2016. 12. 04.
Barbara, Borbála
: 314 Ft   : 295 Ft Benzin: 339 Ft/l   Dízel: 352 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Kecskeméti Repülőkórház - Egy alkalmas hely

JETfly  |  2016-03-16 12:41:04

A létrehozása óta eltelt hosszú évtizedek alatt többször is változott a Kecskeméti Repülőkórház elnevezése, ám alapvető funkciója mindig ugyanaz maradt. 2013-ban azonban nemcsak a neve módosult, de a feladatrendszere is kibővült. Az MH Egészségügyi Központ Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet (MH EK RAVGYI) az a hely, amelyet minden katona felkeres.

Az intézmény – 2013 óta már a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (MH EK) részeként – három fő feladatrendszer szerint tevékenykedik. Az első az általános katonai alkalmassági vizsgálat, amelyet a Magyar Honvédségen belül egyedülállóan ez az intézet végez. A második a repülő-orvosi tevékenység, benne az alkalmassági vizsgálattal és a szakterülethez kapcsolódó orvosi kiképző-foglalkozásokkal. A harmadik pedig (a Magyar Honvédség teljes személyi állománya mellett, a területi ellátási kötelezettség alapján) a civilek számára is elérhető járóbeteg-szakellátás, amely esetükben mintegy 25 000 helyi jogosultat érint. Dr. Lengyel Attila ezredes, intézetvezető főorvos a sikeres működés titkát a jó kooperációban látja.

– A három terület nemhogy nem különül el, inkább egymásba fonódik. Nemcsak az infrastruktúrában van átfedés, hanem az orvosok, egészségügyi dolgozók foglalkoztatásában is, akik más szakterületeken is besegítenek kollégáiknak. Gyakori, hogy a járóbeteg-szakrendelésen dolgozó orvosaink munkaidejük egy részében – megfelelő munkaszervezés mellett – részt vesznek az alkalmassági vizsgálatok lebonyolításában is. A rendszer – talán az átfedéseknek is köszönhetően – Kecskeméten olajozottan működik: a betegeknek nem kell számottevő várakozási idővel számolniuk a járóbeteg-szakellátás terén, várólisták pedig gyakorlatilag nem is léteznek – mondja az intézetvezető főorvos.

Az MH EK RAVGYI évente átlagosan 8000-11 000 alkalmassági vizsgálatot bonyolít le, tavaly például mintegy tízezer fő jelent meg ilyen típusú szűrésen. Az intézet végzi többek között a katonai szolgálatra jelentkezők, a honvédek, az altiszt- és a tisztjelöltek, továbbá az önkéntes tartalékos katonák egészségügyi, pszichikai és fizikai elemekből álló alkalmasság-vizsgálatát is.

– Eddig az általános katonai szolgálatra történő alkalmasság-vizsgálatok mellett külön végeztük a külföldi missziókba induló katonák kivizsgálását. Múlt év augusztusa óta új miniszteri rendelet szabályozza ezt a rendszert, amely már minden honvéd esetében a betöltött beosztásra vonatkozó alkalmasság megállapítására hivatott. Ez pedig magában foglalja a külföldi szolgálat alkalmasságát is, külön vizsgálatot tehát már csak akkor kell végezni, ha a katonának az itthonitól eltérő követelményrendszerű beosztást kell ellátnia. A közérthetőség kedvéért egy példa: eddig egy lövészszázad-parancsnok alkalmasságát úgy vizsgáltuk, hogy az megfeleljen az általános katonai feladatrendszer elvárásainak. Ha ugyanez a katona Afganisztánba ment, ahol más a klíma, a terhelés, akkor külön kontrollon kellett átesnie. Ezt a módszert mára a beosztására vonatkozó alkalmasság-vizsgálattal váltottuk fel. Az így működő rendszer szerint, ha a lövészszázad-parancsnokot alkalmasnak nyilvánítjuk életkorától függően több évre, akkor kizárólag abban az esetben vizsgáljuk külön, ha a külföldi beosztás, vagy előmenetel esetén a tervezett beosztás követelményrendszere eltér a jelenlegitől. Természetesen kiutazás előtt az alapellátást végző csapatorvos és csapatpszichológus ellenőrzi, történt-e a katona állapotában az alkalmasságot befolyásoló változás – tájékoztatja magazinunkat az ezredes.

