szerezte. A Top Gun himnusz volt az egyik első alkotás, amit bemutattak a producereknek Steve Stevens előadásában. Simpson és Bruckheimer nagyon elégedett volt a zenei résszel. A Dangerzone és a Take My Breath Away dal szerves része lett a filmnek, sőt az utóbbi Oscar-díjat kapott. A dalok a slágerlisták élén álltak hetekig az Egyesült Államokban és Európában is.

Legendák a forgatásról

A 25 000 dolláros naplemente...

A film forgatása előtt felajánlották a színészeknek, hogy az egyik F-14-es hátsó ülésében felviszik őket egy körre, amit filmeznek is, hátha fel tudják használni valamelyik jelenethez. A szereplők közül csak Anthony Edwards bírta ki zacskó nélkül a repülést. Val Kilmer viszont nem merte vállalni a felszállást. A többiek ezen nagyon meglepődtek, hiszen nem mindennap van lehetősége az átlagembernek vadászgépen repkednie.

A bázis irányítótornya mellett való közvetlen átrepülést Lloyd "Bozo" Abel végezte egy hétvégén. A környék lakói azonnal betelefonáltak a bázisra, megadva a gép lajstromát, hogy feljelentsék a rendetlen pilótát.

A forgatáson használt F-5-ös vadászgépek, amelyeket MiG-28-asnak használtak, a későbbiekben is megtartották a fekete festést. Így repültek még sokáig agresszorként a valódi Top Gun gyakorlatokon.

A Pentagon két Sidewinder-indítás felvételét engedélyezte a forgatás kedvéért. Ezt több kameraállásból is rögzítették, és így a filmben több alkalommal is fel tudták használni. Ezek mind F-14-esről történtek, de szükség volt F-5-ösről indított rakéta felvételére is. Ezt egy modellrakéta és makett F-5-ös segítségével oldották meg. A felvétel annyira jól sikerült, hogy a Pentagon a képsorok miatt hivatalos vizsgálatot indított a forgatással kapcsolatban, mert azt hitték, hogy engedély nélküli valódi rakétaindítások történtek.

A színészek és a stáb a zárójelenet készítése miatt háromnapos forgatáson vett részt a CVN-65 USS Enterprise fedélzetén. A hajó a szokásos hétköznapi életét élte, amelybe bele kellett illeszkednie a stáb munkájának. A forgatás alatt Scott remek kameraállást talált a naplementét felhasználva a megvilágításhoz, de a kapitány közben fordulót rendelt el. A gyakorlat menetrendje szerint irányt kellett változtatniuk. Scott kérte, hogy álljon vissza a kapitány a régi irányba, aki persze erre nem volt hajlandó. Scott erre megkérdezte, hogy mennyibe kerül a hajónak ez a forduló? A kapitány így kapott egy 25 000 dolláros csekket Scott-tól a haditengerészetnek címezve, és visszafordította a hordozót a régi irányba. Scott utólag büszkén mesélte, hogy ő az egyetlen ember, aki egy kis időre kibérelhetett egy repülőgép-hordozót.

A hordozón történt egy másfajta incidens is, amelyre nem annyira büszkék a szereplői. Val Kilmert és a Slidert alakító Rick Rossovichet két nap után partra szállították a hajóról. Rendszeresen megsértették a hordozón való viselkedés szabályait italozással és rendbontással. A kapitány ezért megelégelte a jelenlétüket.

Hollywoodban a filmek megjelenése előtt próbavetítéseket tartanak, és a közönség véleményét kikérve esetleg módosítanak a történeten. A Top Gun esetében a nézők szerettek volna több jelenetet látni Tom Cruise-zal és Kelly McGillisszel. Utólag forgatták le a nevezetes liftjelenetet és a sejtelmes intim részt is. A liftben Kelly azért visel sapkát, mert már teljesen más frizurája volt egy másik filmszerepe miatt. Tom Cruise haja is jóval hosszabb volt ekkor, ezért alkották meg úgy a jelenetet, mintha a tusolóból jönne éppen vizes fejjel. Az szerelmi jelenet félhomálya jótékonyan elfedte ezeket a részleteket.

