2017. 02. 21. kedd
: 308 Ft   : 292 Ft Benzin: 366 Ft/l   Dízel: 376 Ft/l   Írjon nekünk HADITECHNIKA

Eladósorban - Keletre néznek, nyugatra tartanak

Aranysas  |  2015-07-25 16:13:02

A Varsói Szerződés volt tagállamai meglehetősen sokféleképp kezelték és kezelik a katonai repülés fejlesztését, a típusváltás kérdését. A skála széles, Lengyelországtól Bulgáriáig egészen más minőségben és eredményességben lehet mérni az elmúlt 24 év eredményeit.

A Szovjetunió vezette, a kelet-európai országok többségét tömörítő katonai szervezet 1991-es felbomlása után is a szovjet repülőtechnika határozta meg Európa keleti felének katonai repülését. A repülőgépek sorsa azután általában a leállítás lett, a többségük üzemidejét nem hosszabbították meg a gép kirepülhető óráinak "elfogyasztását" követően. A védelmi költségvetések rohamos csökkentése, illetve a sorozatos, minden országban végrehajtott hadügyi reformoknak, illetve a kelet-európai tagországok gazdasági nehézségeinek következtében meglehetősen lassan zajlott a típusváltás, s van, ahol ez máig várat magára. A lassan csorgó védelmi beszerzési folyamatoknak érezhetően lendületet adott a 2014-ben kezdődött ukrajnai eseménysorozat, mely az orosz erők (természetesen Moszkvában soha el nem ismert) fegyveres beavatkozásával járt. A nemzetközi helyzet valóban fokozódik - mint ahogyan a kelet-európai országok védelmi beszerzéseinek üteme is.

A pénz beszél

Az európai középhatalmi státust elérni akaró és ezt a célját komolyan vevő Lengyelország washingtoni vélemények szerint is a keleti NATO-bővítés "bezzeggyereke" lett. A balti államokkal is nagyon szoros katonai-biztonságpolitikai együttműködést kialakító lengyelek veszik a legkomolyabban az Oroszország jelentette fenyegetést, ráadásul ezt már régebb óta hangoztatták is. Ennek megfelelően a légierő és a légvédelem fejlesztése nem maradt abba a Lockheed Martin F-16 Block 52-esek hadrendbe állításával.

A lengyel közepes szállítóhelikopter-flotta megújítása, egyben a nyugati típusváltás az Airbus Helicopter H225M Caracal szállítóhelikopterrel történik, melyet a Program EC-725 Caracal-Polska konzorcium ajánlott. Erről a lengyel kormány április 21-én döntött, 3,5 milliárd dolláros költségvetési keretet elkülönítve az 50 gépre. Ezek több változatban érkeznek. A jelenlegi információk szerint a 16 többfeladatú szállítóhelikoptert 13 harci kutató-mentő (hét a légierőnek és hat a haditengerészetnek) nyolc tengeralattjáró-vadász, öt mentő és nyolc, különleges műveletek végrehajtására specializált változat egészíti majd ki.

A gépekkel a kifutó Mil Mi-8 és részben a Mi-17 Hip szállító, illetve a Mi-14 Haze haditengerészeti típusokat váltják ki.

A lengyel Heli Invest Servicesszel együttműködve kínált Caracal az amerikai Sikorsky S-70i Black Hawk szállító- és S-70B Seahawk haditengerészeti helikopter párosét, illetve az olasz AgustaWestland AW149 típusoknál bizonyult megfelelőbbnek. Természetesen felmerülhet a kérdés, mennyiben szólt bele a reálpolitika abba, hogy összeurópai vagy helyben gyártott, de azért mégis amerikai eredetű forgószárnyasokra kerül fel a lengyel felségjel.

A döntést követően gyorsan megkezdődött a szállítóhelikopter lengyel tesztelése. A lengyel szakértők a forgószárnyas kialakítását és teljesítményeit vizsgálták négy területen, 32 szempontot figyelembe véve a Powidz repülőterére érkezett, F-ZWDS ideiglenes lajstromjelet kapott helikopterrel. A gépet éjjel és nappal, különböző időjárási viszonyok között, illetve műszerrepüléssel is tesztelték a harci tapasztalatokkal is rendelkező lengyel pilóták. A tervek szerint a végleges szerződést 2015 harmadik negyedévében írhatják alá, s a lengyel Caracalok 2017-től érkezhetnek. A Wojskowych Zakładów Lotniczych Nr 1 (WZL-1 S.A.) repülőgépüzemmel közösen kialakított gyártósor Łódźban létesül. Az első példányokat várhatóan a légierő különleges műveleti képességekkel rendelkező 7. százada veheti át Powidzban.