Az MH EK RAVGYI állományát százhatvankét katona és közalkalmazott alkotja. Dr. Lengyel Attila szerint olyan egységes szakemberállomány kovácsolódott náluk össze, amelynél elmosódnak a kategóriahatárok: katonák és közalkalmazottak kölcsönösen támaszkodnak egymás tudására, tapasztalatára, s mindenekelőtt kollegialitására.

– Amikor katonáink a Magyar Honvédség által kijelölt tevékenységben vesznek részt – gondoljunk például az ideiglenes biztonsági határzár építésekor szükségessé vált orvosi szolgálatra, egészségügyi biztosítási teendőkre –, az intézménybeli feladataikat más kollégáknak kell átvenniük, mindezt úgy, hogy a saját munkakörük ellátása is zökkenőmentes maradjon. Munkaszervezés és előrelátás – ezek a kulcsszavaink, ám ezeket csak úgy alkalmazhatjuk, ha tudjuk, hogy erős szakembergárda áll mögöttünk. A kihívásoknak ezzel a háttérrel sikerült megfelelni: minden feladatunkat teljesítettük, a máshol szolgálatot ellátókkal és az intézetben helyt álló kollégákkal egyaránt. Aki nálunk dolgozik, valóban egy csapat részének tekinti magát, amelyben mindenkinek megvan a helye és a feladata. Ez a fajta összetartás eredményezi azt is, hogy az intézményünkben minimális a fluktuáció – mutat rá dr. Lengyel Attila.

A legnagyobb változás a 2013-as átszervezés során az volt, hogy a kecskeméti intézet megszűnt önálló gazdálkodási intézmény lenni. Az MH Egészségügyi Központ szervezeti elemeként, azzal egyeztetve és annak útmutatása alapján kell fenntartania az infrastruktúrát, a gazdálkodást, illetve az intézet mára kiépített erős egységét.

– A központ mindenben a segítségünkre van, de a racionalizált gazdálkodás itt is stratégiai cél. Mindez minimális szinten sem csökkentheti a szakmai minőséget, hiszen a katonaorvosi intézmények felé fokozottabb a szakmai elvárás, nemcsak hazai, de uniós és NATO-részről is. Több szabványnak kell megfelelnünk, amit teljesítünk is; nem véletlen, hogy másfél évvel ezelőtt az USA légiereje hivatalosan is elismerte és akkreditálta a nálunk folyó szakmai tevékenységet, ennek köszönhetően például a Pápán állomásozó amerikai repülőszemélyzetet hozzánk is küldhetik, és küldik vizsgálatokra, tréningekre – mondja Lengyel ezredes.

A jó munkához azonban nem elég a tudás, biztos anyagi bázis is szükséges hozzá. A gazdálkodás racionalizálása egyben a külső források keresését és integrálását is magában hordozza, ezért fontos a promóció és a magánszektor megszólítása.

– Tevékenységi körünk része a civil pilóták térítés ellenében végzett alkalmassági vizsgálata is. Azon vagyunk, hogy az intézmény által biztosított szolgáltatások jó híre minél szélesebb körben elterjedjen, képességeink „kiajánlhatóvá” váljanak. Az MH EK gazdasági filozófiájához alkalmazkodva szeretnénk a fizetős ellátások területén is minél meghatározóbb szerepet betölteni. Megkereséseink már vannak, a cél, hogy a jövőben bejáratott kapcsolatrendszert alakítsunk ki külső partnerekkel, legyen az egy másik NATO-tagország hadserege vagy a magánszektor része – vázolja elképzeléseit a vezető főorvos.