A film hatása

Meghitt jelenet a reptéren. Ez a rész végül kimaradt a filmből, valószínûleg a Pentagon javaslatára

A film az Egyesült Államokban 177 millió dollár bevételt hozott, a világon összesen pedig 353 milliót. A kasszasikernek számító szórakoztató mozi klasszikussá vált. Tom Cruise a Ray-Ban napszemüveggel, felvarrókkal tűzdelt bőrdzsekivel, a Kawasaki GPZ 900R motorkerékpárjával ikonikus pilótaképet adott több generációnak is. Az F-14-es a repülőgép-rajongók Ferrarija lett. Maverik és Iceman nevét még a civil barátnők, menyasszonyok, feleségek is ismerik. A haditengerészethez jelentkezők száma több mint ötszörösére nőtt a film bemutatását követő hónapokban. Az idealizált történet profi módon tálalva, fantasztikus valódi felvételekkel mind a mai napig lenyűgözi a nézőt.

A harmincéves évforduló alkalmával felröppent egy hír, hogy készül a Top Gun második része, amelyben drónok harcolnának a vadászgépek ellen. Sajnos Tony Scott és Don Simpson már nincs közöttünk. Tom Cruise és Val Kilmer már kiöregedett a vadászpilóta-szerepből. Anthony Edwards egy ideje Greene dokiként a Vészhelyzetben navigál.

Lehet, csak az én véleményem, de nekem a második rész soha nem nyújthat olyan élményt, mint amit az első ad minden egyes alkalommal, amikor leveszem a DVD-t a polcról, és ismét felszállok a MiG-28-asok ellen Maverickkel és Goose-zal.

Obuch László

Forrás: Aranysas

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
2017-02-09 11:42:55
A Tunéziai Légierő a napokban átvehette az első 6 darab OH-58D Kiowa Warrior típusú forgószárnyasait. A ceremóniára 2017. február 4-én került sor a Gabes légibázison, melyen részt vett az ország miniszterelnöke, Youssef Chahed is.
2017-02-08 11:51:19
Az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) várakozásai szerint 2019 végén a Bell Boeing V-22 Légi Utántöltő Rendszer (VARS) névvel illetett Osprey változat elérheti az ún. bevezető műveleti képességet (IOC), amely a hadrafoghatóság első lépcsőfoka.
2017-02-06 09:54:26
A Nellis légibázis 83-3014 oldalszámú F-15C Eagle vadászrepülőgépe 2017. január 25-én komoly mérföldkőhöz érkezett, ugyanis összesítve ezen a napon érte el a 10 000 repült órát.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 17., 14:04
Hazatértek az Eltökélt Támogatás Művelet (Resolute Support Mission – RSM) hatodik váltásának egyéni tanácsadói beosztásokba vezényelt helikoptervezetői és repülő-műszaki szakemberei.
2017. 02. 16., 09:52
A hidegháború befejezését követően fokozatosan csökkent az USA fegyveres erőinek létszáma Európában, ezzel párhuzamosan számos bázist, repülőteret ürítettek ki.
2017. 02. 15., 15:07
Idén ünnepli az ukrán Antonov repülőgépgyár az első saját tervezésű repülőgépének, az An–2-esnek a megszületését.
2017. 02. 15., 14:52
Jön egy igazi Ju-52-es! Ez a hír terjedt napok óta szájról szájra és portálról portálra a hazai repülésimádók között, és valóban.

  Legfrissebbek most

2017. február 14-18. között rendezik meg Bangalorban az Aero India 2017 légi és űrtechnológiai szakkiállítást. Az eseményen számos nemzetközi cég képviselteti magát újabb üzletek reményében: jelen van például a Saab is dinamikus Gripen programmal.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az indiai HAL (Hindustan Aeronautics Limited) vállalat elsőként az Aero India 2017 szakkiállításon mutatta be, egyelőre még csak makett formájában az új, többcélú közepes kategóriájú IMRH forgószárnyast.