A gyártó szerint lehetőség van a H225M haditengerészeti változatának szállítására is, mint azt a brazil haditengerészet is vizsgálja már. A gépet többek között Eurotorp MU90-es irányított torpedóval is szerepeltették már nemzetközi repülőkiállításokon, s persze Powidzban is előkerült a hangárban kiállított gép mellé. A tervek szerint 2022-ben újabb 20 szállítóhelikopter beszerzése várható, melyekkel a most további használt Mi-17-esek leváltása történik majd meg.

A Kruk-program során a lengyel haderő a Mi-24 Hindok helyett, figyelembe véve az ukrajnai háború tapasztalatait is, új harci helikopterekhez jut. A tervek szerint legalább 36 darab forgószárnyas beszerzéséről lesz szó a közeljövőben. A május első hetében Isztambulban tartott IDEF ’15 haditechnikai kiállításon a Turkish Aerospace Industries (TAI) két lengyel vállalattal, a MESKO és a WCBKT képviselőivel írt alá együttműködési szándéknyilatkozatot. A cél: a TAI szeretné, ha a lengyel kormány a T129-es harci helikoptereket választaná, és ehhez keresett helyi partnereket.

Természetesen a csata erős lesz, hiszen mindenki és minden felvonul: az Airbus Helicopters (volt Eurocopter) az EC 665 Tiger, a Bell az AH-1Z Viper, míg a Boeing természetesen az AH-64E Guardian típussal jelentkezik a várhatóan még 2015 nyarán megjelentetett tenderkiírásra.

Légvédelem Amerikából

Bronislaw Komorowski lengyel elnök április 21-én jelentette be, hogy a közepes hatótávolságú lég- és ballisztikus rakétavédelmi rendszer beszerzéséről szóló Wisla program nyertese az amerikai Raytheon Patriot rakétarendszer lett, az Eurosam SAMP/T rendszerrel szemben. Mint Czeslaw Mroczek védelmi miniszterhelyettes hozzátette, a kiválasztást technoló­giai, ipari és politikai szempontok befolyásolták. Rossz nyelvek szerint miután az európai Caracal "elvitte" a szállítóhelikopter-modernizációt, így "járt" az Egyesült Államoknak ez a 7 milliárd dollárt érő győzelem. 2025-re öt ütegnek kell hadrendbe állnia, PAC-2 GEM-T és PAC-3 MSE rakétákat használva. A szerződés értelmében Lengyelország a Rafael-lel közösen jelenleg is fejlesztés alatt álló PAAC-4 rakétákat is megkapja. A Raytheon több lengyel vállalatot is bevont a Patriot-rendszer fejlesztésébe és modernizálásába, s ez a szám a tendergyőzelem után csak emelkedni fog.

Lengyelország emellett a közös európai légi utántöltő képesség megteremtésében is aktívan részt kíván venni, a "pooling and sharing" legjobb hagyományait továbbgörgetve. Hollandiával és Norvégiával közösen, a hollandiai Eindhoven repülőterét használva központnak, merev és hajlékony csöves légi utántöltésre is alkalmas Airbus A330 MRTT légi utántöltő és szállító repülőgépekkel felszerelt alakulatot hoznának létre. A gépek beszerzését az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) részeként működő Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezeten (OCCAR) keresztül bonyolítják majd. Lengyel sajtóértesülések szerint a program költségeinek 22 százalékát állja majd az ország költségvetése, s ennek megfelelően a repült idő 22 százalékával gazdálkodhat. Az együttműködés nem előzmények nélküli: a lengyel légierő F-16-osai eddig is használhatták a Holland Királyi Légierő KDC-10-es tankergépeit.

Érdemes megjegyezni, hogy a lengyel haderő 40 milliárd dollár értékű, hosszú távú (2013-22) modernizációs programja nem tartalmazta a tankergépeket. A tervek szerint az erre fordított forrásokat lehet átcsoportosítani és szükség szerint bővíteni a közös flotta felállítására és üzemeltetésére. A lépéssel a norvégok is jól járnak leendő F-35A Lightning II-es vadászbombázóinak hatótávolság- és képességnövelését elérve. S nem panaszkodhat Hollandia sem, mely így közös összefogással tudja saját tankerképességét modernizálni. S persze nem kizárt, hogy további európai NATO-tagországok csatlakozásával később tovább bővülhet a program s így a flotta is.