A kecskeméti intézet sok évtizedes múltra tekint vissza, s bár tevékenységi köre az utóbbi években jelentősen bővült, alapvető feladatát ma is maradéktalanul ellátja. Itt tesztelik a repülős szakemberek fizikai és pszichés terhelhetőségét, s állítják ki számukra azt a dokumentumot, amelyek érvényessége nélkül nem végezhetnék munkájukat. Évente mintegy 2000 fő fordul meg a repülő-orvosi alkalmasság-vizsgáló osztályon, amely több funkciót lát el: egyrészt a hazai állami repülésben, például a légirendészetnél dolgozók éves, kötelező alkalmassági vizsgálatát végzi, másrészt a civil pilóták számára biztosítja az EU előírásaival kompatibilis szűréseket, beleértve az utasszállító és az egyszemélyes gépek pilótáit is. Ami a honvédségi vonalat illeti, a speciális vizsgálatok természetesen nemcsak a különböző géptípusok pilótáira vonatkoznak, hanem mindenkire, aki a repülőfedélzeten vagy a földi kiszolgálásban részt vesz, tehát az operátorokra, fedélzeti technikusokra, ejtőernyősökre, légiforgalmi irányítókra, valamint a kutató-mentő szolgálat tagjaira is. Ez teljesen eltér az általános katonai alkalmasságitól mind a fizikai, mind a pszichikai szűrés tekintetében. Különösen a repülőállománynál fontosak a személyiségstabilizációs vizsgálatok és a szellemi teljesítménykapacitás műszeres mérése. Ez elsősorban az információfeldolgozás képességére és a reakcióidőre, a döntési képesség gyorsaságára és helyességére vonatkozik. A repülés kapcsán vizsgált katonák és honvédségi dolgozók száma magas, a vizsgálatok típusa azonban erősen differenciált.

Dr. Szabó Sándor ezredes, a Magyar Honvédség repülő-főszakorvosa elmondta, hogy az alkalmassági tesztelés munkakörönként változik.

– Más hatásnak van kitéve a fedélzeten lévő katona, és megint másnak a földi műszaki személyzet. Mások a tűrőképességi követelmények; ebből a szempontból például a vadászpilótákat különleges megterheléses módszerrel kell tesztelni. Náluk egy-egy ilyen szűrés 2-3 napos. A klinikai felmérésekkel kezdünk, azután a különböző terheléses vizsgálatok következnek. A komoly fizikai állapotfelmérés mellett alapvetően az oxigénhiány elleni tűrőképességet és a dezorientációs zavarokat vizsgáljuk. Ezekhez természetesen speciális berendezések is rendelkezésre állnak, legismertebb közülük a barokamra, amely alapvető eszköz a szervezet tűrőképességének elemzésére. A kamra a különböző magasságokban előforduló oxigénhiányos környezetet képes szimulálni. E tekintetben egyébként külön NATO-szabvány szerint járunk el: vadász- és szállítópilótáknál a 7600, a helikopteres állomány esetében pedig az 5500 méteren bekövetkező hypoxiát (oxigénhiányos állapotot) modellezzük. Egy ilyen szituációban létfontosságú, hogy a pilóták cselekvőképességük birtokában maradjanak, képesek legyenek kontrollálni a szervezetükben bekövetkező változást, így a barokamrás vizsgálat a tesztsorozat egyik leglényegesebb eleme – részletezi az osztályvezető főorvos.

Felmerülhet a kérdés: elegendő-e évente egy átfogó alkalmassági vizsgálatot tartani? Szabó ezredes a folyamatos kontroll és a rendelkezésre álló adatok összehasonlításának fontosságát hangsúlyozva adja meg a választ.

– A repülésben részt vevő katonák fizikai és pszichés állapotát természetesen egész évben kontrollálják, intézményünk ezeket az eredményeket is messzemenően figyelembe veszi az éves vizsgálat alkalmával. A folyamatosság olyan prioritást élvez, hogy a Légügyi Hivatal egyik részlege csak ennek az adatbázisnak a frissítésével és naprakészen tartásával foglalkozik. Minden változást, legyen az pozitív vagy negatív, azonnal észlelni tudunk, és utóbbi esetben azonnal teszünk is ellene. Így, ha két nagy vizsgálat között bármilyen teljesítményromlást vagy képességcsökkenést tapasztalunk, az MH Egészségügyi Központ azonnal soron kívüli vizsgálatot rendel el – foglalja össze a repülő-főszakorvos.