A repülőgépek beszerzéséről szóló tárgyalások szintén még idén nyáron megindulnak a részt vevő országok, az OCCAR és a gyártó, az Airbus között. Ha sikerül a szerződéseket 2016-ban véglegesíteni és aláírni, akkor a véglegesnek szánt állapotában négygépes alakulat kezdeti harcképességi szintjét 2019-re kellene elérni, s a program maga 2020-ban indulna be teljes gőzzel. Eindhoven mellett lengyel és norvég repülőtereket is felkészítenek a típus üzemeltetésére. Lengyel források szerint vélhetően a 14. szállítórepülő-század C-130E Herculeseivel is üzemelő Powidz légibázis lesz a kijelölt repülőtér, a pálya hossza és a már meglévő infrastruktúra miatt.

Növelik a már említett F-16C/D Block 52-esek harcértékét is. 2014. december 11-én 40 darab AGM-158A JASSM cirkálórakéta beszerzéséről írtak alá megállapodás a Poznań melletti Krzesiny légibázison. Az üzlet értéke 250 millió dollár. A Lockheed Martin nehezen felderíthető rakétáival 2017-től távolabbi, 350-400 kilométerre lévő célpontokat is támadhatnak majd a lengyel Jastzra¸b vadászbombázók - akár keleti irányban is. Az ország várhatóan tárgyal a nagyobb hatótávolságú JASSM-ER változat beszerzéséről is.

Szlovák héják

Szlovákia - sokak meglepetésére - a drágább, amerikai ajánlatot fogadta el. Így az ország légiereje kilenc darab Sikorsky UH-60M többfeladatú szállítóhelikopterrel erősödik majd, 261 millió dollárért cserébe. Igaz, ebben az összegben a szokásos kiképzési, logisztikai, támogatási és dokumentációs csomagok mellett két T700-GE-701D tartalék hajtómű s a szükséges kommunikációs, navigációs és feladattervező rendszerek is szerepelnek. Az első szlovák Black Hawk 2016-ban érkezik az országba. A szlovák védelmi tárca nyitott egy nemzetközi oktatóközpont kialakításának ötletére is, ahol a szlovák elképzelések szerint svéd, osztrák és a későbbiekben akár horvát (persze csak akkor, ha Horvátország is az UH-60-asokat választja) hajózókat, műszaki szakembereket lehetne képezni. A gépek 2019-ig történő beérkezésével Szlovákia elbúcsúzik a most alkalmazott Mi-17-esektől. S persze erősödik a transzatlanti kapcsolat is - sietett kijelenteni a szerződéssel kapcsolatban Theodore Sedgwick, az Egyesült Államok Szlová­kiában akkreditált nagykövete.

A szomszédos Csehországban ugyan napirenden van a cseh szállítóhelikopter-képesség megújítása, de konkrét típuskiválasztásról vagy szerződéskötésről még nem beszélhetünk. A május közepén nyilvánosságra hozott tervekbe a szárazföldi erők mellett több, a légierőt és a légvédelmet erősítő beszerzés is bekerült. Petr Medek, a védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy 2015-ben 11 beszerzési folyamat indul el, melyek egyike a 144 millió dollár értékűre becsült mobil 3D-s légvédelmi radarrendszer-vásárlás. A volt szovjet radarokat tíz új, nyugati radarrendszerrel kívánják felváltani. Szóba került két újabb Airbus Military C295M beszerzése is a már meglévő négy gép mellé. Az új gépek feladata lenne a kivonásra ítélt Jak-40-esek pótlása. További jelentkező lehet a C-130J Super Hercules (ez jelentősen nagyobb képességű, igaz, költségű gép) és az Embaer KC-390-es is. Ez utóbbinak azonban nem csupán az ára, hanem a bizonytalan fejlesztése is elrettentő hatású lehet.

A hírek szerint akár már idén nyáron megjelenhet a 12-18 többfeladatú közepes szállítóhelikopterről szóló cseh tenderkiírás is, mely Szlovákiához hasonlóan a Mil-család nyugati váltó típusának kiválasztását célozza meg.

Szintén döntött a kormány a cseh JAS-39C/D Gripenek továbbfejlesztéséről. A gépeken jelenleg dolgozó MS19 Block 3 szoftver után 2017-18 között várható a frissítés az új MS20-as változatra. A szlovák sajtóértesülések szerint a Gripenekhez és az Aero L-159 ALCA könnyű támadó repülőgépekhez 200 darab GBU-12/16 Paveway II lézervezérlésű irányított bomba s négy darab Litening III lézeres célkereső és célmegjelölő konténer érkezik. A szoftverfrissítéssel elméletileg a Diehl Defence IRIS-T, illetve az MBDA Meteor légiharcrakéták is alkalmazhatók lesznek a cseh gépekről, feltéve, hogy a jövőben esetleg a megvásárlásukról dönt a cseh kabinet.

A svéd Svenska Dagbladet napilap értesülései szerint költséghatékonysági okokból felmerült, hogy a leendő Gripen-pilóták képzését a csehországi Cˇáslav repülőterére helyezzék át. A svéd pilóták jövőbeni képzését is ellátó nemzetközi kiképzőközpont létrehozásához a svéd légierő négy Gripen áthelyezésével is hozzájárulna, ha helytálló az újság értesülése.

Rakétapajzs

Románia - 18. országként - a Lockheed Martin AN/AAQ-33 Sniper ATP célkereső és célmegjelölő konténereivel látja majd el a beérkező, használt, de modernizált F-16A/B Block 15 MLU Falconjait. Délkeleti szomszédunk 12 Falcont (kilenc A és három B) állít egyelőre hadrendbe a jelenlegi tervek szerint 2016-tól. A portugál OGMA üzemében nagyjavított és az M5.2 szabványnak megfelelően modernizált Falconok már az átépítés során megkapják a Sniper ATP-hez szükséges berendezéseket.

Román lapértesülések szerint még egy századnyi, azaz újabb 12 használt F-16 MLU beszerzéséről kezdődtek meg az előzetes tárgyalások. A kérdés elsősorban pénzügyi természetű: lesz-e a költségvetésben elég forrás a duplázásra? Érdemes megemlíteni, hogy 2008-ban még 24 új F-16C/D Block50/52 változatú Falcon és 24 használt, de felújított, volt amerikai légierős Block megvásárlásáról volt szó, s ez olvadt le végül 12 használt gépre.

A román lég- és rakétavédelmi képesség növelését is ide lehet sorolni. Amerikai anyagi s technológiai befektetéssel Deveselu mellett épül az Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer romániai bázisa (USAAMDS-RO). Az AN/SPY-1-es radarrendszer és az SM-3 Block IB elfogó rakéták Délkelet-Európa védelmét szolgálják majd egy a Közel-Keletről, a jelenlegi ismereteink szerint csupán nagyon kis eséllyel bekövetkező ballisztikusrakéta-támadás esetén.

A 2018-ban hadrendbe álló hasonló, még nem ismert helyre épülő lengyel szárazföldi Aegis Ashore rakétabázissal együtt Deveselu is megkapja majd a modernebb, SM-3 Block IIA elfogó rakétákat. A román és a lengyel szárazföldi bázis, a Földközi-tengeren szolgáló Aegis-rendszerrel felszerelt hajókkal együtt a NATO rakétavédelmi pajzsát képezik a kelet és dél felől érkező fenyegetések ellen.

Döntésekre várva

Déli szomszédunk, Horvátország inkább a jóval kisebb költséggel járó forgószárnyasok területén tud érdemi lépést felmutatni. A balkáni háborúk tapasztalatait feledni nem kívánó ország az amerikai hadseregnél feleslegessé váló OH-58D Kiowa Warrior felderítő és könnyű támadó helikopterekkel modernizálná légierejét. A 16 géppel a még hadrendben álló Mil-flottát (Mi-8T, Mi-8 MTV-1, Mi-171S) egészítik ki, kérdés, jönnek-e a forgószárnyasokkal a roppant jellegzetes, a rotoragy fölé rögzített felderítő s célmegjelölő rendszerek (Mast Mounted Sight, MMS) is.

Egyelőre nem esett szó a helikopterek fegyverzetéről sem, pedig a Kiowa Warriorok igencsak harciasak tudnak lenni a géppuskakonténertől az irányított rakétarendszerekig (Hellfire II, APKWS) terjedő lehetőségeket kihasználva.