Ezek az adatok egy-egy katona esetében akár évtizedekre visszakereshetők, így az intézet munkatársai számára folyamatos viszonyítási alap áll rendelkezésre, és bármilyen változást azonnal észrevesznek a korábbi eredmények tükrében. Ha ez alapvető funkciót érint (kifáradás, motivációvesztés, kimerültség), keresni kezdik az okokat, és határozott lépéseket tesznek a repülésbiztonság érdekében; ha kevésbé komoly változást látnak, igyekeznek korrigálni az esetleges hátráltató tényezőket.

Kevésbé közismert, de rendkívül fontos tény, hogy az MH EK RAVGYI az oktatás terén is jelentős szerepet tölt be. 2000. szeptember elsején itt kezdte meg működését a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Repülő- és Űrorvosi Tanszéke, amely mára az egyetem kihelyezett tanszékeként javarészt a kecskeméti intézményben működik. Az országban egyedülálló képzést dr. Grósz Andor, a Magyar Honvédség volt repülő-főszakorvosa hozta létre. A kecskeméti intézet bázisintézményként hátteret nyújt az oktatáshoz, amelyben több orvosa is részt vesz. A hallgatók választhatnak a repülési élettannal, illetve a repülőorvostan klinikai problémáival foglalkozó kurzus között. Az érdeklődés mind a hazai, mind a külföldi egyetemisták körében nagy, nem egyszer előfordult, hogy egy évfolyamból száz hallgató is felvette a képzést. Lengyel ezredes a megkezdett munka jövőjének zálogát látja az oktatásban.

– Számunkra rendkívül fontos, hogy az egyetem hallgatói közül minél többen érdeklődjenek a repülőorvoslás, a katonaorvosi pálya iránt. Éppen ezért is kiemelt feladatunk, hogy az intézetben újra tudjuk indítani, illetve szélesíthessük az oktatási-kutatási tevékenységet, kutatás-fejlesztési projektjeinket, ezáltal rezidensi helyeket is teremtve. Arra, hogy a repülő-orvosi szakma színvonala tovább fejlődjön, a mi intézményünk a legnagyobb garancia. Nemcsak megtartanunk szükséges a mostani szakembereket, de gondoskodnunk kell a repülőorvosok következő generációjáról is. Ennek érdekében pedig most kell cselekednünk. A szakemberek, az elméleti feltételek rendelkezésre állnak, csakúgy, mint a magas szintű szakmai ambíció. Vétek lenne nem élni időben a lehetőségeinkkel – zárja a beszélgetést Lengyel Attila.

Forrás: Magyar Honvéd 2016. március

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
   MÁSOK ÍRTÁK
2016. 12. 02., 15:40

Repülős ajándékötletek a JETfly Webáruházból!

Válasszon karácsonyi ajándékot a JETfly Webáruházból! Repülős relikviák, könyvek, pilótadzsekik, bakancsok, pólók stb. széles kínálatával várjuk Vásárlóinkat! Kiszállítási akció!
2016. 12. 01., 10:54

Az utolsó Tu-144 utolsó repülései

Tupoljev–NASA repülő laboratórium, orosz gép amerikai műszerekkel. Emlékmű lesz a 77114-es? Akiket irritálnak bizonyos feliratok.
2016. 11. 30., 10:07

A kolumbiai katasztrófa lehetséges okai

El se indulhatott volna ez a gép erre az útvonalra? Amikor nincs kerozinszaga a roncsnak. A navigációs tartalék és a kötelező kitérő reptér.
2016. 11. 30., 10:03

Fehér hattyú

35 éve repül a Tu-160-as nehézbombázó.

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az idén 15 éves katonai toborzás Bács-Kiskun megyei történetét és eredményeit is megismerték azok, akik az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH KIKNYP) kecskeméti irodájának rendezvényén vettek részt a mai napon Kecskeméten, a Pallasz Athéné Egyetemen.