A feleslegessé vált amerikai hadifelszerelés értékesítését végző EDA-programon keresztül érkező forgószárnyasokért nem kell a horvát félnek fizetnie, "csupán" a nagyjavításukért és a kívánt modernizációért.

Égetőbb, de nehezebb probléma a ma még repülő MiG-21biszD s a kétüléses UMD vadászgépek pótlása. A szándék megvan, a 2006-15 közötti hosszú távú fejlesztési tervekbe is bekerült a típusváltás, de pénz egyelőre nincs. A jelenlegi hírek szerint csak 2016-ban születhet döntés az ügyben leghamarabb. Itt is a szokásos dilemma merül fel: használt nyugati típus (F-16AM/BM MLU, JAS-39C/D Gripen), esetleg szuperszonikus könnyű támadógép (KAI FA-50, Alernia Aermacchi M-346)? Bár a SAAB legfrissebb nyilatkozatai kifejezetten optimisták a Csehországtól Szlovákián, Magyarországon és Horvátországon keresztül egészen Bulgáriáig húzódó keleti Gripen-tengely kiépítésével kapcsolatban, a nehéz gazdasági helyzetben lévő ország költségvetése lehet a legnagyobb akadály jövőre is.

Igaz, itt legalább több a remény így is egy beszerzésre, mint az ezer sebből vérző Bulgáriában. "Új vadászgépek beszerzését mérlegeljük" - jelentette ki még 2015 januárjában Nikolai Nencsev védelmi miniszter.

Már régóta az ország céljai között szerepel a még működőképes és a már leállított MiG-21-esek s MiG-29-esek lecserélése egy nyugati típussal, de eddig nem sikerült előrelépni.

A miniszter májusi tájékoztatása szerint a kormány már vizsgálja a fegyveres erők legújabb hosszú távú fejlesztési terveit, melyet akár már ez év nyarán el is fogadhat a parlament. Bojko Boriszov miniszterelnök szerint még az sem eldöntött, hogy használt vagy új vadászbombázó repülőgépeket szereznének be, illetve jelezte: országa számít az Egyesült Államok segítségére is, adományként kapott használt vadászgépek formájában.

Nagy kérdés, hogy ha a MiG-ek üzemeltetésére, alkatrészeire sincs pénz, honnan lenne forrás egy esetleges amerikai típus, praktikusan használt F-16AM/BM vagy F-16C/D-k karbantartására, repültetésére.

Svéd remények

A SAAB fentebb említett reményei azonban nem teljesen megalapozatlanok. Fontos lépés volt, hogy 2014 szeptemberében Csehország, Szlovákia és Svédország háromoldalú együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot írt alá a Gripen vadászgépek esetleges közös alkalmazásáról. A lényeg a "légi Csehszlovákia" visszaállítása, azaz Csehország és Szlovákia légterének közös használata lenne, ideális esetben a Sliačban repülő szlovák MiG-29AS/UBS-eseket váltó JAS-39C/D vadászbombázókkal. A cseh lízingszerződést már 2014 augusztusában további 12 évvel meghosszabbították, így azok 2027-ig hadrendben maradnak. Szlovákia szintén a repült órák biztosításán alapuló szerződésről kezdett tárgyalásokat az idén Svédországgal. A szlovák védelmi miniszter, Martin Glváč szerint a cél, hogy a 2016-tól, a MiG-29-esek üzemidejének kifutásától induló program ne kerüljön többe, mint amit jelenleg a vadászgépekre fordítanak. Így a minisztériumban körülbelül évi 1200 lerepülhető órában s az ehhez szükséges, egyelőre pontosan meg nem határozott repülőgép-mennyiségben gondolkodnak és tárgyalnak a Gripen exportprogramjaiért felelős svéd Försvarsexportmyndigheten szakembereivel.

Svédország emellett reménykedhet a már üzemelő cseh és (sajnos éppen a cikkírás időpontjában megfogyatkozott) magyar flotta modernizálásában, mint közép-, mind hosszú távon, s persze Bulgária és Horvátország számára is nyitva áll a jelenleg használt JAS-39C/D, sőt, akár a modernizált E/F változat rendszeresítésének lehetősége.

Az együléses C s a kétüléses D Gripenekben jelenleg alkalmazott MS19 Block 3 szoftverváltozatot követheti az MS20 frissítés, mely már alkalmassá teszi a gépet a régen várt, európai fejlesztésű és gyártású MBDA Meteor légiharcrakéták hordozására s indítására is.

A svéd légierő Gripenjei a tervek szerint 2016-tól már használják is ezt a légiharcrakétát, és ez a fejlesztés nyitva áll mind a cseh, mind a magyar légierő előtt.

Hasonlóan szóba jöhet a jelenleg használt PS-05/A radarrendszer új, árpilis 27-én bemutatott Mark 4-es változatának alkalmazása a cseh és magyar gépeken. A modernizált E/F változatokhoz kifejlesztett új aktív elektronikus fázisvezérelt radarrendszer egyes technológiai megoldásait felhasználó Mark 4-es a svéd fejlesztők szerint komoly képességnövekedést jelentene a régebbi C/D változat gépeinél is - szerényen csak a levegő-levegő s a levegő-föld észlelési és követési hatótávolság megduplázódását említették. Az új változat emellett a nehezen észlelhető, kis radarvisszaverő felületű célok észlelésében is nagyot lépett előre. A svéd mérnökök szerint a fejlesztés döntő részben a szoftverek területén történik, de minimális fizikai átépítést is kíván a Mark 3-asról 4-esre váltás.

A svéd álomforgatókönyv megvalósulása esetén használt, de modernizált JAS-39C/D-ket állít hadrendben Szlovákia, Horvátország és Bulgária, majd ezeket később az új generációs JAS-39E/F Gripen NG váltaná fel. Kiképzési, logisztikai s üzemeltetési szempontból valóban számos előny járna ezzel a jövőképpel, de kérdés, hogy az említett országok képesek-e Gripen-üzemeltetőként együttműködni és a jelenlegi együttműködést kibővíteni, a maximumot kihozva a közös típus és az egymással szomszédos légterek lehetőségeiből. S persze lesz-e pénze Horvátországnak és Bulgáriának egyáltalán Gripeneket vásárolni?

Cikk: Trautmann Balázs

Forrás: Aranysas magazin

Ha tetszett a cikk, kövesse
a JETflyt a Facebookon!
2017-02-16 14:44:28
2017. február 14-18. között rendezik meg Bangalorban az Aero India 2017 légi és űrtechnológiai szakkiállítást. Az eseményen számos nemzetközi cég képviselteti magát újabb üzletek reményében: jelen van például a Saab is dinamikus Gripen programmal.
2017-02-09 11:42:55
A Tunéziai Légierő a napokban átvehette az első 6 darab OH-58D Kiowa Warrior típusú forgószárnyasait. A ceremóniára 2017. február 4-én került sor a Gabes légibázison, melyen részt vett az ország miniszterelnöke, Youssef Chahed is.
2017-02-08 11:51:19
Az Egyesült Államok tengerészgyalogsága (USMC) várakozásai szerint 2019 végén a Bell Boeing V-22 Légi Utántöltő Rendszer (VARS) névvel illetett Osprey változat elérheti az ún. bevezető műveleti képességet (IOC), amely a hadrafoghatóság első lépcsőfoka.
   MÁSOK ÍRTÁK
2017. 02. 21., 13:16
Akár már idén charterjáratok használhatják a kecskeméti repülőbázist, ahol pilótaképzés – és átképzés is beindulhat.
2017. 02. 21., 12:48
Kéthajtóműves gép zuhant a bevásárlóközpontra Melbourne-ben, nyitás előtt még üres volt az épület.
2017. 02. 21., 12:43
Használt MiG-29-esek Szerbiának, használt F-16-osok Romániának.
2017. 02. 20., 14:09

Riasztották a Német Légierő Typhoon-jait

Videó az éles riasztásról.

  Legfrissebbek most

  HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Amennyiben feliratkozik alkalmi hírlevelünkre, postafiókjába küldjük a legfrissebb híreket!

E-mail cím:

Megszólítás:


A hírlevél feliratkozáshoz el kell fogadni a feltételeket.

Feliratkozás most

  Háború Művészete magazin

Az indiai HAL (Hindustan Aeronautics Limited) vállalat elsőként az Aero India 2017 szakkiállításon mutatta be, egyelőre még csak makett formájában az új, többcélú közepes kategóriájú IMRH forgószárnyast.